Varga Mihály: A magyar bankrendszer erős és működőképes

A magyar bankrendszer stabil, a romló nemzetközi környezetben is erős és működőképes – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán Tények a magyar bankrendszer stabilitásáról 5 pontban címmel közzétett pénteki bejegyzésében.

A bejegyzés szerint a magyar bankrendszer az európai tőkemegfelelési mutatót kétszeresen túlteljesíti, jövedelmezősége másfélszerese az EU-átlagnak.

A magyar bankrendszer nemteljesítő portfóliója a háborús válság ellenére is alacsony, 3,4 százalékos – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a finanszírozása stabil, a hitel/betét mutatója kedvezőbb az uniós átlagnál.

A magyar bankrendszer jelentős tartalékokkal rendelkezik, likviditásfedezeti rátája közel kétszerese a szabályozói minimumnak.

„A magyar bankrendszer tehát a romló nemzetközi környezetben is erős és működőképes, ezt a hitelminősítők is megerősítették a legutóbbi értékeléseikben”

– összegezte a tárcavezető.

Kisebb adósságállomány és államháztartási hiány melletti gazdasági növekedést vár a kormány a következő egy-másfél évre, a növekedés mértéke a 4 százalékot is meghaladhatja 2024-ben – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)  budapesti gazdaságpolitikai fórumán egy hete.

A miniszter kiemelte, hogy komoly források, illetve fejlesztések várhatók az energiahatékonyság területén, ezekben a programokban a vállalkozások beszállítóként is részt tudnak venni.

Varga Mihály a következő egy-másfél év gazdaságpolitikájának legfontosabb elemei között említette a családtámogatásokat, valamint a folytató adminisztrációs tehercsökkentést. A gazdaságfejlesztés új, hangsúlyos elemeként beszélt emellett a területfejlesztési szempontok érvényesítéséről.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy további konszolidáció várható a költségvetésben. Erre az évre 3,9 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak, jövőre pedig 2,5 százalékot terveznek, de az ehhez szükséges intézkedéseket még nem hozta meg a kormány – jelezte.

A gazdasági kilátások fokozatosan javulnak, az infláció jelentősen csökken majd a következő hónapokban, 2024 nyarára pedig 3 százalék körül lehet. Jövőre 3,5 százalékos munkanélküliségi rátával és 4 százalék feletti GDP-növekedéssel számol a kormány – fejtette ki.

A GDP-arányos államadósság 72,9 százalék volt tavaly, a várakozások szerint 2023-24-ben tovább csökken, és 2026-ra már 60 százalék alatt lesz – tette hozzá.

Varga Mihály előadásában felidézte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentését, amely szerint a magyar gazdaság növekedése középtávon fokozatosan felgyorsul, és 2024-től a külső egyensúlyi pozíciója jelentősen javul.

A miniszter ismertette, hogy Magyarország a szükséges energia 54 százalékát külföldről vásárolja, az energiaárak emelkedésének jelentős szerepe volt az inflációs folyamatokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy olyan kormányprogramok indultak, illetve indulnak el hamarosan, amelyek növelik az energiahatékonyságot, ezekbe be tudnak kapcsolódni a vállalkozások.

A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy a kormány folytatja a családtámogatásokat, ebben a koronavírus-járvány és az energiaválság időszakában sem léptek vissza.

Az adózással kapcsolatos tervekről Varga Mihály elmondta: a személyi jövedelemadó-bevallásokat már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti, ugyanezt szeretnék az általános forgalmi adó esetében elérni 2024-ig. A rendszer kiépítése jelentős adóadminisztrációs csökkenést eredményez a vállalkozásoknál – hangsúlyozta.

A miniszter kiemelte, hogy a tervek szerint 2025-ig az adózási és foglalkoztatási adatok közlése egycsatornássá válik, a vállalkozásoknak egy helyre kell majd beküldeni ezeket az adatokat.

A következő években gyorsulhat a konvergencia, ehhez azonban a gazdaságfinanszírozási struktúra megújítása is szükséges Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén reálisnak nevezte, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát.

A miniszter kiemelte, hogy a beruházási rátát a következő években 30 százalékra lehetne növelni; a mutató 2010 óta 20 százalékról 27-28 százalékra nőtt.

A jelenlegi aránnyal idén 60 milliárd euró értékű beruházás valósulhat meg az országban – fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházásokat mára kétharmad részben belföldi forrásból finanszírozza az ország, a külföldin belül pedig nem az uniós források dominálnak, hanem a közvetlentőke-befektetések (FDI), amelyek egyre dinamikusabbá válnak.

