A német külügyminiszter megintette Kínát

Óva intette pénteken pekingi hivatalos látogatásán Annalena Baerbock német külügyminiszter Kínát attól, hogy erőt alkalmazzon Tajvannal szemben.

„A konfliktusokat békés úton kell rendezni” – fogalmazott a német tárcavezető, miután tárgyalt kínai kollégájával, Csin Kanggal. „A status quo egyoldalú, erőszakos megváltoztatása elfogadhatatlan volna nekünk, európaiaknak” – tette hozzá Baerbock, kiemelve, hogy Németország aggodalommal figyeli a Tajvani-szorosban megnövekedett feszültséget.

„A status quo egyoldalú, erőszakos megváltoztatása elfogadhatatlan volna nekünk, európaiaknak” – tette hozzá Baerbock, kiemelve, hogy Németország aggodalommal figyeli a Tajvani-szorosban megnövekedett feszültséget.

Csin Kang leszögezte, hogy Kína kész együtt dolgozni Németországgal. „A két ország egymás partnere és nem ellenfele” – mondta Csin Kang a közös sajtótájékoztatón.

A kínai külügyminiszter Ukrajnával kapcsolatban kijelentette: Peking kész arra, hogy továbbra is a békéért dolgozzon, és abban bízik, hogy minden fél objektív marad, megőrzi hidegvérét és együttműködik egymással.

Három napos kínai látogatása második napján a német külügyminiszter kínai partnerével először a Pekingtől 150 kilométerre délkeletre fekvő Tiencsinben meglátogatott egy elektromos motorokat gyártó német üzemet. A bajor Vitesco vállalat teljes mértékben integrált elektromotorokat készít, és egy kutatás-fejlesztési részleget is üzemeltet az északkelet-kínai tengerparti kikötővárosban.

„Kína nem fog semmi olyan lépést tenni, ami olaj lenne a tűzre” – jelentette ki Csin Kang.

„Egyetlen más országnak sincs akkora befolyása Oroszországra, mint Kínának” – hangoztatta a német külügyminiszter, egyúttal felszólította Pekinget, hogy követelje, hogy az agresszor Oroszország vessen véget a háborúnak.

Jelentéktelenek a különbségek az egyes európai uniós tagországok Kína-politikája között, hiszen egységes stratégiát követnek a fő kérdésekben – jelentette ki csütörtökön Annalena Baerbock német külügyminiszter újságíróknak kínai látogatásán.

Továbbá az uniós tagországok nem hunyhatnak szemet a Kína és Tajvan közötti feszültségek felett, mert gazdaságilag sebezhetők, és ebből a szempontból – de a világgazdaság szempontjából is – az volna a legrosszabb végkifejlet, ha e feszültségek katonai konfliktusba torkollanának – tette hozzá.

Baerbock megjegyzéseiben, amelyeket az északkelet-kínai Tiencsinben tett – volt számos utalás a múlt héten pekingi látogatáson járó majd a témában utólag is nyilatkozó Emmanuel Macron francia elnök kijelentéseire.

Macron ugyanis kijelentette például Tajvannal kapcsolatban, hogy az EU-nak „nem szabad belekeverednie egy olyan válságba, amely nem érinti”. Aztán felszólította az EU-t, hogy

helyezkedjen a Washingtonétól függetlenebb álláspontra Tajvan ügyében, mert szerinte az uniónak azonos távolságot kell tartania Kínától és az Egyesült Államoktól.

Baerbock azt mondta: a francia elnök szerdán „ismét csak azt hangsúlyozta, hogy Franciaország Kína-politikája pontról pontra tükrözi az EU Kína-politikáját”. A különbségek ellenére az EU egyik erőssége az, hogy „nem csak közel állunk egymáshoz, hanem közös stratégiai megközelítést alkalmazunk a fő kérdésekben, amikor az érdekünkről és az értékeinkről van szó” – jegyezte meg.

Baerbock rendkívül fontosnak nevezte a francia államfő és az európai bizottsági elnök, Ursula von der Leyen egyidejű kínai látogatását.

Kifejtette, hogy Németországnak és Franciaországnak lehetetlen volna eltérő álláspontot képviselnie Kínával kapcsolatosan, mert a két ország ugyanannak az EU-s belső piacnak a része, és Kína ennek a blokknak a fő kereskedelmi partnere.

