Ukrajna kezdeményezte a Biztonsági Tanács összehívását

Atomveszélytől tartanak.

Zelenszkij

Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését kezdeményezte vasárnap az orosz atomfegyverek tervezett belaruszi állomásoztatása miatt.

A kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában a nemzetközi biztonsági rendszer egészének aláásását szolgáló újabb provokatív lépésként jellemezte Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat esti bejelentését taktikai atomfegyverek állomásoztatásáról a szomszédos ország területén.

Oroszország újfent megerősítette krónikus alkalmatlanságát arra, hogy az elrettentés és háborús megelőzés, nem pedig a fenyegetés és megfélemlítés eszközeként szolgáló atomfegyverek felelős gondnoka legyen

− hangsúlyozta az ukrajnai diplomáciai tárca.

Kijev az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette az ügyben, egyben felszólította a hét vezető ipari hatalom csoportját, valamint az Európai Uniót, hogy messze ható következményekre figyelmeztessék Belaruszt, amennyiben engedélyezi az orosz atomfegyverek telepítését.

Ukrajna felszólítja a nemzetközi közösség tagjait, tolmácsolják a törvényszegő Putyin-rezsimnek, hogy határozottan elfogadhatatlannak tartják az újabb nukleáris provokációt, és tegyenek határozott intézkedéseket a nukleáris fegyverek agresszor állam általi használatának hatékony elhárítására

− emelte ki az ukrán tárca.

Putyin szombat esti közlésében úgy fogalmazott, hogy Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kérte a fegyverek állomásoztatását. Minszk azonban eddig nem adott ki hivatalos közleményt az ügyben.

Vasárnap a NATO is élesen bírálta a moszkvai vezetést veszélyes és felelőtlen nukleáris retorikájáért.

A NATO résen van, és szorosan nyomon követjük a helyzetet. Nem láttunk eddig változást Oroszország nukleáris készültségében, ami a sajátunk módosítását igényelné

− hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség egyik szóvivője.

Lengyelország szintén éles bírálattal illette az orosz bejelentést.

Elítéljük a béke veszélyeztetésének fokozását Európában, illetve globálisan

− olvasható a varsói külügyminisztérium vasárnapi közleményében.

Belarusz Oroszország mellett Ukrajnával és Lengyelországgal is határos.

Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba − fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton.

Ebben nincs semmi szokatlan. Az Egyesült Államok évtizedek óta ezt csinálja

− mutatott rá Putyin, miután beszámolt arról, hogy sikerült megállapodnia Aljakszandr Lukasenka belarusz államfővel a töltetek tárolásáról. Az orosz elnök szerint a taktikai atomfegyvereknek helyet adó létesítményeket július elsejéig felhúzzák, majd hozzátette, a töltetek bevetése és ellenőrzése felett továbbra is Moszkva rendelkezik.

Vlagyimir Putyin tavaly decemberben látogatott el Belaruszba, ahol egy közös védelmi tér létrehozásáról tárgyalt minszki hivatali kollégájával. Belarusz mind gazdaságilag, mind katonailag erősen függ keleti szomszédjától; a szövetségesek tavaly jelentették be, hogy a belarusz légi erő modernizáción fog átesni, melynek célja, hogy a vadászgépeket alkalmassá tegyék nukleáris töltetek indítására.

Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget, és senkit sem fenyeget, a Nyugat viszont új, globális tengelyeket alakít ki – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorának nyilatkozva.

Van közöttünk haditechnikai együttműködés, nem titkoljuk. Minden átlátható, nincs ebben semmi titok. Katonai együttműködés is van közöttünk, gyakorlatokat tartunk. […] Mindezt folytatjuk, minden átlátható, de ez nem katonai szövetség

– mondta Putyin.

