Az Európai Unió teljesíti a fegyverszállítási vállalásokat

Az Európai Unió a maga részéről mindent megtesz, hogy teljesítse Ukrajnának ígért, fegyverszállításra vonatkozó vállalását – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.

Josep Borrell az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elismerte, hogy az Ukrajnának védekezésre ígért lőszerszállítás nem az elvárt ütemben halad, pedig – mint kiemelte – az EU mindent megtesz, hogy teljesítse a vállalásokat.

Elmondta, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki videokapcsolat útján vett részt a tanácskozáson, ismételten felkérte az uniót, hogy tegyen lépéseket a lőszerszállítás előtt álló akadályok orvoslására. Megerősítette: Kuleba a háborúban élők nevében beszélt, majd azt mondta, helyénvalónak tartja, hogy az ukrán külügyminiszter kitartóan újabb és újabb segítséget kér.

Közölte: az EU egymilliárd euróval finanszírozza a lőszerszállítási költségek egy részét, ebből az összegből 600 millió eurót már felhasználtak.

Borrell Brazília és Kína által javasolt béketárgyalásokra vonatkozóan kijelentette: „mindannyian békét akarunk, mindenekelőtt az ukránok. De ennek igazságos békének kell lennie”. Azt mondta: van egy agresszor, amely az ENSZ Alapokmányát megsértve megszállt egy másik országot. Az agresszort és az áldozatot nem lehet egyenrangúvá tenni, az EU ezért is támogatja Ukrajnát. Ezért szorgalmazza harckocsik és vadászrepülőgépek küldését, valamint az ukrán légvédelem erősítését – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Háborús hangulat uralkodik az Európai Unióban, a tagállamok döntő többsége még több pénzért, még gyorsabban, még több fegyvert szállítana Ukrajnának, miközben a békepárti szereplők súlyos támadás alatt állnak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján először is közölte, hogy a harcok sújtotta Szudánból újabb magyar állampolgárt sikerült kimenekíteni, aki a házastársával együtt már biztonságban van Etiópiában, ahol a magyar nagykövetség munkatársai segítik őket.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az előző éjszaka közepe óta nem sikerült kapcsolatba lépni a Kartúmban tartózkodó további öt magyarral az internet- és telefonszolgáltatás összeomlása miatt, de amennyiben lesznek fejlemények, a tárca azonnal tájékoztatni fog.

A luxembourgi tanácsülésről beszámolva kiemelte, hogy az ismét „önhibáztatással” kezdődött, többen úgy vélték, hogy az EU még mindig nem tett eleget Ukrajna támogatásáért. „Ha össze akarnánk foglalni, hogy mi az európai országok döntő többségének jelenleg itt elmondott álláspontja, akkor azt nagyjából úgy tehetnénk, hogy még több fegyvert, még több pénzért, még gyorsabban szállítsunk Ukrajnának” – mondta.

„Ez a háborús hangulat itt magában foglalja azt is, hogy a békepártiak, a béke mellett szót emelők továbbra is súlyos politikai és verbális támadások alatt állnak, legyen szó itt jelen lévő, vagy éppen itt nem jelen lévő országokról, amelyek folyamatosan a béke mellett érvelnek” – tette hozzá.

Szijjártó Péter érintette az ukrán gabonaexport témáját is, emlékeztetve, hogy a kormány beleegyezett az úgynevezett szolidaritási útvonalak kialakításába a globális élelmezési válság enyhítése érdekében, viszont a valóság másként alakult.

„Az Ukrajnából szállított gabona és élelmiszeripari termékek nagy többsége megállt Közép-Európában, megállt az Ukrajnával szomszédos országokban, és nyilvánvaló, hogy nem ez volt a megállapodás” – mutatott rá.

Az Európai Bizottságnak kutyakötelessége lenne, illetve lett volna ezt a helyzetet azonnal kijavítani, s világossá tenni, hogy az Európai Unió és Ukrajna közti megállapodás a tranzitszállításokra vonatkozik – szögezte le.

Aláhúzta: Magyarország az eredeti elképzeléshez tartja magát akkor, amikor világossá teszi, hogy bár a tranzitszállítmányokat átengedi, a közvetlen importot betiltja, mivel ez rendkívüli nehézségeket okoz a hazai termelőknek, akiknek jóval szigorúbb EU-s előírásoknak kell megfelelniük.

A miniszter ezután sérelmezte, hogy még mindig „komoly elhatározás” van arra vonatkozólag, hogy a közösség az orosz nukleáris szektort is szankciók alá vonja, márpedig hazánk már jelenleg is súlyosan megfizeti a háború árát az energiaellátás tekintetében.

Erre példaként hozta fel, hogy Magyarország két irányból tud kőolajat vásárolni, Horvátországon és Ukrajnán keresztül, s mindkét útvonalon jelentősen megemelték a tranzitdíjakat, előbbi esetén a piaci átlag ötszörösét kérik a szállításért, utóbbi esetében pedig a korábbi háromszorosára nőtt a költség.

„Most pedig olyan intézkedést akarnak itt áterőltetni, amely nemcsak az energiaszámla tekintetében, nemcsak az energiaárak tekintetében, hanem az energiaellátás biztonságának tekintetében is súlyos helyzetbe hozná Magyarországot” – figyelmeztetett.

