Az ukrán háborúról is beszélt a pápa

Ferenc pápa vasárnap a világhoz intézett húsvéti üzenetében arra kérte az oroszokat, hogy „keressék az igazságot” országuk ukrajnai háborújával kapcsolatban. A katolikus egyházfő továbbá párbeszédre szólított fel az izraeliek és a palesztinok között a közelmúltbeli erőszakos cselekmények után.

A katolikus egyház legfontosabb ünnepén a szentmise után, délben a pápa a Szent Péter-bazilika lodzsájáról mondta el hagyományos húsvéti üzenetét és urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását a Vatikán becslései szerint mintegy százezres tömeg előtt.

– mondta.

A pápa arra kérte Istent, hogy „nyújtson vigaszt a sebesülteknek és mindazoknak, akik a háború miatt elvesztették szeretteiket, és adja, hogy a foglyok épségben és egészségesen térhessenek vissza családjukhoz”. Hozzátette: „Nyissa meg az egész nemzetközi közösség szívét, törekedjenek arra, hogy véget vessenek ennek a háborúnak és minden konfliktusnak és vérontásnak a világunkban”.

Ahogy minden húsvét alkalmával tette, a 86 éves egyházfő fölszólalt a Közel-Kelet békéjéért is, felhívásával utalva a közelmúltban Jeruzsálemben történt erőszakos cselekményekre és az Izraelt, Libanont és Szíriát érintő, határokon átnyúló tűzharcokra.

A pápa mélységes aggodalmát fejezte ki az elmúlt napok támadásai miatt, amelyek veszélyeztetik az izraeliek és a palesztinok közötti párbeszéd újraindítását, hogy – mint mondta – „béke uralkodjon a szent városban és az egész térségben”.

Húsvéti beszédében Ferenc pápa szokás szerint felsorolta a világ háború és szenvedés sújtotta térségeit. Reményét fejezte ki, hogy a mianmari „mártírrá vált rohingja népnek” igazságot szolgáltatnak, és további segítséget kért a februárban Törökországban és Szíriában 56 ezer ember halálát okozó földrengések áldozatainak.

Nicaraguát említve, ahol feszültté vált a kormány és a katolikus egyház kapcsolata, a pápa arra kérte Istent, hogy „emlékezzen meg mindazokról, akiket megakadályoznak abban, hogy szabadon vállalhassák hitüket”.

A szentszék közleménye szerint a húsvéti ünnepek alkalmából és „Jézus Krisztus feltámadásának örömét kifejezendő” a Szent Péter-bazilika előterét mintegy 35 ezer Hollandiából szállított virággal és növénnyel díszítették fel, és „virágoskertté” alakították át.

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.

Kéthetes tűzszünet kihirdetését javasolta Ferenc pápa az ukrajnai háborúban szemben álló felek között a katolikus és ortodox húsvét és nagyhét ünneplésének idejére – közölte Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének elnöke pénteken a TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökséggel a katolikus egyházfővel folytatott személyes beszélgetésre hivatkozva.

– Jövő héten lesz a katolikus húsvéthét, majd ortodox húsvéthét következik. A pápa most közölte velem, hogy ennek tiszteletére azt javasolja: az ukrajnai különleges hadművelet területén két hétre álljon le minden katonai cselekmény a katolikus és az ortodox húsvét hetére. 

– mondta Szevasztyjanov. 

A katolikus egyház idén április 9-én, vasárnap, míg az ortodox keresztények egy héttel később, április 16-án ünneplik a húsvétot. Szevasztyjanov korábban azt állította, hogy a katolikus egyházfő kész közvetíteni mind az ukrajnai konfliktus, mind pedig a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor ügyének rendezése ügyében.

– Valóban olvastuk a hírekben (a tűzszüneti kezdeményezést) a tisztelt tisztségviselő elmondásában, aki találkozott a pápával, de a Vatikán részéről nem hallottunk semmilyen erre vonatkozó bejelentést, ezért nem tartjuk szükségesnek és lehetségesnek reagálni – nyilatkozott pénteken újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Ezrek demonstráltak szombaton Németország-szerte a békemozgalom által szervezett hagyományos húsvéti felvonulásokon az ukrajnai háború tárgyalásos befejezését követelve. A Peace Cooperative Network (PCN) nevű civil szervezet szerint mintegy hetven városban voltak megmozdulások, így Berlinben, Bonnban, Brémában, Duisburgban, Hannoverben, Lipcsében, Münchenben és Stuttgartban.

A Rajna-Ruhr régióban a húsvéti meneten elhangzott, hogy a német kormánynak és az Európai Uniónak komolyan kell igyekeznie az előfeltételek nélküli béketárgyalásokért. Követelték a harckocsik és más nehézfegyverek szállításának a leállítását is, mert azok kiterjeszthetik és meghosszabbíthatják a háborút. – Ukrajnának joga van megvédeni magát, de a több és komolyabb fegyver nem megoldás, csak szítja a háborút – hangoztatták a résztvevők.

Lipcsében a menet társszervezője, Torsten Schleip kijelentette: 

Schleip mindazonáltal hangsúlyozta, hogy nem Putyin-párti tüntetést tartanak. A PCN szerint több mint százhúsz megmozdulást terveznek országszerte csütörtöktől hétfőig.

