Áradnak a migránsok, szükséghelyzetet hirdettek

Szükségállapotot hirdettek Olaszországban a migránsok miatt, miután az év eleje óta megháromszorozódott a földközi-tengeri illegális átkelések száma, Brüsszeltől pedig sem anyagi, sem politikai támogatást nem kapnak jelen pillanatban. A szükségállapot fél évig lesz érvényben és az egész országra kiterjed. Giorgia Meloni kormánya ötmillió eurót szabadít fel a központi költségvetésből, hogy támogassa a migrációs válsággal küzdő régiókat.

Egy illegális bevándorlókkal zsúfolásig megtelt csónakot közelített meg az olasz parti őrség járőrhajója a Földközi-tengeren. A hosszú tengeri utazásra eleve alkalmatlan bárka a líbiai Tobrukból indult, és több mint egy napig hánykolódott a nyílt vízen. Utasai csak azután kértek segítséget az európai hatóságoktól, hogy a csónak süllyedni kezdett. Az olasz parti őrség emberei mindenkit átemeltek a saját hajójukra, majd tovább indultak a következő illegális bevándorlókkal teli csónakhoz.

A Frontex felderítő repülőgépének felvételei még a húsvéti hosszú hétvégén készültek. Nagypéntek és húsvéthétfő között több mint egytucatnyi hasonló akciót hajtottak végre az olasz hatóságok, sokszor kereskedelmi hajók segítségét is igénybe vették. Járőrhajóik mintegy 3200 embert vettek fedélzetükre. Velük együtt az év eleje óta már csaknem 35 ezer migráns ért partot Olaszországban.

A tengeri úton érkező illegális bevándorlók száma tavaly óta csaknem megnégyszereződött Olaszországban

– derül ki az olasz polgári védelmi minisztérium által szerdán közzétett adatokból.

Pedig a migrációs nyomás már tavaly is elviselhetetlen terheket rótt nemcsak az olasz parti őrségre, hanem a délolaszországi szigetekre és a kikötővárosokra is – 2022-ben több mint 105 ezer illegális bevándorló menedékkérelmét vették fel az olasz hatóságok. Lampedusán most ismét több mint 1600 embernek ad szállást az a befogadóközpont, amelyet legfeljebb 400 migráns ellátására terveztek.

„Vészes a helyzetünk. Bár a személyzet mindent megtesz azért, hogy maradéktalanul ellássa a feladatát, ilyen körülmények mellett csak válságkezelést lehet végezni” – jellemezte a helyzetet a lampedusai hotspot igazgatója.

Giorgia Meloni kormánya attól tart, hogy amennyiben a mostani trend folytatódik, nyárra ellenőrizhetetlenné válik a helyzet a Földközi-tengeren. Ezt megelőzendő, a polgári védelmi miniszter javaslatára kedden országos szükségállapotot hirdettek.

A rendkívüli jogrend lehetőséget ad a hatóságoknak, hogy felgyorsítsák a kitelepítését azoknak, akik nem kaptak menedéket Olaszországban. És könnyítene azoknak a városoknak, régióknak a helyzetén is, ahol a legnagyobb a migrációs nyomás. A polgári védelmi minisztérium ötmillió eurós gyorshitellel segítené ki őket, hogy a bevándorlási válsággal kapcsolatban keletkezett kiadásaikat fedezzék.

„Világossá kell tenni, hogy a szükségállapot nem fogja megoldani a problémát, mert annak rendezéséhez az Európai Unió tudatos és felelősségteljes beavatkozására van szükség” – figyelmeztetett Nello Musumeci tengerügyi és polgári védelmi miniszter. A tárcavezető hozzátette: döntő jelentősége van, hogy Európa végre cselekedjen.

A fokozódó migrációs nyomás egész Európában érzékelhető, 2022-ben csaknem kilencszázezer új menedékkérelmet nyújtottak be az Európai Unióban

– hívta fel a figyelmet az M1-en a 21. század intézet vezető elemzője. Halkó Petra szerint az újabb migrációs hullámot részben az unió migrációs politikája gerjeszti.

„Egyfelől annak a hiánya okozza ezt a jelenséget, az emelkedő migrációs nyomást, hogy nem a helyben segítés politikájára helyezi a hangsúlyt az Európai Unió” – fogalmazott.

