Ukrajna tiltott fegyvereket kér

Olyan fegyvert kér Ukrajna az Egyesült Államoktól, amelyet a világ több mint százhúsz országában betiltottak. A kazettás bombák ugyanis válogatás nélkül ölhetnek nagy területeken, fenyegetve ezáltal a civil lakosságot.

A Magyar Nemzet figyelt fel rá, hogy két amerikai demokrata törvényhozó, Adam Smith és Jason Crow arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy az ukránok már kazettás bombákat is kérnének Washingtontól. A hírügynökség értesülései szerint Kijev sürgeti az amerikai kongresszust, gyakoroljon nyomást a Fehér Házra, hogy a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció hozzájáruljon a fegyverek megküldéséhez, ám korántsem vehető biztosra, hogy erre sor kerül.

A kazettás bombák ugyanis olyan légibombák – emlékeztet a Magyar Nemzet –, amelyek hordozó repülőeszközről történő leoldásuk után még a levegőben, nagy területen általában pár száz kisebb bombát szórnak szét. Földet érve azonban nem mindegyik robban fel egyből, ezért a civil lakosságra néző veszélyekre hivatkozva 2008-ban a világ több mint 120 országa elfogadta a kazettás bombák gyártásának, használatának és raktározásának betiltásáról szóló paktumot. Ehhez azonban sem az amerikaiak, sem az ukránok és az oroszok sem csatlakoztak.

A lap szerint kérdéses, hogy a Biden-adminisztráció rábólint-e az újabb kérésre. Ez idáig Ukrajna szinte minden fegyvert megkapott az Egyesült Államoktól, amit csak kért: HIMARS rakétavetők, Patriot légvédelmi rakéták, Abrams harckocsik – ezúttal azonban akadályokba ütközhet Kijev.

Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a bombák civilek lakta területeken csapódnak be, és ártatlanok életét oltják ki vagy okoznak számukra élethosszig tartó sérüléseket.

Nincs is egyetértés az amerikai politikusok körében az ukránok kérését illetően. Tom Malinowski, a Demokrata Párt volt kongresszusi képviselője például azt mondta,

„aláásná az ukránok erkölcsi tekintélyét, ha tiltott fegyvert használnának, és ez Vlagyimir Putyin orosz elnök kihasználná”.

A szintén demokrata Jason Crow azonban nem tartja kizártnak, hogy a kért bombákat elküldjék azzal a kikötéssel, hogy az ukránok nem kazettás fegyverként használják őket. Velük szemben a republikánusok inkább támogatják a kazettás bombák bevetését.

A Magyar Nemzet felidézte, hogy az orosz–ukrán konfliktusban korábban már felmerült, hogy az oroszok kazettás bombákat vethettek be. Az első jelentések a harcok kirobbanása utáni első napokból származnak: Vuhledar városában egy kórház előtt csapódhatott be egy kazettás bomba, majd néhány nappal később Harkivban.

Az európai polgárok álláspontja korántsem olyan egységes a fegyverszállítások tekintetében, mint azt a brüsszeli bürokrácia szeretné – derül ki a Századvég Alapítvány legújabb elemzéséből.

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Brüsszel – Oroszország katonai törekvéseinek megfékezése céljából – szankciófókuszú politikába kezdett, valamint több európai ország fegyverek küldésével támogatja Ukrajnát. A fegyvervásárlás, illetve a fegyverszállítmányok küldése a segítségnyújtás egyik legkockázatosabb formája, amely egyre közelebb viszi az adott országot a háborús érintettséghez. Ebből fakadóan az uniós tagállamok lakosságának a kormányukkal való elégedettségét jelentős mértékben befolyásolja, hogy a politikai vezetés a helyi közvélemény elvárásait figyelembe véve alakítja-e politikáját a fegyvervásárlás kérdésében. A Századvég Európa Projekt-kutatása alapján készült elemzés az Ukrajnának történő fegyvervásárlással összefüggésben megvizsgálta, hogy az európai polgárok mennyire elégedettek saját kormányuk válságkezelő teljesítményével az orosz–ukrán háború vonatkozásában.

Megosztott az európai közösség a fegyvervásárlás kérdésében

Habár számos uniós tagállam politikai vezetése elkötelezett Ukrajna felfegyverzése mellett,

a kontinens közvéleménye erősen megosztott a fegyver- és hadianyag-szállítások megítélésében.

