kulcsár edina
Az atomfegyverek az emberiség végét jelenthetik.
Egy harmadik világháborút bármi áron el kell kerülniük, mert nem lehet túlélni – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a 888-nak adott interjújában.
888: Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádióban azt nyilatkozta, hogy „minden héttel romlik helyzet, az eszkaláció veszélye nő" és „ha világháború lesz, akkor atomháború lesz". Mennyire vagyunk közel a III. világháborúhoz?
Nógrádi György: Az ukrán háború tavaly február 24-e óta folyik és jelenleg a legkisebb esély sincs a békére.
MA A NYUGATI HATALMAK DÖNTŐ RÉSZE SZENTÜL HISZ AZ UKRÁN GYŐZELEMBEN, AMI LEHETETLEN.
A harmadik világ döntő része viszont abból indul ki, hogy itt csak fegyverszünet és béke lehet, minden más megoldás katasztrófa. A NATO főtitkár azt mondta, hogy ezt a háborút Oroszország nem nyerheti meg. Én egyetértek vele, Ukrajna sem nyerheti meg, csak fegyverszünet és béke lehet.
Jelenleg a két fél stratégiai elképzelése rendkívül messze van egymástól. Az ukrán elképzelés az, hogy meg kell buktatni Putyint. Minden területet vissza kell szerezni, beleértve a Krím-félsziget is, ez ma lehetetlen. Azaz elképzelés, miszerint Oroszország fizessen nagyon sok száz milliárd eurós jóvátételt, az pedig kizárt. Az orosz elképzelés ezzel szemben az, hogy a Krímet végleg megtartja, a frontvonalat, ha kell nyugatabbra viszi és elvesz még olyan ukrán területeket, ahol nincs ukrán lakosság, ennek a valószínűsége szintén kicsi.
Elképesztő mennyiségű ember halt meg, körülbelül háromszor annyi sebesült meg és rengeteg a lelki beteg emberek száma, ezeket a háború után gondozni kell. Ugyanez volt a vietnámi és a jugoszláv háború után, de erre most a világ nincsen felkészülve.
A fő probléma az, hogy a nyugat jelentős része azzal hitegeti Ukrajnát, hogy beléphet a NATO-ba és az Európai Unióba. Ha az EU-ba belép Ukrajna tönkreteszi a szervezetet, a NATO-ba pedig egy háborút viselő ország nem léphet be. Egyre több olyan nyugati vezető van, aki azt mondja, hogy át kell gondolni meddig tudjuk ezt a háborút fizetni. Pavel, aki abszolút nyugat barát – a cseh köztársaság elnöke – azt mondta, hogy Európa még egy ukrán támadást tud fizetni, többet nem. Ha megnézem, a most kiszivárgott Pentagon iratokat, akkor azt látom belőlük, hogy az Egyesült Államok is tökéletesen látja, hogy ezt a háborút Ukrajna nem nyerheti meg. Az, hogy az oroszok atomeszközöket telepítenek Beloruszba – taktikai atomfegyverekről van szó – az, hogy alacsony urántartalmú lövedékeket szállít Nagy Britannia Ukrajnának ez azt jelenti, hogy
SAJNOS A VÁLSÁGBA BEFELÉ MEGYÜNK ÉS NEM KIFELÉ.
Egy harmadik világháborút nem lehet túlélni, ma nagyon sok országnak van atomeszköze, de két olyan ország van – az Egyesült Államok és Oroszország – amelyek az atomeszközök döntő részét, több mint 90 százalékát kézben tartja. Ebben vannak hadászati, harcászati, hadműveleti eszközök, de a lényeg az, hogy a világot mindketten sokszorosan meg tudják semmisíteni. Egy harmadik világháborút bármi áron el kell kerülniük, mert nem lehet túlélni. A hidegháborúban volt egy-két nagy mondás, az egyik úgy hangzik, hogy „A világ bármely részén egy hülye tábornok ki tudja robbantani a harmadik világháborút, Berlinben erre egy őrmester is képes", a másik pedig „Meghalnál-e Hamburgért, és meghalnál-e Chicagóért? Hamburgért nem, de Chicagóért igen". Fel kell tenni a kérdést, meghalna-e a világ Ukrajnáért? A válaszom az, hogy nem.
888: Egy potenciális világháború esetén a nukleáris hatalmak megelégednének a hagyományos háborúskodással vagy azonnal atomfegyverekhez nyúlnának?
Nógrádi György: Minden haditerv szigorúan titkos.
NYILVÁN AZ A FÉL, AMELYIK VESZTÉSRE ÁLLNA BEVETNÉ AZ ATOMFEGYVERT.
888: A hírek szerint Oroszország taktikai atomfegyvereket telepített Fehéroroszországba, illetve tavaly arról lehetett olvasni, hogy az Egyesült Államok felgyorsítja a korszerűsített atomfegyverek európai tárolásának tervét. Milyen veszélyeket hordoz ez magában?