A szakértő szerint több nyugat-európai állam gazdasági érdekeivel ellenkezne a migráció visszaszorítása, hiszen ők ebben látják demográfiai problémáik megoldását. Ezek az országok, köztük például Németország, éppen ezért nem is lépnek fel olyan határozottan az illegális határátlépések visszaszorítása érdekében, ahogy ezt Olaszország teszi.

Csaknem ezer illegális bevándorló érte el a dél-olaszországi Lampedusa szigetét az utóbbi 24 órában – közölte hétfőn az ANSA olasz hírügynökség.

A tájékoztatás szerint a húsvéti ünnepek alatt jelentősen megugrott az érkezők száma. Az utóbbi egy nap folyamán 974 ember ért partot több bárka, illetve hajó fedélzetén a kis szigeten. Hétfőn még további érkezőket is várnak, az olasz parti őrség ugyanis műveletet indított, hogy két további bárkáról felvegyen mintegy 1200 bevándorlót.

A lampedusai befogadóközpont a hét végén ismét túlzsúfolttá vált. A legfeljebb 400 ember elszállásolására szolgáló létesítményben jelenleg 1883 migráns tartózkodik.

A Resqship német NGO közlése szerint Málta közelében a nemzetközi vizeken 25 hajótörött bevándorlót vett fedélzetre a szervezet Nadir nevű hajója, két embert viszont holtan emeltek ki a vízből. Többeket eltűntként tartanak nyilván.

Az olasz belügyminisztérium adatai szerint idén már több mint 28 ezer illegális bevándorló érte el Olaszország partjait. Ez több mint négyszerese a tavalyi év azonos időszakában regisztrált mintegy 6900 menedékkérőnek.

Továbbra sem csökken a migránsok beáramlása Olaszországba. Januártól háromszor annnyian érkeztek, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az olasz belügyminisztérium tervei szerint minden tartományban befogadó-tábort alakítanak ki az országban tartózkodó több mint százezer migráns elhelyezésére, akikre aztán kiutasítás vár. Az olasz miniszterelnök közben az olasz tengeri határok hatékonyabb őrzését sürgette.

Az olasz rendőrség és a Frontex misszióban részt vevő svéd járőrhajó több tucat migránst tett partra a dél-olaszországi Lampedusán pénteken. Az illegális bevándorlókat a sziget menekülttáborába szállították. A 350 fős befogadóközpontban azonban ez idő szerint is több mint 1800-an tartózkodnak. Lampedusa polgármestere azonnali lépéseket sürget az olasz kormányzattól a helyzet kezelésére.

„Azt kértük, vessük be ismét a koronavírus idején használt karanténhajókat, csak nevezzük át azokat humanitárius hajóknak” – mondta Filippo Mannino, Lampedusa polgármestere.

Az olasz belügyminisztérium pénteken bejelentette, hogy minden tartományban tábort alakítanak ki az országban tartózkodó több mint százezer migráns elhelyezésére.

A tervek között szerepel, hogy Lampedusáról, Szicíliából és a többi déli régióból hadihajókkal és repülőkkel szállítják el az érkezőket az érintett régiókba. Most a huszonegy tartományból tízben működnek olyan táborok, amelyekben kiutasításra váró migránsokat helyeztek el.

Eközben a határok hatékony védelmének szükségességét hangoztatta olasz miniszterelnök. Georgia Meloni az Il Piccolo című trieszti napilapnak adott interjúban, amit más olasz lapok is átvettek, azt mondta:

„Nem áll szándékomban engedni a beletörődés ideológiájának”

-amit a migrációs politikában az Európai Unió kényszerített a tagállamokra. Sorsdöntő kérdésről van szó nemzetünk jövőjét tekintve, védett határokat akarok – szögezte le a kormányfő.

Mattoe Salvini a kikötőkért is felelős infrastrukturális és közlekedési tárca vezetője pedig ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „a határok védelmét szolgáló intézkedés kellene, de Európa a béranyákkal, a környezetvédő hűtőszekrényekkel és a zöld otthonokkal van elfoglalva”

Az éve eleje óta már több mint 27 ezren érkeztek Olaszországba, háromszor annyian mint tavaly, ugyanebben az időszakban.