A Századvég januári elemzése kiemelte, hogy 13 uniós tagállamban az Ukrajna felfegyverzését ellenzők aránya meghaladja a lépést támogatók hányadát, ebből 9 tagországban (egyebek mellett Magyarországon, Csehországban, Görögországban) a válaszadók több mint fele elutasítja a fegyvervásárlást. 5 uniós tagországban (köztük Spanyolországban és Franciaországban) az Ukrajnának történő fegyvervásárlást támogatók hányada ugyan meghaladja a lépést ellenzők táborát, viszont arányuk nem éri el az összes válaszadó 50 százalékát. Az Európai Unió 27 tagállamából 9-re tehető azon tagországok száma, melyekben a megkérdezettek több mint fele Ukrajna felfegyverzése mellett áll (többek között Lengyelországban, Hollandiában, Portugáliában).

Fontos hangsúlyozni, hogy

az európai országok egy része annak ellenére támogatja fegyverszállítmányokkal Ukrajnát, hogy a saját lakosságuk ellenzi ezt.

Egyebek mellett Németország, Belgium, Szlovénia, valamint Szlovákia kormánya a saját polgárai elvárásaival szembehelyezkedve küld fegyvereket Kijevnek. Ezen felül Csehország Ukrajna legnagyobb hadianyag-szállítói közé tartozik, holott a cseh lakosság körében jelentős a fegyvervásárlás elutasítottsága.

Elégedetlenséghez vezet a lakosság véleményével szembehelyezkedő politika

A Századvég kutatása alapján egyértelműen kijelenthető, hogy

számos európai országban, ahol a kormányzat lépései – a fegyvervásárlás tekintetében – nincsenek összhangban a lakosság elvárásaival, a megkérdezettek inkább elégedetlenek azzal, ahogyan az országuk kormánya az orosz–ukrán válság következtében kialakult helyzetet kezelte.

A fegyver- és hadianyag-szállítás jelentős mértékben növeli a háború kiszélesedésének, illetve további elhúzódásának veszélyét, ezért a háborúval összefüggő kormányzati teljesítmény megítélésének egyik meghatározó fokmérője.

Ennek megfelelően többek között Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Görögországban és Belgiumban – mely országok a saját polgáraik elvárásait figyelmen kívül hagyva fegyvereket küldenek Ukrajnába – a válaszadók inkább elégedetlenek a saját országuk kormányának teljesítményével az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggésben.

Ugyancsak elégedetlenség tapasztalható ebben a kérdésben Spanyolországban, ahol a kormányzat annak ellenére áll Ukrajna felfegyverzése mellett, hogy az összes spanyol megkérdezett kevesebb mint fele támogatja a harci eszközök vásárlását Kijev számára. Kijelenthető, hogy

az európai országokban a helyi közvélemény akaratával ellentétes lépések politikai következményekkel, a lakossági elégedetlenség fokozódásával járnak.

Ezzel szemben egyebek mellett Magyarországon, Svédországban, Finnországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában – ahol a kormányzati politika iránya a fegyvervásárlás tekintetében követi a lakosság elvárásait – a megkérdezettek elégedettségüket fejezték ki a saját kormányuk orosz–ukrán válsággal összefüggő teljesítményével kapcsolatban.

A Századvég legújabb, Fegyverszállítás Ukrajnába – Az európaiak álláspontja közel sem egységes című elemzése elérhető a Századvég weboldalán.

Svájc az ukrajnai háború tükrében is szeretné megőrizni az alkotmánya által előírt hagyományos semlegességét, és jelenleg ellenzi a háborúban álló Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat – erősítette meg Alain Berset, a svájci konföderáció elnöke kedden az ENSZ-ben.

„A fegyverexport kapcsán, amíg érvényes a (svájci semlegességet előíró) jogi keretrendszer, azt nem lehet végrehajtani (…). A svájci kormány és a Szövetségi Tanács számára ezt a jogi keretet fenn kell tartanunk, és fenn is szeretnénk tartani, és ezen belül szeretnénk dolgozni” – jelentette ki az államfő újságíróknak a nők jogairól rendezett ENSZ-ülés szünetében.

Lengyelország újabb tíz, német gyártmányú Leopard 2-es páncélozott harckocsit küld Ukrajnának még a héten – jelentette be a lengyel védelmi miniszter kedden.

„Négy harckocsi már Ukrajnában van, további tízet még a héten elküldünk Ukrajnának” – fogalmazott Mariusz Blaszczak sajtótájékoztatóján. A védelmi tárca vezetője a tájékoztatót követően elindult Stockholmba, az Európai Unió (EU) tagországainak este kezdődő védelmi miniszteri találkozójára, ahol az európai biztonsági helyzet és az Ukrajnának nyújtandó támogatás a fő téma.

Elmondta, hogy az értekezlet alkalmából külön megbeszélést folytat Boris Pistorius német védelmi miniszterrel. „Megbeszélésünk alapvető témája a Leopard tankok alkatrészeinek hiánya lesz” – fejtette ki.

