A lengyel és ukrán elnök szándéknyilatkozata

KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművek és egyéb hadifelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá szerdán Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A két vezető a kétoldalú tárgyalásokat követően látta el kézjegyével a dokumentumot. Morawiecki és Zelenszkij jelenlétében aláírták továbbá a 125 milliméteres harckocsilőszer közös gyártásáról szóló megállapodást, valamint azt a szándéknyilatkozatot is, amely a lengyel cégek részvételéről szól Ukrajna háború utáni újjáépítésében.

Morawiecki szombaton közölte, hogy Ukrajna száz új KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművet rendelt Lengyelországtól.

Az ukrán gabona kivitele kapcsán Zelenszkij a Morawieckivel közös sajtóértekezleten elmondta, hogy „megtalálták a kiutat”.

„Úgy gondolom, hogy a legközelebbi napokban vagy hetekben már meglesz a végleges megoldás ebben a kérdésben”

– tette hozzá az ukrán elnök.

A fehérorosz légierő képessé vált nukleáris robbanótöltetek bevetésére – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden, az orosz fegyveres erők parancsnoki értekezletén.

„A fehérorosz támadó légierő repülőgépeinek egy része képességet szerzett arra, hogy ellenséges objektumokra nukleáris felszereltségű megsemmisítő eszközökkel mérjen csapást” – mondta a tárcavezető.

Emellett a fehérorosz hadsereg hagyományos és nukleáris rakéták indítására egyaránt alkalmas Iszkander-M komplexumot is kapott, amelynek személyzetét hétfőn kezdték el kiképezni. Sojgu szerint mindez válasz a NATO egyesített erőinek fokozott harckészültségére és a szövetség felderítő tevékenységének fokozására Oroszország és Fehéroroszország határai közelében.

A miniszter szerint a Donyec-medencében a harci cselekmények tervszerűen alakulnak Artyomovszk (Bahmut), Avgyijivka, Liman és Kupjanszk irányában, az ukrán katonai létesítményekre mért precíziós csapások pedig megzavarták „számos fegyver gyártását” és az utánpótlást. Beszámolója értelmében a külföldi fegyverek közül az orosz hadsereg csak az év eleje óta 59 amerikai M777-es tarackot, 13 Paladin önjáró löveget, 14 HIMARS indítóegységet, valamint harminc, Lengyelországból, Németországból, Franciaországból és Csehországból származó önjáró tüzérségi rendszert semmisített meg lőállásban vagy a szállítás során.

Mint mondta, a Nyugat lépései, köztük Finnország NATO-csatlakozása, magukban hordozzák a konfliktus „jelentős kiszélesedésének” kockázatát, de nem befolyásolhatják a „különleges hadművelet” kimenetelét. A miniszter szerint a NATO „erősíti oroszellenes kurzusát, ami a konfliktus eszkalálódásához vezet”, egyebek között az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek növelésével.

„Bejelentették, hogy csak ebben az évben több mint 200 nyugati gyártmányú harckocsit és több mint 400 modern páncélozott harcjárművet készek szállítani” – mondta.

Hozzátette, hogy nyugati országok, amelyek már ma akár 150 kilométeres hatótávolságú rakétákat szállítanak, fontolóra vették, hogy 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS operatív-taktikai rakétákkal és F-16-os vadászrepülőgépekkel lássák el Kijevet.

Elmondta: a tavaszi behívás „a terveknek megfelelően” és „az orosz jogszabályok által előírt időkereten belül”, a digitális technológiák széles körű alkalmazásával zajlik.

Két orosz Szu-35-ös vadászbombázó repülőgép kedd délután bombákat dobott az észak-ukrajnai Csernyihiv megye egyik településére, a támadásban egy helyi lakos megsérült – közölte az ukrán északi műveleti parancsnokság.

Pecsenjuhi településen a légicsapás következtében kigyulladt egy családi ház és melléképületei. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy helyi lakosok két lakóház megsemmisüléséről számoltak be, a támadás sérültje az egyik házban tartózkodott.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem kedden hét csapást mért az orosz erők koncentrációs területeire, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig eltaláltak két orosz parancsnoki állást és egy elektronikus hadviselési állomást. Az orosz erők a nap folyamán két rakéta- és 28 légicsapást indítottak, 17 Sahid-136 drónt vetettek be, amelyek közül 14-et az ukrán erők megsemmisítettek. Ezenkívül az orosz csapatok hét támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. A vezérkar közölte, hogy az orosz támadásoknak vannak halálos áldozatai és sérültjei a civil lakosság körében, de számukat nem ismertette.

A jelentés szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítéseit változatlanul a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések elleni támadó műveletekre összpontosítja, a nap folyamán több mint 45 ellenséges támadást vertek vissza az ukrán erők. Bahmut és Marjinka továbbra is a harci cselekmények középpontjában állnak – írta a vezérkar.

Szerhij Cserevatij, az ukrán keleti fegyveres erők szóvivője kedden egy tévéműsorban elismerte, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport valóban kitűzött egy orosz zászlót a Donyeck megyei Bahmutban a városházára, a hivatali épület azonban szavai szerint már régóta megsemmisült.