Az FDI áramlásán belül jól láthatók a keleti nyitás eredményei: míg 2014-ben az ázsiai vállalatoktól a tőke 19 százaléka érkezett, 2022-re 30 százalékra nőtt ez az arány – mutatott rá. Azt is hozzátette, hogy a befektetések szerkezete is megváltozott, az utóbbi bő tíz évben megfigyelhető volt egy eltolódás a szolgáltató szektor felől az ipar irányába.

Úgy fogalmazott, hogy a külföldi tőkét megéri Magyarországon befektetni, hiszen 10 százalékos hozamot lehet elérni vele, a magyarok külföldi befektetéseinél ez az arány 6-7 százalék – húzta alá.
A miniszter arra is kitért, hogy ugyan sikerült tíz év alatt 3,7 millióról 4,7 millióra növelni a foglalkoztatottak számát, további félmillió munkavállaló azonban még hiányzik a gazdaságból, amit az inaktívak bevonásának növelésével, illetve behozatallal lehet megoldani.

Fontosnak nevezte azt, hogy a hazai vállalatok exportképességét javítani tudja az ország, ebben ugyanis – elmondása szerint – még nem sikerült áttörést elérni. Hozzátette, hogy növelni kell a magyar szereplők súlyát a beszállítói láncban, hiszen az elsődleges beszállítói körben  alig találni itthoni céget, és a másodlagos  körben is még csak fele arányban reprezentáltak a hazai társaságok, holott az utóbbi években ez utóbbi területen jelentős javulást tapasztaltak.

Felidézte, hogy a kkv-hitelezésen belül 50 százalékot tesz ki a támogatott termékek aránya, ami a jelenlegi körülmények között szükséges, de nem ez a normális, és azt is megemlítette, hogy a vállalati hitelpenetrációban Magyarország lemaradása uniós viszonylatban igen jelentős.

A beruházásokat és az FDI-beáramlást továbbra is támogatnia kell a kormánynak, idén hozzávetőleg 4000 milliárd forintnyi beruházás megvalósulását segítik valamilyen formában a költségvetésből –  ismertette.

Nagy Márton a konferencián összegezte: nem szabad letenni arról, hogy a felzárkózás Magyarországon folytatódjon, ehhez minőségi változásokra van szükség például a beruházások terén, de biztosítani kell a szükséges munkaerőt és az energiát, illetve növelni kell az FDI-t, miközben a hazai vállalkozások kifektetésére is figyelni kell.

A kormányfő ugyanezen a rendezvényen kétségesnek nevezte, hogy a nyugati és az orosz gazdasági kapcsolatok helyreállnak a háború végét követően.

A mi érdekünk energetikai okokból az, hogy az orosz–magyar kapcsolatokból minél több menthető legyen.

500 ezer betöltetlen munkahely fog létrejönni a közeljövőben Magyarországon. Ezeket az álláshelyeket elsősorban belső tartalékokból kell fedezni. Ezért olyan helyekre kell vinni a beruházásokat, ahol munkanélküliség van.

El kell kerülni azt a nyugat-európai csapdát, kényelmi okokból nem szabad behozni munkaerőt. Csak akkor jöhetnek vendégmunkások Magyarországra, ha azokat az álláshelyeket magyarok nem tudják betölteni.

Nem új adókat kell kivetni, hanem a meglévőket beszedni – fogalmazott a miniszterelnök.

Sikerült megvédeni a magyar vállalkozásokat a globális minimumadótól. A helyi iparűzési adót Magyarországon be lehet számítani, így a magyar cégek számára a globális minimumadó nem jelent többletadóterhet.

A következő két évnek a legfontosabb feladata, hogy energiához jusson az új magyar ipar. Ehhez gázerőműveket kell építeni magán- vagy uniós források bevonásával.

Nem kell megijedni a gazdaságpolitikai vitáktól, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Banknak és a kormánynak dűlőre kell jutnia a legfontosabb gazdasági irányokat illetően.

Csak a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok mellett jöhetnek létre beruházások Magyarországon. Hazánkban szigorúbbak a szabályozások, mint Németországban – mondta a kormányfő.

Kulcskérdés, hogy Magyarország megtartsa a járműiparát a technológiai váltás ellenére is.

Le fogjuk törni az inflációt – fogalmazott a miniszterelnök.

„Nem kell félnetek, jó lesz” – zárta beszédét Orbán Viktor.