A legtöbben Afrikából és Líbiából próbálnak eljutni Olaszországba, januártól azonban több mint háromszáz százalékkal nőtt a Tunéziából átkelők száma is, 2022 első negyedévéhez képest. Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter áprilisban Tunéziába látogat, ahol kezdeményezni fogja egy tunéziai -olasz járőrszolgálat létrehozását.

A jobboldali olasz kormány megerősítette az emberkereskedelemmel szembeni fellépést, a bűnszervezetek pedig támadásba lendültek a migránsok tömeges indításával Matteo Salvini kormányfő-helyettes szerint, aki hétfőn úgy nyilatkozott, Európának azonnal fel kell ébrednie.

Matteo Salvini az olasz-szlovén határ menti Triesztben beszélt az újságíróknak az egyre erősebb migrációs nyomásról, amely az országra nehezedik.

Az utóbbi öt napon 6500-an érkeztek. Január elsejétől közel 27 ezren, miközben a tavalyi év ugyanezen időszakában csak valamivel több mint 6500 migráns érkezett, 2021-ben pedig ez a szám 5300 körül volt.

„Evidens, hogy a bűnszervezetek támadása zajlik. Ha az Európai Unió valóban unió, várjuk a segítséget, mivel Olaszország nem maradhat egyedül ezzel a problémával. Nem engedhetjük meg magunknak sem gazdasági, sem politikai okok miatt” – jelentette ki Matteo Salvini volt belügyminiszter, aki jelenleg a kikötőkért is felelős infrastrukturális és közlekedési tárcát vezeti.

Hozzátette,

„Európa vagy azonnal felébred, vagy felmerül bennem a kérdés, hogy mi értelme van a létezésének azon túl, hogy áldozathozatalt követel az olaszoktól a (környezetvédő) járművek és otthonok, valamint az adózás területén. Legalább a határok ellenőrzése és védelme, valamint az olaszok biztonsága kérdésében Brüsszel kezet nyújthatna végre felénk, azokkal a milliárdokkal, melyeket Olaszország ad Európának évente”.

Szicília volt kormányzója, Nello Musumeci, aki most a polgári védelemért felelős miniszter, a Tunéziában erősödő politikai és gazdasági válsággal magyarázta az útra kelő bevándorlók számának jelentős növekedését. Időzített bombához hasonlította az észak-afrikai ország helyzetét. Korábban a belügyi államtitkár, Nicola Molteni jelezte, hogy Tunézia és Líbia irányából több százezres migrációs áramlat indulhat el.

Mindeközben az olasz hatóságok ideiglenesen lefoglalták Lampedusa kikötőjében a Louise Michel nevű NGO-hajót, amely szombaton mintegy 180 migránssal a fedélzetén kötött ki a szigeten.

A civilhajó működtetését többek között az ismert utcaművész, Banksy finanszírozza.

A parti őrség közleménye szerint a hajó legénysége megsértette az idén hatályba lépett, törvényerejű migrációs rendelkezést, amelynek értelmében az NGO-k hajóinak egy mentést követően haladéktalanul el kell indulniuk egy kikötő felé, ahelyett, hogy további bárkákra várakozzanak. A Louise Michel ennek ellenére négy műveletet hajtott végre menedékkérők felvételére. A hatóságok hangsúlyozták, hogy a civilhajó nem követte a parti őrség utasításait, és ezzel akadályozta a hatósági mentési műveleteket.

A német felségjelzésű Louise Michel kapitánya, Pia Klemp neve már nem ismeretlen a hatóságok előtt, mivel 2017-ben a szintén lefoglalt Iuventa hajó kapitányaként vizsgálatot indítottak vele szemben az illegális migráció elősegítése címén.

Egy lampedusai orvos, Francesco D’Arca a Corriere della Sera napilapnak kifejtette, hogy a szigetre érkezők között megugrott a várandós nők száma. Azt állította, hogy az embercsempészek ingyen átkelést biztosítanak a terhes nők és a kisgyerekek számára, mert tudják, hogy minél több van belőlük a hajókon, a hatóságok annál gyorsabban engedélyezik a kikötést.

Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter  élesen bírálta Málta bevándorlási politikáját tekintettel arra, hogy a földközi-tengeri szigetország mindössze egyetlen menedékkérőt fogadott be az év eleje óta.

Mint fogalmazott, „a kisebb országok” hajthatatlanok, ami a migráció kérdését illeti. Piantedosi az Il Giornale milánói napilapnak adott interjújában nehezményezte, hogy ezzel a migránsok fogadásának teljes terhe Olaszországra hárul. Hangsúlyozta: az olasz kormány igyekezete ellenére az év eleje óta Olaszországba érkező menedékkérők száma megnégyszereződött.

Az olasz belügyminisztérium adatai szerint január óta csaknem 27 ezer illegális bevándorló érkezett, ami több mint négyszerese a múlt év azonos időszakában regisztráltnak (6543). Csak a hétvégén 5573 migránst regisztráltak a dél-olasz partokon.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint az év eleje óta Málta mindössze egy menedékkérőt fogadott be.

„Spanyolország és Görögország kemény intézkedésekkel próbálja elejét venni a migránsok elindulásának, az igazi botrány Málta az egyetlen befogadott migránssal, annak ellenére, hogy az ország kiterjedt területi vizekkel rendelkezik a Földközi-tenger központi medencéjében” – hangsúlyozta Piantedosi.

A tunéziai parti őrség szerint 2023 év eleje óta március 10-ig 10 200 illegális bevándorlót tartóztatott fel. A parti őrség szóvivője, Huszámeddín Dzsebabli a Javhara Fm. tunéziai rádióadónak adott interjújában elmondta, hogy a legtöbb migráns Szfaksz és Mahdia városokból kiindulva próbál átkelni Európában. Tunézia tavaly 38 720 migránst tartóztatott fel.

Erősödik a Németországba irányuló illegális migráció – írta a Bild című német lap kedden a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) és a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatait ismertetve.

A BAMF kimutatása szerint a január-februári időszakban 54 333 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban, 85 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.

A szövetségi rendőrség szerint a menedékkérők három fő útvonalon érkeznek. Az úgynevezett balkáni migrációs útvonalon kissé csökken a nyomás: míg tavaly 136 százalékkal nőtt az országot a Balkánon keresztül elérők száma, ez idén február végéig 28 százalékkal csökkent.

A Földközi-tenger középső medencéjén keresztül érkezők, vagyis a líbiai-tunéziai térségből Olaszországba átkelő, majd onnan Németországba továbbutazó menedékkérők száma viszont nagyságrendekkel emelkedett:

idén február végéig 21 ezren érkeztek ezen az útvonalon, ami 255 százalékos növekedést jelent.

Új fejlemény továbbá, hogy egyre több afgán állampolgár használja a Törökországból Olaszországba vezető tengeri útvonalat – állapította meg a szövetségi rendőrség.

Elemzésükben kiemelték, hogy ismét egyre nagyobb az úgynevezett keleti migrációs útvonal jelentősége. A menedékkérők ezen az útvonalon Oroszországon, Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül érkeznek Németországba. A tavalyi év azonos időszakához képest február 28-ig 141 százalékkal nőtt az ezen útvonalon érkezők száma.

Egyre több szíriai, afganisztáni és iraki menedékkérő irataiban szerepel oroszországi beutazási bélyegző, amivel kapcsolatban ugyan nincsenek arra utaló „konkrét adatok”, hogy Moszkva ismét menedékkérők révén igyekezne nyomást gyakorolni, az viszont megállapítható, hogy az orosz szervek nem lépnek fel aktívan az illegális migráció ellen – ismertette a Bild a szövetségi rendőrség elemzését.

A BAMF-hoz tavaly 226 467 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, ez 52 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 148 233-hoz képest.

Ennél több kérelmet az ország újraegyesítése óta csak öt alkalommal regisztráltak: a legutóbbi nagyobb menekülthullám éveiben, 2015-2016-ban, és a délszláv háború idején, az 1991-1993-as időszakban.

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajnából nagyjából egymillió ember menekült Németországba, ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kaptak. Velük együtt 2022-ben minden korábbinál többen érkeztek Németországba a menekültügyi rendszer révén.