Újabb orosz légicsapások ukrán városokra

Újabb orosz légicsapások érték Ukrajnát csütörtökre virradóra, robbanásokról számoltak be Kijevből, Odesszából és Harkivból, több terület áram nélkül maradt – közölték az ukrán hatóságok csütörtökön.

A széleskörű orosz támadásban többen is megsérültek, számos régióban rendkívüli áramszüneteket vezettek be.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere közölte, hogy a főváros délnyugati részét érték a robbanások, és a mentőszolgálatok már a helyszínre tartanak. A hatóságok kikapcsolták az áramszolgáltatás nagy részét, hogy minimálisra csökkentsék a kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményekben keletkező károkat, ha találat éri őket.

Továbbra is elkeseredett harcokat vívnak a kelet-ukrajnai Bahmutért az oroszok és a várost védő ukránok. Bár az amerikaiak szerint a településnek csak szimbolikus jelentősége van, az ukrán elnök újfent leszögezte, hogy önként nem adják fel Bahmutot.

Az egykor hetvenezer lakosú, Donyeck megyei bányászváros, Bahmut ostroma több hónapja tart. Az orosz csapatok három oldalról támadják az ukrán védőket, amely megnehezíti a bent rekedt civilek evakuálását.

Amióta a Wagner-csapatok erősítést kaptak, az orosz támadások tovább erősödtek – jellemezte a helyzetet az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij még hétfőn, amikor az ostromlott városba látogatott.

Az ukrán vezérkar korábban felvetette: adják fel Bahmutot, az ott állomásozó csapatokat pedig a front déli tengelyén, a tavaszi offenzíva során vessék be újra. Ezt a forgatókönyvet erősítette az amerikai védelmi miniszter nyilatkozata is, aki szerint a város stratégiai jelentősége csekély, elfoglalása csak szimbolikus győzelem lenne az oroszok számára.

Az ukrán elnök hétfő éjjel mégis parancsot adott Bahmut védelmének megerősítésére. Volodimir Zelenszkij figyelmeztetett: ha a város elesne, azzal megnyílna az út az orosz csapatok előtt Kelet-Ukrajna elfoglalására. Ám az is lehet, hogy elkésett az erősítés.

A Wagner-csoport teljes egészében átvette az irányítást Bahmut keleti területei felett – közölte Jevgenyij Prigozsin egy szerda reggel közzétett videóban.

Az orosz zsoldosok vezetője azt állítja: a Bahmutka-folyótól keletre mindent ellenőrzésük alatt tartanak.

Prigozsin az ukrán elnöknek azt üzente: evakuálja az időseket és a gyerekeket az ostromlott városból, amíg nem késő. Becslések szerint még mindig több ezer civil lehet a rommá lőtt városban.

Menekítik a polgári lakosságot a donyeck megyei Avdijivkából is.

„Nem érdeklik őket az emberéletek, nem törődnek az épületekkel, üzletekkel sem. Nekik csak a felperzselt föld kell” – mondta a támadókról az evakuálásokat vezető rendőr. A folyamatos rakétatámadások ellenére még több mint kétezer ember lehet a városban.

Nem adjuk fel Bahmutot, folytatni kell a város védelmét – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Egyre szorosabb az ostromgyűrű a Donyeck megyei város körül, az oroszok folyamatosan tűz alatt tartják a környező településeket. Eközben Peking béketárgyalásokra szólított fel, ugyanakkor élesen bírálta azokat az országokat, köztük az Egyesült Államokat, amelyek szankciókat helyeztek kilátásba Kína ellen, ha fegyvereket küldene Oroszországnak.

Lángokban áll a Donyeck megyei Csasziv Jar városa, az oroszok erők egyre hevesebben ágyúzzák a Bahmuthoz közeli településeket. Jelenleg ezekért folynak a harcok.