Kiemelte, hogy Magyarországnak a következő évtized elejére 2400 megawattnyi újabb energiaforrásra van szüksége, amit környezetbarát módon, olcsón kizárólag nukleáris reaktorokkal lehet biztosítani.

„Ha a Paks II. beruházást lehetetlenné teszik, akkor ellehetetlenítik azt, hogy Magyarország a gazdaság működtetéséhez és az emberek ellátásához szükséges villamos energiát a következő évtized elejére elő tudja állítani” – jelentette ki.

Valamint leszögezte, hogy a paksi beruházásról szóló szerződést már több mint kilenc éve kötötték, és azt Brüsszel is jóváhagyta.

Végül hangsúlyozta, hogy Magyarország a kulcsfontosságú nemzeti érdekeit védve semmilyen módon nem fog beleegyezni semmilyen nukleáris szankcióba, még kisebb léptékű korlátozásokba sem, ugyanis ez olyan helyzetet teremtene, amelyet egyesek szerinte kihasználnának. Ennek kapcsán felemlegette a „túlteljesítés jelenségét”, és kiemelte, hogy ugyan nincsenek nukleáris szankciók érvényben, a német kormány így sem engedélyezi a Siemes Energy számára a paksi irányítástechnika leszállítását.

A Nyugat meg fogja sokszorozni beavatkozási kísérleteit a közelgő 2024-es oroszországi elnökválasztásba – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

„A választásokat megtartjuk, elő fogjuk készíteni őket. Az pedig nem kétséges, hogy valamilyen formában mindig történik külső beavatkozás, és a különleges hadművelet körülményei között, a jelenlegi nemzetközi helyzetben ezek a nyomásgyakorlási és beavatkozási kísérletek sokszorosukra fognak nőni” – mondta Peszkov.

A Kreml szóvivője emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök februárban a parlament két háza előtt elmondott beszédében azt mondta: az idén és a jövőre tervezett különböző szintű választásokat szigorúan a törvényeknek és a demokratikus eljárásoknak megfelelően fogják megtartani.

Ella Pamfilovának, az orosz központi választási bizottság vezetőjének azon hétfői kijelentésével kapcsolatban, miszerint a Nyugat igyekszik majd – egyebek között Lengyelországban és a balti országokban működő központok és a külföldre szökött ellenzékiek segítségével – meghiúsítani a 2024-es választásokat, Peszkov kijelentette: „ezzel egyet lehet érteni.”

Iszkander rakétarendszerrel mértek csapást az orosz erők az ukránok oldalán harcoló „georgiai légió” állására a donyecki régióban lévő Kosztyantyinivkában, amelynek következtében mintegy hatvan „zsoldos” életét vesztette, további húsz pedig megsebesült – jelentette ki hétfőn Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint a rakétacsapást még pénteken mérték egy könyvtárépületre, amely amellett, hogy „zsoldosok” szállása volt, fegyverraktárként is szolgált. A támadás 15 egységnyi haditechnikát is elpusztított.

A tábornok beszámolója szerint a rakétacsapás megsemmisítette a „georgiai légió” azon fegyvereseit is, akik tavaly márciusban Kijev közelében „orosz katonák brutális megkínzásában és meggyilkolásában vettek részt”

„Az orosz védelmi minisztériumnak minden olyan külföldi zsoldosról van információja, aki orosz katonák meggyilkolásában részt vett. Valamennyiüket eléri a megérdemelt megtorlás” – hangsúlyozta.

A pénteki hadijelentésben a szóvivő az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett veszteségét mintegy 470 főben nevezte meg, akik közül szavai szerint több mint 280 katona és „zsoldos” a Donyeck körzetében folytatott harcokban esett el. Konasenkov egyebek között beszámolt még egy ukrán vezetésipont és három lőszerraktár felszámolásáról is.

A tábornok szerint Bahmutban az orosz rohamegységek tüzérségi és légi támogatással, a szárnyakon légideszantosok által biztosítva folytatták a harci cselekményeket. Közölte, hogy Bogdanivkánál vereséget mértek a Bahmut irányában elindított ukrán tartalékosokra.

Jevgenyij Prigozsin, a város ostromában kulcsszerepet játszó Wagner katonai magánvállalat alapítója a Telegramon hangot véleményének, miszerint Volodimir Zelenszkij röviddel Bahmut eleste után fog parancsot adni a beharangozott ukrán ellentámadásra, mert „szüksége lesz egy nagy győzelemre”

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán erők éjszaka három pilóta nélküli motorcsónakkal megkísérelték megtámadni a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli bázisát. Az eszközöket megsemmisítették, áldozatok nem voltak.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Moszkva környékén őrizetbe vette egy őrző-védő magáncég egyik alkalmazottját, aki arra készült, hogy az ukrán oldalon harcoljon a háborúban, és ehhez társakat is akart gyűjteni magának. A hatóság az Ukrajnával határos Belgorod megyében büntetőeljárást indított két helyi lakos ellen, akik két katonáktól szerzett AK-74M típusú gépkarabélyt és csaknem négyszáz hozzávaló lőszert próbáltak meg eladni.