A radikális baloldali Die Linke párt társelnöke, Martin Schidewan a húsvéti békemenetek kapcsán a DPA német hírügynökségnek kijelentette: a konfliktus ellentmondásos jellege ellenére tisztázni kell a békemozgalom álláspontját. – Ez azt jelenti, hogy szolidárisak vagyunk a nemzetközi jog világos megsértésével megtámadott Ukrajnával, és egyértelműen elítéljük az orosz agressziós háborút – mondta. A politikus ugyanakkor bírálta, hogy a német kormány kizárólag a fegyverszállításokra és az ukrán katonák kiképzésére összpontosít.

Erősödő német békepártiságról ír a Deutsche Welle (DW) című német közszolgálati csatorna. A cikk szerint erősödik az az érzet, miszerint minél tovább tart a háború, annál inkább megoszlanak a vélemények a tiltakozás és az általános viselkedés helyesnek tartott irányáról. A DW szerint tünetértékűek a reakciók azokra a nyílt levelekre, amelyekben a kultúra, a tudomány és az egyházak prominensei a fegyverszállításokról való lemondásra és béketárgyalásokra szólítanak fel. Eközben viszont a kormánykoalícióban részt vevő pártok egészen más irányba mennek, nem egyszer magukat meghazudtolva.

A média keményen bírálta Friedrich Kramer püspököt, a németországi protestáns egyház békebiztosát a DW cikke szerint. Kramer már a háború korai szakaszában felszólalt az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások ellen, és óva intett a nukleáris háborúhoz vezető fegyverkezéstől. Ezen többek között Sascha Lobo publicista és blogger is felháborodott, és a Der Spiegel című magazinban azzal vádolta meg Kramert, hogy „nem hatja meg az emberi szenvedés”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung korábban azt írta, hogy Kramer „talán soha nem kerül olyan helyzetbe, hogy mások önelégült tétlensége az ő halálos ítélete legyen”. Békepártiságával és a fegyverküldés megszüntetésének igényével azonban Kramer püspök egyáltalán nincs egyedül.

Látványosan megnőtt a békekötés-párti németek száma

Az Ipsos közvélemény-kutató 2023 február elején közölt adatai szerint a németek mintegy 68 százaléka támogatja az Ukrajnából érkező menekültek befogadását (a 2022. márciusi 82 százalékhoz képest), míg a megkérdezettek 56 százaléka szerint a jelenlegi gazdasági problémák lehetetlenné teszik, hogy Németország anyagilag támogassa Ukrajnát – az előző felmérésben ezzel a megállapítással csak a válaszadók 47 százaléka értett egyet. 

Az UnHerd brit portál szerint egyre több bizonyíték van arra, hogy a lakosság megfáradt a háborúban, és lassan, de biztosan egyre inkább saját gazdasági helyzetük miatt aggódnak. Így nem meglepő, hogy a fegyverszállítások egyik szélsőbaloldali ellenzője hirtelen szenzációvá vált. Sahra Wagenknecht, a német Die Linke (A baloldal) párt tagja jelenleg a háborúellenes retorikájával az egész spektrum közönségét eléri, és vannak olyan pletykák, amelyek szerint saját populista pártot alapíthat a kérdés köré. Nem indul rossz esélyekkel, mivel a német nagypolitika szinte teljesen másképp viselkedik.

A jelzőlámpa-koalíció tagjai egymást hajszolják a háború támogatásába

– mondta a húsvétra bejelentett újabb békedemonstráció kapcsán a koalícióban részt vevő Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti frakciójának igazgatója, Stephan Thomae.

Oroszország ukrajnai inváziója és a gazdasági következmények arra kényszerítették a német kormánykoalíció pártjait, hogy átlépjenek néhány régóta húzott vörös vonalat az energia és a védelem területén, ami mélyreható változást eredményezett a belpolitikában, emlékeztet elemzésében a Reuters.

Németország az ország első és második világháborúban játszott véres szerepét követően pacifista okokból régóta ellenállt a fegyverek háborús övezetekbe való küldésének, és csak az Iszlám Állam elleni iraki harc kapcsán tett egyértelmű kivételt. 

Olaf Scholz szövetségi kancellár, volt SPD-s politikus azonban az ukrajnai háború tavaly februári kitörése után gyorsan kijelentette, hogy Németország fegyvereket szállít Kijevnek, felülbírálva ezzel saját pártja baloldali szárnyának aggodalmait, hogy a német fegyvereket ismét orosz katonák ellen vetik be. Áprilisban újabb meglepő döntést hozott, amikor bejelentette, hogy nehézfegyvereket szállít Ukrajnának, amit pártja egyes tagjai túlzásnak tartottak.

A háború fegyverekkel történő támogatása, a gazdasági helyzettel kapcsolatos tétova döntéshozás, a német hadsereg modernizációjának elhúzódása és rossz kezelése egyelőre nem mutatkozik meg a választói közvélemény-kutatásokban, azonban Thomae kijelentése, valamint a német emberek békevágyának figyelmen kívül hagyása hamar megbosszulhatja önmagát.