Újabb fegyverek özönlenek Ukrajnába

Lengyelország vadászgépeket ad át Ukrajnának

– jelentette be csütörtökön Varsóban Andrzej Duda lengyel államfő.

miután fogadta Petr Pavel cseh elnököt.

„A következő napokban először négy, az ukrán pilóták által külön kiképzés nélkül is kezelhető gépet szállítunk, a többi MiG-29-est karbantartás után folyamatosan adjuk át” – mondta Andrzej Duda.

Szlovákia is döntött. Pozsony valamennyi MIG-29-esét odaajándékozza Kijevnek

– jelentette be a szlovák miniszterelnök.

„A kormány ma döntött és egyhangúlag jóváhagyta azt a nemzetközi megállapodást, amelynek alapján Mig-29-eseit és a légvédelmi rendszerei egy részét Ukrajnának ajándékozza.  – mondta Eduard Heger kormányfő.

Volodimir Zelenszkij február elejei, európai körútján azt hangsúlyozta, hogy a nagyhatótávolságú rakétarendszerek, és a modern harckocsik mellett vadászrepülőgépek is kellenek nekik. Szerinte ez lehet a béke záloga Európában.

Moszkva már akkor bejelentette, hogy a vadászgépek szállítását vörös vonalnak tekinti. Brüsszel ennek ellenére újabb jelentős hadianyag szállítást készít elő.

„Ezt a háborúpárti narratívát be kellene fejezni és a béke irányába kellene elmozdulni.”

– mondta Menczer Tamás.

A külügyminisztérium államtitkára szerint már rengeteg fegyver, harcieszköz van Ukrajnában, de a béke mégsem jött el.

„Aki feltételt támaszt a béke elé, az a valójában nem akar békét. Az a háború folytatását akarja és a háború folytatása felé viszi a folyamatokat” – tette hozzá.

A béke fontosságát hangsúlyozta Orbán Viktor is csütörtökön Ankarában. A miniszterelnök kiemelte: Európa fő kérdése ma a háború.

„Sajnos Európa háborús pszichózisban szenved, és a kontinens, ahonnan én jövök napról-napra sodródik bele a háborúba.”

„Fontos, hogy a béke hangja felvegye a versenyt a háború hangjának erejével, és fontos, hogy világossá tegyük, hogy a globális többség az békét akar”

– közölte Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő megerősítette: Magyarország számára a legfontosabb az emberéletek mentése, ezért azt képviseli, hogy legyen minél hamarabb tűzszünet és legyenek béketárgyalások.

Szlovákia 13 darab szovjet gyártmányú MiG 29-es vadászgépet, illetve egy légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának – jelentette be Eduard Heger szlovák ügyvezető kormányfő a kabinet pénteki online ülését követő sajtótájékoztatóján Pozsonyban.

„A vadászgépek átadásának folyamata a lengyel féllel, Ukrajnával és további szövetségesekkel egyeztetve zajlik” – jelentette ki Eduard Heger. Tájékoztatása szerint a döntést egyhangúlag hozta meg az ügyvezető kormány, s azt állította: erre az alkotmánnyal összhangban került sor.

Robert Fico, a pozsonyi törvényhozás legerősebb ellenzéki pártjának, az Iránynak (Smer-SD) az elnöke, korábban többször is annak a nézetének adott hangot, hogy a decemberben, egy ellene indítványozott bizalmi szavazáson megbukott Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nincs jogköre döntéseket hozni nagy horderejű külpolitikai kérdésekben, így a vadászgépek átadásának ügyében sem. A témában, az Irány több alkalommal is rendkívüli parlamenti ülést indítványozott, de azok egyikét sem tartották meg a kormánypártok képviselőinek parlamenti obstrukciói miatt.

Jaroslav Nad ügyvezető védelmi miniszter a pénteki döntéssel összefüggésben arról tájékoztatott, hogy vadászgépek mellett Szlovákia a Kub légvédelmi rendszerének egy részét, illetve a hozzájuk tartozó alkatrészeket és lőszert is átad Ukrajnának, s mint mondta, az átadási folyamat néhány héten belül lezajlik majd.

