A kormány folytatja az orvosok és az ápolók béremelését

A beteg az első címmel országos kórházi vezetői értekezletet tartott csütörtökön Pintér Sándor belügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – közölte a tárca az MTI-vel.

Országos kórházi vezetői értekezletet tartott Pintér Sándor belügyminiszter

Fotó: Purger Tamás

A közlemény szerint az értekezleten a kórházi vezetők mellett részt vettek az egészségügyi irányításért felelős kormányzati szervezetek vezetői, valamint az egészségügyi szakmai és érdekképviseleti szervek – többi között a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Rezidens Szövetség és a Magyar Védőnők Egyesülete – vezetői. Az értekezleten részt vettek az irányító vármegyei és városi kórházak főigazgatói is.

A Belügyminisztérium a szakmai értekezleten tájékoztatást adott az egészségügyet érintő legfontosabb témákról, célokról és feladatokról.

A mostani, nehéz háborús és szankciós helyzet ellenére a kormány célja változatlanul az, hogy a betegek ellátása egyaránt javuljon a háziorvosoknál, a szakrendelőkben és a kórházakban – írták.

Kiemelték, a háború és szankciós energiaválság okozta, rendkívüli kiadások mellett az idei költségvetésben 1600 milliárddal többet fordítanak az egészségügyre, mint 2010-ben.

A kormány folytatja az orvosok és az ápolók béremelését is. Az orvosok bére legutóbb januárban, 11 százalékkal nőtt, az újabb ápolói béremelésre pedig idén júliustól kerülhet sor – olvasható a közleményben.

További célnak nevezték a koronavírus-járvány miatt megnövekedett várólisták csökkentését, hogy minden beteg megfelelő időben, a lehető leggyorsabban hozzájusson a diagnózishoz, és a betegség kezelése minél kevesebb idő alatt elkezdődjön.

„A magyar emberek egészségi állapotának javítása és a betegségek korai diagnosztizálása érdekében kiemelt cél a népegészségügyi programok, a szűrések kiterjesztése és a háziorvosok által végzett szűrővizsgálatok ösztönzése” – írták, hozzátéve: folytatódnak a háziorvosi alapellátást, az ügyeleti rendszert, a szakrendelők és a kórházak működését, az egészségügyi informatikai szolgáltatásokat, valamint a laboratóriumi rendszert javító intézkedések is.

Tovább folytatódik az Országos Mentőszolgálat 2010-ben megkezdett korszerűsítése, most újabb 33 mentőautó beszerzésére nyílt lehetőség 1,5 milliárd forint értékben – jelentette be a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára.

Takács Péter azt mondta, a folyamatos beruházásokkal hat év alá csökkent a Magyarországon futó mentőautók átlagéletkora. Az autók a legmodernebb mentéstechnikai eszközökkel felszereltek, megfelelnek a 21. századi telemedicina kihívásainak – tette hozzá.

Csató Gábor, a mentőszolgálat főigazgatója elmondta, a 33 mentőautóból most tizenöt érkezett hozzájuk, a többit a gyártás ütemétől függően kapják meg. Jelezte, évente 1,2 millió embernek nyújtanak segítséget.

Az államtitkár bejelentette azt is, hogy egy éven belül két lépcsőben a kormány végrehajtja az egészségügyi szakdolgozói béremelést. A szakdolgozói bérfejlesztés első üteme júliusban lesz, erre 42 milliárd forint a fedezet, a gazdasági-műszaki területen dolgozók béremelésére pedig 8 milliárd forint jut.

A szakdolgozók bértábla szerint kapják az emelést, az egyéb munkakörökben dolgozókét pedig bértömeg formájában adják a kórházaknak – ismertette.

Takács Péter szerint a béremelés második üteme jövő év márciusában lesz, ennek szakdolgozókra eső fedezete 200 milliárd forint, az egyéb munkakörökben dolgozóké pedig 40 milliárd forint. Példaként elmondta, hogy egy 21 éve pályán lévő, középfokú végzettségű ápoló alapbére a mostani 390 ezer forintról 480 ezer forintra emelkedik, jövő év márciusára pedig meghaladhatja a 600 ezer forintot. Ez – emelte ki – egy év alatt a legnagyobb léptékű béremelés az ágazatban a rendszerváltás óta.

Takács Péter kérdésre válaszolva megjegyezte: a Magyarországnak járó uniós források elmaradása miatt a Pénzügyminisztérium feladata volt kidolgozni egy B tervet, hogy „akkor is megvalósuljon a szakdolgozói béremelés, ha az Európai Unió egy centet sem fizet ki".

Kitért arra: egyeztetni fog a szakdolgozói kamarával és a szakszervezetekkel a jelenlegi szakdolgozói bértábla egyszerűsítéséről, mert azt merevnek és bonyolultnak tartja, a pótlékrendszer is átláthatatlan. Erre azért is szükség van – mondta, mert célszerű, ha jobban összehasonlíthatók az orvosi és szakdolgozói bérek.

Takács Péter a sajtótájékoztató után kérdésekre válaszolva újságíróknak elmondta, az új ügyeleti rendszer bevezetését sikernek értékeli. A legnagyobb újításnak a 1830-as hívószám bevezetését nevezte, ahol rögtön meg tudják ítéli, hogy a betegnek milyen ellátásra van szüksége. A lakossági visszajelzések jók, ezt folyamatosan méri is a mentőszolgálat – jegyezte meg.