A Kereszténydemokrata Unió és a bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) szakítana az exkancellár, Angela Merkel – szerintük – megengedő politikájával, amelyet Pekinggel szemben alkalmazott. A dokumentum szerint Németországnak törekednie kell a saját versenyképességének növelésére, az új stratégiai partnerek megtalálására, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni annak tényét, hogy sem Berlinnek, sem az Európai Uniónak nem érdekeke a teljes elszakadás Kínától.

A német kereszténydemokrata CDU/CSU pártszövetség szembemenve a párt elmúlt években alkalmazott Kína-politikájával új fejezetet kíván nyitni a Pekinghez fűződő viszonyában. Németország legnagyobb ellenzéki pártja eltávolodik az egykori kancellár, Angela Merkel meglehetősen pragmatikus politikájától, amely a kereskedelmen keresztül garantálta a békés viszonyt az ázsiai nagyhatalommal.

Az új politika meghirdetésének hátterében Moszkva Ukrajna ellen indított offenzívája, és Kína – a CDU/CSU szerint– egyre agresszívabb politikai, valamint gazdasági szerepvállalása áll. A Politico birtokába jutott állásfoglalás-tervezet szerint

a gazdasági együttműködés révén garantált béke politikája Oroszországgal és Kínával szemben is kudarcot vallott.

A várhatóan húsvét táján, a pártszövetség frakciója által elfogadásra kerülő dokumentum egy új Kína-politika főbb pilléreit vázolja föl. Johann Wadephul, a CDU külpolitikai szakértője a programmal kapcsolatban közölte:

„Meglepődve tapasztaltuk, hogy a berlini kormányzat nem igazán naprakész kül- és biztonságpolitikai kérdésekben. Ezért döntöttünk úgy, hogy elkészítjük és nyilvánosságra hozzuk ezt dokumentumot.”

A dokumentum preambuluma szerint a kommunista Kína 21. századi felemelkedése minden olyan állam számára aggasztó, amely a nyugati értékrend mellett elkötelezett, ezért a pártszövetség nem zárja ki a német kormánypártokkal a nemzeti konszenzus létrehozását a kérdést illetően. A munkaterv szerint – legfőképp kereskedelmi kérdésekben –

véget kell vetni a Kína-barát politikának, és le kell zárni a Merkel-éra örökségét: a Moszkva és Peking irányába mutatott közeledést.

A munkaterv kapcsán meg kell említeni azt, hogy a jelenlegi baloldali kormánykoalíció is egy reformtervezetet hirdetett meg Németország Kína-politikája kapcsán, ám ennek pontos részletei még nem láttak napvilágot.

A kereszténydemokraták állásfoglalás-tervezete szerint Berlinnek a versenyképesség növelésével, a megfelelő külpolitikai partnerek megtalálásával kell válaszolnia Peking „kihívására”. A dokumentum egy kínai kül- és gazdaságpolitikát monitorozó bizottság felállítását javasolja, ugyanakkor leszögezi:

a Kínától való teljes elszakadás sem német, sem pedig európai szempontból nem realitás, és nem is érdeke Berlinnek.

Kínából származik a Németországban installált fotovoltaikus berendezések túlnyomó többsége, de már rohamosan növekszik a helyi gyártás is a nemzeti statisztikai hivatal, a Destatis szerdai jelentése alapján.

A Németországba importált fotovoltaikus berendezések túlnyomó része, 87 százaléka Kínából származott 2022-ben. A berendezések importértéke 3,1 milliárd euró volt. Tavaly összesen 3,6 milliárd euró értékben importált fotovoltaikus berendezéseket Németország. Kína után messze lemaradással Hollandia szállította a legtöbbet Németországnak 143 millió euró értékben, a termékkategória teljes importjának 4 százalékát. Tajvanból 94 millió euró volt az import, 3 százaléka a teljesnek.

A fotovoltaikus termékek importja tavaly több mint kétszeresen felülmúlta az exportot, ami 1,4 milliárd eurót tett ki. A német export legnagyobb felvevőpiaca Európa. Ausztria az export 14 százalékát vette fel 206 millió euró értékben, Hollandia 11 százalékát 164 millió euró értékben, Olaszország szintén 11 százalékát 160 millió euró értékben.

Németországban jelentős mértékben, 44 százalékkal 2,9 millióra nőtt tavaly az első három negyedévben a fotovoltaikus áramtermelő rendszerekhez szükséges napelemmodulok gyártása. A koronavírus-járvány előtti utolsó év, 2019 első három negyedévében gyártott 1,7 millió napelemet a tavalyi volumen 75 százalékkal múlja felül.