Hozzátette, hogy ezt a problémát elsősorban a német hadiipar tudja megoldani, de Lengyelország is készen áll pótalkatrészek gyártására. „Készen állunk egy olyan központ létrehozására Lengyelországban, amely az Ukrajnába szállítandó Leopard tankok javításával és szervízelésével foglalkozna” – fogalmazott Mariusz Blaszczak.

Egymilliárd euró értékű közös lőszeradományt sürgetett a háborúban álló Ukrajnának Stockholmban Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán.

A főképviselő az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóján azt mondta, az ukrán erőknek havonta körülbelül 90-100 ezer lövedékre lenne szükségük „az ellenség elrettentése, illetve ellentámadások céljából”. Borrell elmondta, további egymilliárd euróból az EU – amely eddig már 3,6 milliárd eurót költött katonai támogatásra – az adományozó országokat kártalanítaná.

Hozzátette, reméli, hogy a szállításról már az uniós külügyminiszterek március 20-i találkozóján sikerül egyezségre jutni. „Háborús időket élünk, ezért, elnézést, hogy ezt mondom, háborús gondolkodásmódra van szükségünk” – szögezte le sajtókonferenciáján, melyen hozzátette: az uniós országok nagyobb biztonságban érzik magukat, ha az európai védelmi ipar bővíti kapacitásait.

Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos leszögezte:

nagyon fontos, hogy az Ukrajnának szánt támogatással egy időben az EU a saját védelmi rendszerét is megerősítse, s feltöltse hadi készleteit.

Marjan Sarec szlovén védelmi miniszter kiemelte, hogy az EU közös, Ukrajnának szánt fegyvervásárlásaiban a gyorsaság és a hatékonyság kulcsfontosságú, a beszerzésnek összhangban kell lennie az európai technológiai és ipari kapacitásokkal.

Jóllehet Borrell felszólította a tagállamokat, hogy saját készleteiket is töltsék fel, kiemelte: az ukránoknak most van szükségük a lőszerre, míg az uniós országok, mivel „nem állnak háborúban, várhatnak”.

A találkozó helyszínén meghívottként jelen lévő Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter azt mondta, hogy hazájának egymillió tüzérségi lövedékre van szüksége négymilliárd euró értékben ahhoz, hogy újabb ellentámadásokat indíthasson az orosz erők ellen.

Borrell kitért az Északi Áramlat orosz földgázvezeték-rendszernél történt robbantások ügyére is, mellyel kapcsolatban óvott az elhamarkodott következtetésektől. „Nem félek az igazságtól. Semmilyen igazságtól. De egyelőre… találgatásokról beszélünk” – jelentette ki, hozzátéve: a nyomozás továbbra is folyik Svédország, Dánia és Németország területén.

Pal Jonson svéd védelmi miniszter szintén leszögezte: a nyomozás végéig nem szeretne következtetéseket levonni.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki a stockholmi eszmecsere egy részébe kapcsolódott be meghívottként, szintén azt mondta, egyelőre nem világos, ki a felelős a gázvezetékeket ért támadásért. „Tudjuk, hogy támadást követtek el az Északi Áramlat gázvezetékei ellen, de egyelőre nem tudjuk, kik az elkövetők” – fogalmazott.

Kedden a The New York Times amerikai lap titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz gázvezetékeken végrehajtott robbantás mögött olyan civil csoportok állnak, amelyeknek ukránok és oroszok lehetnek a tagjai.

A német Die Zeit című lap szerdán azt írta, hogy a bűnügyi nyomozás során azonosítottak egy hajót, amellyel a szabotázst elkövették, és – az újságcikk szerint – e hajó valamilyen módon Ukrajnához kapcsolható.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Stoltenberg Stockholmban kitért a Donyeck megyei Bahmutnál zajló harcokra is, és azt mondta, nem lehet kizárni azt sem, hogy a város az elkövetkezendő napokban orosz kézre kerül. Kiemelte azonban, hogy a város elvesztése nem jelenti szükségszerűen a háború fordulópontját, csupán jelzi, nem szabad alábecsülni Oroszországot.

Berlin a múlt héten újabb két Gepard harckocsit szállított Kijevnek, ezzel a német páncélosjármű-kontingens – a Leopardokkal együtt – már 35-nél tart a háború kezdete óta.

További két határőr-felderítő járművet is eljuttattak Ukrajnába, ezen a téren eddig összesen 122 járművel segítették a németek az ukránokat.

A Bundestag a kelet-európai országba küldött továbbá újabb hat radarantenna-rendszert, így már 30-nál tartanak a háború kezdete óta.

A német szövetségi kormány által a 2022. január 1. és 2023. március 6. közötti időszakban exportra bocsátott haditechnikai eszközök összértéke megközelíti a 2,7 milliárd eurót – számolt be honlapján az N-Tv német hírtelevízió.