Jelezte, a Borod-Abaúj-Zemplén vármegyei háziorvosok egyharmada jelentkezett az új ügyeleti ellátásra, ami a rendszer biztonságos ellátásához elég. Ha mindenhol az orvosok 30–40 százaléka szerződést köt az új ügyeleti ellátásra, akkor nem kell a kórházi orvosokat és rezidenseket behívni – tette hozzá.

Kitért arra, hogy ezzel az ügyeleti rendszerrel korábban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is egyetértett, most viszont a köztestület „politikai nyomásgyakorlásra használja az új rendszert".

Takács Péter beszélt arról is, hogy szerződéskötési kötelezettség továbbra sem terheli az orvosokat, azonban az ellátásszervezés biztonsága szempontjából havi két ügyeletre kötelezhető egy orvos. Erre joga van a megyei tisztifőorvosnak – jegyezte meg. Ez egy közigazgatási aktus, a kormányhivatalnak joga van minden olyan esetben eljárni, ha valahol nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, azonban ez nem újdonság – mondta.

Takács Péter beszélt a háziorvosi finanszírozási (indikátor-) rendszer átalakításáról is. Mint mondta, az eddigi 12 indikátorból hármat korszerűbbre cseréltek a szakma javaslata alapján, és az eddigi három százalékról 11 százalékra emelték az indikátorrendszer finanszírozást érintő részeit.

Az államtitkár elismerte, hogy valóban van olyan praxis, amely emiatt kevesebb pénzt fog kapni, de a rendszerben nagyok voltak az eltérések. Volt olyan háziorvosi praxis, ahol 419 bejelentett lakóra papíron kilenc rendelőt üzemeltetett egy orvos. Valójában egy rendelő működött, a fennmaradó nyolcra fix díjazást kapott. „Ezek a nem hatékony működések most kiderülnek" – fogalmazott. „Inkorrekt volt a rendszer, ezért nyúltunk hozzá" – nyomatékosította Takács Péter.

Az egészségügyi államtitkár kitért arra is, készül az új etikai kódex az Egészségügyi Tudományos Tanácsban (ETT). A dokumentumot megküldik a MOK-nak is véleményezésre, és szintén kikérik az orvoskamara véleményét a háziorvosi finanszírozási rendszerről is. Hozzátette: továbbra is számít a MOK munkájára, egy jó köztestületre szükség van, a párbeszéd folytatódik, partnerként tekintenek az orvosi kamarára.

A szakrendelők átvételével kapcsolatban Takács Péter azt mondta, március végéig készül el az Országos Kórházi Főigazgatóság jelentése, és valószínűleg április végén kerül kormány elé a koncepció. Ebben az ügyben is szerették volna megkérdezni az önkormányzatok véleményét, és a többségi álláspont az volt, hogy „érdemes a kérdéssel foglalkozni" – mondta.

Mint mondta, több önkormányzatnak jelent gondot a magas energiaárak miatt a szakrendelők fenntartása. Többük támogatna egy állami átvételt, de például a tulajdonosi forma még nyitott kérdés.

Április 1-jén Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is elindult az új, egységes alapellátási ügyeleti rendszer, az ügyelethez a háziorvosok és a házi gyermekorvosok ott is egyre nagyobb számban csatlakoznak – közölte az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs vezetője.

Győrfi Pál azt írta, péntek estig már száz orvos jelentkezett ügyeletre a miskolci központban.

Hozzátette, hogy a miskolci központban az ügyintézők hétvégén is rendelkezésre állnak annak érdekében, hogy a háziorvosok gördülékenyen bekapcsolódhassanak az ellátásba, és minden beteg a számára legmegfelelőbb ügyeleti ellátásban részesüljön.
Ahol szükséges, a még hiányzó háziorvosokat átmenetileg és jogszerűen más orvosok, mentőtisztek helyettesítik, a betegellátás kezdettől fogva mindenhol biztosított lesz – közölte.
A kommunikációs vezető felhívta a figyelmet arra, hogy jövő hét szombattól az ügyelet központi telefonszáma felnőttek és gyermekek esetében itt is 1830 lesz, ennek hívásával a beteg szakszerű tanácsot kap, szükség esetén a tartózkodási helyére ügyeleti autót, vagy életveszély esetén azonnali mentőt küldenek, bármely településen is tartózkodjon az ellátásra szoruló.
 A telefonszám a teljes ügyeleti időszakban, hétköznap 16.00–08.00 között, hétvégén és ünnepnapon egész nap hívható lesz.
Jelezte azt is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye tíz pontján úgynevezett vegyes ügyeletek fognak működni, ahol felnőttek és gyermekek is megfelelő ellátást kapnak.
Azok számára, akik személyesen keresnék fel az ügyeletet, erre a vármegye nyolc pontján éjszaka és hétvégén is lesz lehetőség.
Gyermekek számára a járási ügyeleti pontok mellett a kórházi központi gyermekügyelet is rendelkezésre áll – tette hozzá Győrfi Pál.
Közölte azt is, hogy a vármegyei új ügyeleti rendszer felépítésének és működésének részletei a www.mentok.hu/ugyelet linkre kattintva is elérhetőek.

Kitért arra: az új ügyeleti rend az ország többi vármegyéjében az év során fokozatosan lép majd életbe, arról a lakosságot és a háziorvosokat is folyamatosan tájékoztatni fogják. A változásig a többi vármegyében az eddig megszokott rend szerint működik az orvosi ügyelet.
Az a cél, hogy a jövő év elejére – egyelőre Budapest kivételével – az egész országban egységes, a betegek számára az eddiginél jobb ellátást biztosító, a sürgősségi ellátórendszer elemeivel összekapcsolt ügyeleti rendszer működjön – áll az OMSZ kommunikációs vezetőjének közleményében.