A vadászgépek átadásáról hozott döntés ellen több szlovák ellenzéki párt is tiltakozott, köztük az Ukrajnának történő szlovák fegyverszállítást elutasító Irány is, amelynek elnöke, Robert Fico pénteken bejelentette: büntető feljelentést tesz az ügyben a főügyészségen hivatali jogkörrel való visszaélés miatt.

A szlovák fegyverzet átadásának előzménye, hogy Eduard Heger a február eleji brüsszeli EU-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozója során ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja a készleten lévő összes MiG 29-es vadászgépét Ukrajnának.

A kétoldalú viszony kulcsfontosságú, legérzékenyebb kérdéseit fogja megvitatni négyszemközti beszélgetése során az orosz és a kínai államfő, beleértve a nemzetközi ügyeket – közölte pénteken Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó.

„Természetesen szó lesz az ukrajnai konfliktusról. (…) Nagyra értékeljük a kínai vezetés visszafogott és kiegyensúlyozott álláspontját ebben a kérdésben, ismerjük a kínai rendezési tervet” – mondta Usakov.

A pekingi béketervről szólva hozzátette, hogy „a kínai barátok” értékelései többnyire egybeesnek a jelenlegi helyzetről alkotott orosz véleménnyel. Értékelése szerint

a Kínai Népköztársaság bebizonyította, hogy „érti a kialakult válság valódi okait”.

Bejelentette, hogy a két vezető hétfőn cikkben értékeli a kétoldalú kapcsolatokat a Zsenmin Zsipao, illetve a Rosszijszkaja Gazeta című lapokban, ami szerinte „fontos jelzés” a hivatalos tárgyalások előestéjén. Aznap este Putyin és Hszi négyszemközti megbeszélést folytat, amelynek során „a két ország kapcsolatát érintő kulcsfontosságú, legérzékenyebb kérdéseket, köztük a nemzetközi színtéren zajló ügyek intézését” vitatják meg, majd együtt vacsoráznak.

Kedden az elnökök szűkkörű és kibővített küldöttségek élén folytatnak megbeszélést. Szó lesz a haditechnikai együttműködésről, az erről szóló tárgyalásokra orosz részről Szergej Sojgu védelmi miniszter, és Dmitrij Sugajev, a Rosztyeh hadiipari konglomerátum vezérigazgató-helyettese kapott meghívást.

A tárgyalások lezártával a két vezető nyilatkozik a sajtónak és két közös nyilatkozatot ír majd alá. Az első a tanácsadó szerint „az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kapcsolatainak az új korszakban történő elmélyítéséről”, a második pedig „a kínai-orosz gazdasági együttműködés kulcsfontosságú területeinek 2030-ig szóló fejlesztési tervéről” szól majd. Ezen kívül tíznél több dokumentumot írnak majd még alá a felek.

Ezután a magas rangú kínai vendég tiszteletére állami díszebédet adnak, amelyre orosz üzletembereket is meghívtak.

Usakov a két elnök kapcsolatát barátinak és bizalminak nevezte. Emlékeztetett arra, hogy a két politikus eddig mintegy negyven alkalommal találkozott egymással különböző formátumban. Azt mondta, hogy mind Moszkva, mind Peking elégedett a kétoldalú kapcsolatok állapotával.

„Ez a viszony történelmileg a legmagasabb szintre emelkedett, és mondhatni, még mindig aktívan erősödik. Ebben a kapcsolatban nincs vezető, nincs vezetett, nincsenek korlátok” – nyilatkozott a tanácsadó.

„Két olyan partner közötti stratégiai együttműködéséről beszélünk, akik megbíznak egymásban, és akiknek sok tekintetben azonosak a céljaik, a feladataik”

– monda.

Beszámolója szerint Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere, és a forgalom, amely 2020-ban mintegy 185 milliárd dollár volt, idén el fogja érni a jövő évre tervezett 200 milliárd dolláros szintet.