A szóvivő elismerte, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója valószínűleg járt Bahmutban.

„Zászlókat tűz ki olyan épületekre, amelyek fizikailag régóta nem léteznek, mint például közlése szerint a városházára, amely egyszerűen megsemmisült” – fogalmazott Cserevatij. Hangsúlyozta, hogy továbbra is Bahmut áll az orosz hadsereg – elsősorban a Wagner-csoport – támadásainak középpontjában.

„Csak az elmúlt 24 órában 32 ellenséges támadás és 26 összecsapás történt magában Bahmutban és a város környékén” – emelte ki. Kifejtette, hogy 238 alkalommal nyitottak tüzet az orosz erők az ukrán katonák állásaira ágyúkkal és rakétatüzérségi eszközökkel. Eközben 91 orosz katona vesztette életét, 119-en sérültek meg a harcokban, megsemmisült egy orosz harckocsi, egy Grad rakéta-sorozatvető és három lőszerraktár – tette hozzá.

Prigozsin hétfőn kijelentette, hogy az orosz erők „jogi értelemben” elfoglalták Bahmutot. Egyúttal elismerte, hogy a város nyugati részében maradtak ukrán csapatok – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Olekszij Dmitraskovszkij, a délkelet-ukrajnai védelmi erők sajtóközpontjának képviselője úgyszintén az ukrán televíziók által sugárzott műsorban kijelentette, hogy az orosz csapatoknak nincs logisztikájuk ahhoz, hogy a teljes arcvonalon harci műveleteket hajtsanak végre, ezért nem támadnak az utóbbi időben a Zaporizzsja megyei frontszakaszon.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője arról beszélt a tévéműsorban, hogy az orosz erők változatlanul napi szinten tíz-tizenöt, legfeljebb húsz irányított légibombát lőnek ki a frontvonalra és a front menti területekre. Hozzátette, hogy olyan lövedékeket indítanak Szu-35 és Szu-34-es gépekről, amelyek akár hetven kilométert is képesek repülni, és komoly fenyegetést jelentenek.

Elismerte, hogy az ukrán légierőnek nincsenek eszközei, amelyekkel hatékonyan reagálhatna ezekre a támadásokra. Ismételten hangsúlyozta, hogy Ukrajnának emiatt nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerekre – például Patriot típusú rendszerre – és modern többcélú vadászgépekre van szüksége.

Az Ukrajna ellen háborúzó Oroszországnak fel kell hagynia a megtámadott ország mezőgazdasági területeinek aknásításával – közölte kedden Annalena Baerbock német külügyminiszter.

A német diplomácia vezetője a taposóaknák elleni világnap alkalmából tett nyilatkozatában kiemelte: a gyalogsági aknák annyira kegyetlen fegyverek, hogy Bosznia-Hercegovinától Kambodzsáig egy sor országban az elhelyezésük után évtizedekkel is aggódniuk kell a szülőknek, amikor gyermekük a szabadban játszik.

Ezek a fegyverek különösen gyakran sebesítenek meg civileket, „szó szerint szétszakítva családokat és társadalmakat” – fogalmazott Annalena Baerbock, hozzátéve, hogy hazája a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló Ottawai Egyezmény soros elnökeként a „gyalogsági aknák nélküli világért” küzd, és a humanitárius aknamentesítési programok világszerte második legnagyobb finanszírozója.

Aláhúzta:

Németország ennek az elkötelezettségnek a szellemében felszólítja Oroszországot, hogy „hagyjon fel végre” az ukrajnai mezőgazdasági területek nagy felületet érintő „kíméletlen” aknásításával.

A termőföldek elaknásítása nemcsak sok civil áldozatot követel, hanem sok gazdát megakadályoz abban, hogy megművelje földjét és betakarítsa a termést, aminek révén Oroszország szűkíti a globális élelmiszerkínálatot és súlyosbítja az éhezést a világban – áll a német külügyminiszter közleményében.

Az ARD országos köztelevízió összeállítása szerint a taposóaknák betiltásáért küzdő nemzetközi szervezet (ICBL) megállapította, hogy Oroszország a nemzetközileg tiltott taposóaknák legkevesebb hét különböző típusát használja Ukrajnában.

Az ICBL adatai szerint a kelet-európai ország már a 2022 februárjában elindított orosz támadás előtt is a leginkább elaknásított területű államok közé tartozott. A háború kezdete óta az aknásított terület nagysága megtízszereződött, így már Ukrajna nagyjából 30 százalékán – 180 ezer négyzetkilométernyi területen – fenyeget aknaveszély.

Az utóbbi hónapok adatai alapján az orosz támadás ellen védekező országban naponta átlagosan három civil veszíti életét vagy sebesül meg aknák miatt.

A gyakran csupán tenyérnyi méretű eszközöket rakétákkal nagy területen lehet szétszórni. A talajban fekszenek, és akkor robbannak fel, ha valaki megközelíti őket vagy rájuk lép.

Az ENSZ Közgyűlése 2005. december 8-án nyilvánította április 4-ét a taposóaknák elleni világnapnak. A kezdeményezés a taposóaknákkal kapcsolatos tudatosság erősítését és az aknamentesítési programok támogatását szolgálja.