„Nem számolják a veszteségeket, csak folyamatosan nyomulnak előre. Bahmut elfoglalása számukra elvi kérdés. Nekünk pedig az az elvi kérdés, hogy megvédjük a várost” – nyilatkozta egy ukrán parancsnok.

Az oroszok három irányból ostromolják az egykor 70 ezres lélekszámú bányászvárost, de még nem tudták bevenni. Megfigyelők szerint mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett a harcokban, ám a NATO becslése szerint az orosz katonai áldozatok száma kétszer nagyobb lehet, mint az ukrán oldalon. Noha a napokban többször felmerült, hogy az ukránok feladják Bahmutot, hogy csapataikat felkészítsék a tavaszi offenzívára,

Volodimir Zelenszkij hétfőn bejelentette: folytatják a város védelmét.

„A hadsereg vezetői is azon az állásponton vannak, hogy tartani kell Bahmutot. Azt kértem, hogy keressék meg a megfelelő erőket, hogy segítsünk bahmuti embereinknek. Ukrajna egyetlen településéről sem mondunk le” – fogalmazott az ukrán elnök esti videóüzenetében.

Közben az orosz Wagner-csoport vezére arra figyelmeztette Moszkvát, hogy ha nem kapják meg a beígért utánpótlást, összeomolhat az orosz frontvonal Bahmut alatt.

„Ha a Wagner-csoport most visszavonul Bahmuttól, az egész front összeomlik” – mondta Jevgenyij Prigozsin videóbejegyzésében.

Az oroszok azonban más városokat is folyamosan támadnak a donyecki területen. Az orosz határtól mindössze 30 kilométerre található Kupjanszkban is felerősödtek harcok.

„A helyzet nehéz, az elmúlt két hétben folyamatosan lövik a várost szinte minden rendelkezésre álló fegyverrel”

– közölte Andrij Besedin, a járási katonai közigazgatás vezetője.

Az állandó ágyúzások miatt időseket és mintegy 800 gyereket evakuáltak Kupjanszkból. A térség lakói azt mondják, egyre nehezebben viselik a megpróbáltatásokat, azt szeretnék, hogy legyen vége a háborúnak.

„Békét akarok az egész világon, bárcsak ne lenne háború. Nem akarom, hogy a férjeink, és a fiaink meghaljanak” – mondta egy idős asszony, aki már hónapok óta egy pincében húzza meg magát a bombázások elől.

Az orosz erők ellenőrzése alá került a Bahmuttól (Artemivszktől) északnyugatra fekvő Dubovo-Vaszilivka község – közölte Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója.

Az ostromlott Bahmut közlekedési csomópont, amelynek fontos szerepe van a Donyec-medencében harcoló ukrán csapatok ellátásában.

A RIA Novosztyi hírügynökség orosz katonai forrásra hivatkozva az írta csütörtökön, hogy az orosz fegyveres erők megvetették a lábukat Krasznohorivka település külterületén, ahonnan az ukrán tüzérség rendszeresen lövi Donyecket.

Az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió hatóságai közölték, hogy az ukrán tüzérség az elmúlt nap folyamán 17 alkalommal nyitott tüzet a területre, 93 lövedéket lőttek ki három településre. Donyeckben hét civil, köztük két gyermek megsebesült. Volnovahára csütörtökre virradóra hat HIMARS-rakétát lőttek ki. Egyebek között találat ért egy autóbuszdepót, ahol egy járművezető életét vesztette, egy másik megsebesült.

Eközben béketárgyalásokra szólított fel az ukrajnai konfliktus rendezésére a kínai külügyminiszter, és arra figyelmeztetett, hogy minden fél legitim biztonsági érdekeit tiszteletben kell tartani.

„Ezt a válságot nem Kína teremtette. Kína nem részese a konfliktusnak, és egyik félnek sem szállított fegyvert. Nem értem, miért mutogatnak Kínára és fenyegetnek szankciókkal, ez teljességgel elfogadhatatlan”

– mondta Csin Kang.