Putyin véleménye az új nemzetközi rendről

Az orosz elnök meg nem nevezett nyugati elemzőkre és politológusokra hivatkozva kifogásolta, hogy a Nyugat ezzel szemben új tengelyeket épít, hasonlóan ahhoz, ahogy azt Németország és Olaszország fasiszta rezsimje, illetve a militarista Japán tette az 1930-as években. Nehezményezte a globális NATO létrehozására irányuló törekvéseket, amelybe szerinte Új-Zélandot, Ausztráliát és Dél-Koreát is be akarják vonni. Emlékeztetett rá, hogy az év elején brit–japán megállapodás jött létre a katonai együttműködésről.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok maga alatt vágja a fát azzal, hogy egyes országok, köztük Oroszország számára akadályozza a dollár használatát az elszámolásban, és rámutatott, hogy ilyen célokra a nemzeti fizetőeszközök is megfelelnek, köztük a jüan is. Putyin szerint nem a szkeptikusok, hanem az irigyek állítják azt, hogy Moszkva Peking befolyása alá kerülhet. Rámutatott, hogy az európai gazdaság Kínától való függősége sokkal nagyobb, mint az oroszé.

Elmondta, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásának idején – a Kremlben folytatott négyszemközti tárgyalásuk során – részletesen kifejtette ukrajnai rendezési tervét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azzal kapcsolatban, hogy a két vezető eszmecseréje terven felül elhúzódott, azt hangoztatta, hogy ez a közöttük fennálló bizalom és a tárgyalások tartalmas mivoltának jele volt.

Putyin a nyugati országokat az ukrajnai konfliktus felbujtóinak és uszítóinak nevezte, megismételve álláspontját, miszerint a válságot az általuk támogatott 2014-es fegyveres alkotmányellenes puccs indította el.

Lőszerkérdés: Oroszország nem marad tétlen

Az elnök szerint a Nyugat titokban, éjszaka szállítja a fegyvereket, amelyeket az orosz hadsereg megpróbál a folyamat közben megsemmisíteni. Elismerte, hogy ez olykor sikerül, olykor nem, hozzátéve, hogy senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy Moszkva nem fogja a szállításokat ölbe tett kézzel szemlélni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Londonban éppen az orosz–kínai csúcsra időzítve jelentették be a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek Ukrajnába szállításának szándékát. Elmondta, hogy Oroszországnak van mivel válaszolnia, és több százezer ilyen lövedéke van.

„Egyelőre nem vetjük be őket” – mondta.

Putyin elutasította a brit állítást, miszerint a gyengített uránt tartalmazó lőszerek bevetésének nincsenek káros következményei.

Ez nyilvánvalóan nem így van. Tény, hogy valóban nem minősülnek tömegpusztító fegyvernek. Ez igaz. De a [páncéltörésre használt] szegényített urániumlövedék magjából mégis úgynevezett sugárzó por keletkezik, és ebben az értelemben mindenképpen a legveszélyesebb fegyverek közé tartozik

– mondta. Emlékeztetett rá, hogy a volt Jugoszláviában és Irakban, ahol ilyen lőszereket vetettek be, a helyi lakosok körében a rákos megbetegedések száma a sokszorosára nőtt.

Rámutatott, hogy az ukrán fegyveres erők olyan övezetben vetnék be a gyengített urániumot, ahol olyanok élnek, akiket Kijev a sajátjainak tekint, a termőföldet is megfertőzve.

Atomfegyverek Belaruszban

Putyin szombaton arról is beszélt, hogy Moszkva harcászati nukleáris fegyverek állomásoztatásáról állapodott meg Minszkkel. Mint mondta, ez a lépés nem sértené meg az atomsorompó-egyezményt, és utalt rá, hogy az Egyesült Államok évtizedek óta állomásoztat nukleáris fegyvereket európai szövetséges országok területén.

Azt is közölte, hogy Oroszország július 1-jéig befejezi a nukleáris eszközök tárolására szolgáló létesítmény építését Fehéroroszországban, megjegyezve, hogy Moszkva nem engedi át a felettük való ellenőrzést Minszknek. Elmondta, hogy tíz, taktikai atomfegyver szállítására alkalmas repülőgép állomásozik a szomszédos ország területén, amelynek Moszkva már több, erre szintén képes Iszkander rakétarendszert adott át.