A Kreml pénteken jelentette be, hogy Hszi Csin-ping március 20-22-én állami látogatást tesz Moszkvában. A kínai vezetőt a múlt héten harmadszor választották újra a Kínai Népköztársaság elnökévé. Az oroszországi látogatás lesz az újraválasztása utáni első külföldi útja. Putyin tavaly év végén hívta meg kínai hivatali partnerét Moszkvába, kettőjük telekonferencia formájában megtartott tárgyalása során.

Soha ilyen közel nem volt még a világ ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen – mondta Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az ukrajnai háborúról.

A kormányfő kijelentette: a nyugati világ vezetői háborús lázban égnek, annak megnyerésére buzdító, még több áldozatról szóló beszédeket tartanak, és egyre veszélyesebb fegyvereket küldenek Ukrajnába.

Rámutatott arra is: a nemzetközi közvélemény egyhangú békepártiság helyett ketté vált, a türkök, az arabok, a kínaiak vagy az afrikaiak ugyanis tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaznak.

Vlagyimir Putyin hivatalosan nemzetközi bűncselekmény gyanúsítottja lett, így Oroszországon kívül letartóztathatják és bíróság elé állíthatják – jelentette ki Andrij Kosztyin ukrán főügyész, reagálva arra, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pénteken háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen.

„Mostantól az orosz elnök hivatalosan gyanúsítotti státuszban van egy nemzetközi bűncselekmény, nevezetesen ukrán gyermekek illegális kitelepítése miatt. A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin orosz elnök és Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen. Ez azt jelenti, hogy Oroszországon kívül le kell tartóztatni, és bíróság elé kell állítani Putyint. A világ vezetői pedig háromszor meggondolják, mielőtt kezet fognak vagy tárgyalóasztalhoz ülnek vele. A világ kapott egy jelzést, hogy az orosz rezsim bűnöző, vezetése és csatlósai felelősségre vonhatók” – hangsúlyozta a főügyész.

Kosztyin szavai szerint az ukrán főügyészi hivatal több mint negyven kötetnyi anyagot – több mint ezer oldalt – adott át az ICC-nek. Több mint 16 ezer gyermek Ukrajnából – Donyeck, Luhanszk, Harkiv és Herszon megyékből – Oroszországba szállítását rögzítette az ukrán főügyészség.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson pontosította: Putyint és az orosz gyermekjogi biztost azokban az országokban tartóztathatják le, amelyek ratifikálták az ICC római statútumát. Ez pedig az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint 123 ország, többek között dél-amerikai országok és Afrikának mintegy a fele. Nem írta alá, illetve nem ratifikálta többek között Kína, India, Fehéroroszország, Törökország és Kazahsztán. Oroszország és az Egyesült Államok aláírta, de később nem vált az egyezmény részesévé.

Jermak emlékeztetett arra, hogy Ukrajna rendszeresen együttműködik a Nemzetközi Büntetőbírósággal. Megjegyezte, hogy több mint 16 ezer jogellenesen Oroszországba vitt gyermeket tartanak nyilván az Ukrajnában kivizsgált eljárásokban, valós számuk azonban ennek a többszöröse is lehet. Hozzátette: eddig 308 gyerek került vissza Ukrajnába. „Ez egy elég nehéz folyamat, de dolgozunk rajta” – jelentette ki az ukrán elnöki iroda vezetője.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon történelminek nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, amellyel szavai szerint kezdetét veszi a történelmi felelősségre vonás. „Gyermekek elválasztása családjuktól, a rokonaikkal való kapcsolatfelvétel megakadályozása, gyermekek orosz területen való elrejtése, szétszórása távoli régiókban – mindez nyilvánvalóan Oroszország állami politikája, állami döntés és állami gonoszság, ami pontosan ennek az államnak az első számú tisztségviselőjével kezdődik” – jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy lehetetlen lenne ilyen bűncselekményt végrehajtani Oroszország legfelső vezetője, Vlagyimir Putyin elnök utasítása nélkül.