A fotovoltaikus rendszerek a napenergiát árammá alakítják át. A napenergiát hőenergiává átalakító „napkollektorok” gyártási volumene stagnált: a tavalyi harmadik negyedévben 202 ezer darab készült belőlük, míg egy évvel korábban 200 ezer. A 2019 első három negyedévi 161 ezret 25 százalékkal haladja meg a tavalyi gyártás.

Tavaly novemberben 2,5 millió volt az installált fotovoltaikus berendezések száma Németországban 63,7 gigawattos névleges áramtermelési kapacitással, ami az installált berendezések számában 14 százalékkal haladja meg a 2021 novemberit, a névleges áramtermelési kapacitásban pedig 13 százalékkal. Az első adatgyűjtés idején, 2018 januárjában 1,7 millió fotovoltaikus berendezés volt installálva 42,3 gigawattos névleges áramtermelő kapacitással. A berendezések száma azóta 47 százalékkal, az áramtermelő kapacitás pedig 51 százalékkal nőtt.

Januártól novemberig tavaly 53,4 terawattóra elektromos áramot tápláltak be fotovoltaikus berendezések a német áramellátó hálózatba, 20 százalékkal többet a 2021 január-novemberi 44,5 terawattóránál és 33 százalékkal a 2018-as azonos időszaki 40,2 terawattóránál.

A német áramellátó hálózatba tavaly januártól novemberig betáplált elektromos áram 12 százalékát fotovoltaikus berendezések termelték. 2021 azonos időszakában 9 százalékos volt a napenergiás betáplálási arány. Az eddigi német csúcs a 2022 júniusában 7,6 terawattóra betáplálásával elért 20 százalékos arány.

A kínai média azt jelentette, hogy vasárnap precíziós légicsapásokat is gyakoroltak.

Szintén kínai közlés szerint hétfőn a gyakorlat részeként éleslövészetet tartottak a Tajvannal szembeni kínai Fucsien tartomány partjainál.

Tajpej szerint a manőverek veszélyeztetik az ázsiai-csendes-óceáni térség stabilitását és biztonságát. A sziget védelmi hatóságai vasárnap közölték, hogy riadókészültségben tartják a légvédelmet, de nem szeretnék kiélezni a feszültséget.

A hadgyakorlat Caj Jing-ven tajvani elnök e heti egyesült államokbeli látogatását követi aki szerdán találkozott Kevin McCarthyval, az amerikai képviselőház elnökével is. Peking határozott és erőteljes intézkedéseket helyezett kilátásba megtorlásként.

Kína – amely teljes egészében saját részeként kezeli Tajvant – már többször értésre adta, hogy nemtetszéssel szemléli a tajpeji hatóságok és az Egyesült Államok között az utóbbi években fokozódó közeledést, amelynek keretében Washington a hivatalos kapcsolatok hiánya ellenére jelentős katonai támogatást nyújt a szigetnek.

Az Egyesült Államok vasárnap közölte, hogy szoros figyelemmel követi a hadgyakorlat alakulását, és meggyőződése szerint a térségben található amerikai „források és képességek” elegendőek ahhoz, biztosítsák a békét és a stabilitást.

Nyolc kínai hajó továbbra is a Tajvan körüli vizeken maradt kedden, a háromnapos kínai hadgyakorlat befejezése után – közölte Tajvan védelmi minisztériuma.

A minisztérium számolt be róla, hogy szoros figyelemmel kísérik a kínai hadihajók mozgását.

Peking korábban azt közölte, hogy a háromnapos hadgyakorlata szombattól hétfőig tart a Tajvani-szorosban. A hadgyakorlatra azt követően került sor, hogy Tajvan elnöke, Caj Jing-ven a múlt héten Kaliforniában találkozott Kevin McCarthyval, az amerikai képviselőház elnökével.

Hétfőn Tajvan 91 kínai repülőgépet észlelt, ezek közül 54 lépte át a Tajvani-szoros középvonalát, és hatolt be Tajvan délnyugati és délkeleti légterébe. Közben a kínai hadsereg 12 hajóját figyelték meg Tajvan környékén.

Tajvan törvényhozása kedden felszólította a kínai hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel a Tajvan ellen irányuló fenyegetésekkel. Egyúttal arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy közösen ítéljék el Kínát.