Nógrádi György: Ez azt jelenti, hogy az atomfegyverek közelebb kerülnek egymáshoz, a reagálási idő lecsökken, a veszély nő. Jelenleg Lengyelország követeli a területén az amerikai csapatok állomásoztatását, amely egyébként rengeteg korábbi nemzetközi szerződéssel szembe megy. Követelik azt is, hogy az amerikai erőknél atomeszközök is legyenek. Ma kőkeményen orosz ellenes az USA, Kanada, Nagy Britannia, a három balti ország és a skandináv államok, a többiek kompromisszumot keresnek. Ezekben a kérdésekben a NATO is rendkívül megosztott.
888: Mekkora az esély arra, hogy Oroszország Ukrajnában bevessen egy kisebb taktikai nukleáris fegyvert?
Nógrádi György: A taktikai atomfegyver körülbelül húsz négyzetkilométeren vet véget az életnek. Húsz négyzetkilométer egy ezerháromszáz kilométer hosszú fronton semmilyen jelentőséggel nem bír. A taktikai atomfegyver bevetése ma abszolút valószínűtlen.
888: 1962-ban a kubai rakétaválság idején a szovjet és amerikai vezetés folyamatosan tárgyalt, megállás nélkül csörgött a telefon, így sikerült megúszni az atomháborút. Most lehet tudni bármiféle tárgyalásról Amerika és Oroszország között?
Nógrádi György: Állandóan tárgyalnak egymással a vezérkarok és a titkosszolgálatok, tehát hála Istennek a kapcsolat most is megvan, de mivel ezek titkos szolgálatok és vezérkarok, így adatok még nem jöttek ki.
Az Egyesült Államok a barátunk, és fontos szövetségesünk is, de nem fogjuk engedni, hogy "belepréselje" Magyarországot a háborúba - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol az ukrajnai háború eszkalációjának veszélyére figyelmeztetve hangsúlyozta: ha világháború lesz, akkor atomháború lesz.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Ukrajnában minden héttel romlik helyzet, az eszkaláció veszélye nő. A legutóbbi hírek szerint a britek szegényített urántartalmú lövedéket akarnak eljuttatni az ukrán frontra, Oroszország pedig taktikai atomfegyvereket telepít Belorussziába. Ez nem atombomba természetesen, de a nukleáris eszközrendszer világához visz közelebb egy lépéssel - mutatott rá.
"Nem irodalmi túlzás az a félelem, amely mindannyiunkban ott munkál, hogy a háború további kiterjedése az előbb-utóbb valamilyen típusú atomfegyver bevonásával is járhat, tehát ha világháború lesz, akkor atomháború lesz, és a Jóisten mentsen meg bennünket ettől"
- fogalmazott Orbán Viktor.
A jelenlegi atomfegyver-arzenál
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) 2022-es adatai szerint a kilenc atomfegyverrel rendelkező állam – az Egyesült Államok (5428 robbanófej), Oroszország (5997 robbanófej), az Egyesült Királyság (225 robbanófej), Franciaország (290 robbanófej), Kína (350 robbanófej), India (160 robbanófej), Pakisztán (165 robbanófej), Izrael (90 robbanófej) és Észak-Korea (20 robbanófej) – folytatja nukleáris arzenáljának modernizálását. A 2022 elején becsült 12 705 robbanófej teljes készletéből körülbelül 9440 volt katonai készletekben potenciális használatra. Ezek közül becslések szerint 3732 robbanófejet telepítettek rakétákra és repülőgépekre, és körülbelül 2000-et – amelyek majdnem mindegyike Oroszországhoz vagy az Egyesült Államokhoz tartozott – fokozott hadműveleti készültségben tartottak.
Az atomfegyverkezés korunk legnagyobb kihívása
Donald Trump a Fox Newsnak adott keddi interjúban elmondta, hogy a jelenlegi nukleáris erő ötszázszor nagyobb, mint a hirosimai és a nagaszakii robbanások együttes ereje volt. Úgy véli, hogy nem a klímaváltozás, hanem az atomfegyverkezés korunk legnagyobb kihívása.
„Elég egy őrült, hogy pillanatok alatt úgy megváltoztassa a világunkat, amilyennek sosem láttuk. És ezzel senki sem foglalkozik” – hangsúlyozta.
A Világgazdaság cikke szerint a volt amerikai elnök azt is megjegyezte, hogy a nukleáris fegyverek terén Kína öt éven belül felzárkózik az Egyesült Államok és Oroszország mellé.
Taktikai atomfegyverek Fehéroroszországban
Vlagyimir Putyin március 25 jelentette be, hogy megállapodtak Fehéroroszországgal, és ennek értelmében Moszkva taktikai atomfegyvert telepít fehérorosz területen. Vlagyimir Putyin kijelentette, a lépéssel nem sértenek nemzetközi egyezményeket, valamint az Egyesült Államok is helyezett már el hasonló fegyvert szövetséges országok területén. Moszkva ígérete szerint júliusig befejezik az atomtöltet tárolására szolgáló épület megépítését, ugyanakkor megjegyezték, nem adják át a fegyverek feletti ellenőrzést a fehéroroszoknak. A taktikai atomfegyvereket harctéri használatra tartják készenlétben, nagy tank- és csapatformációk ellen. Putyin részletezte, eddig is tíz atomfegyver szállítására képes repülőt tartanak Fehéroroszországban.