Az Egyesült Államok és más nyugati országok az elmúlt hetekben ugyanis többször kilátásba helyezték, hogy büntetőintézkedésekkel sújtják Kínát, ha fegyvert szállít Oroszországnak.

Egymilliárd euró értékű közös lőszeradományt sürgetett a háborúban álló Ukrajnának Stockholmban Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán.

A főképviselő az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóján azt mondta, az ukrán erőknek havonta körülbelül 90-100 ezer lövedékre lenne szükségük „az ellenség elrettentése, illetve ellentámadások céljából”. Borrell elmondta, további egymilliárd euróból az EU – amely eddig már 3,6 milliárd eurót költött katonai támogatásra – az adományozó országokat kártalanítaná.

Hozzátette, reméli, hogy a szállításról már az uniós külügyminiszterek március 20-i találkozóján sikerül egyezségre jutni. „Háborús időket élünk, ezért, elnézést, hogy ezt mondom, háborús gondolkodásmódra van szükségünk” – szögezte le sajtókonferenciáján, melyen hozzátette: az uniós országok nagyobb biztonságban érzik magukat, ha az európai védelmi ipar bővíti kapacitásait.

Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos leszögezte:

nagyon fontos, hogy az Ukrajnának szánt támogatással egy időben az EU a saját védelmi rendszerét is megerősítse, s feltöltse hadi készleteit.

Marjan Sarec szlovén védelmi miniszter kiemelte, hogy az EU közös, Ukrajnának szánt fegyvervásárlásaiban a gyorsaság és a hatékonyság kulcsfontosságú, a beszerzésnek összhangban kell lennie az európai technológiai és ipari kapacitásokkal.

Jóllehet Borrell felszólította a tagállamokat, hogy saját készleteiket is töltsék fel, kiemelte: az ukránoknak most van szükségük a lőszerre, míg az uniós országok, mivel „nem állnak háborúban, várhatnak”.

A találkozó helyszínén meghívottként jelen lévő Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter azt mondta, hogy hazájának egymillió tüzérségi lövedékre van szüksége négymilliárd euró értékben ahhoz, hogy újabb ellentámadásokat indíthasson az orosz erők ellen.

Borrell kitért az Északi Áramlat orosz földgázvezeték-rendszernél történt robbantások ügyére is, mellyel kapcsolatban óvott az elhamarkodott következtetésektől. „Nem félek az igazságtól. Semmilyen igazságtól. De egyelőre… találgatásokról beszélünk” – jelentette ki, hozzátéve: a nyomozás továbbra is folyik Svédország, Dánia és Németország területén.

Pal Jonson svéd védelmi miniszter szintén leszögezte: a nyomozás végéig nem szeretne következtetéseket levonni.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki a stockholmi eszmecsere egy részébe kapcsolódott be meghívottként, szintén azt mondta, egyelőre nem világos, ki a felelős a gázvezetékeket ért támadásért. „Tudjuk, hogy támadást követtek el az Északi Áramlat gázvezetékei ellen, de egyelőre nem tudjuk, kik az elkövetők” – fogalmazott.

Kedden a The New York Times amerikai lap titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz gázvezetékeken végrehajtott robbantás mögött olyan civil csoportok állnak, amelyeknek ukránok és oroszok lehetnek a tagjai.

A német Die Zeit című lap szerdán azt írta, hogy a bűnügyi nyomozás során azonosítottak egy hajót, amellyel a szabotázst elkövették, és – az újságcikk szerint – e hajó valamilyen módon Ukrajnához kapcsolható.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Stoltenberg Stockholmban kitért a Donyeck megyei Bahmutnál zajló harcokra is, és azt mondta, nem lehet kizárni azt sem, hogy a város az elkövetkezendő napokban orosz kézre kerül. Kiemelte azonban, hogy a város elvesztése nem jelenti szükségszerűen a háború fordulópontját, csupán jelzi, nem szabad alábecsülni Oroszországot.