Tovább folytatódnak a zavargások Párizsban

Incidensekkel kísért spontán tiltakozások voltak hétfő este több francia nagyvárosban, miután a nemzetgyűlés nem szavazta meg a kormány megbuktatását célzó két bizalmatlansági indítványt, amelyeket a nyugdíjreform parlamenti szavazás nélküli elfogadását követően terjesztett be az ellenzék.

A fiatalokból álló kisebb-nagyobb csoportok országszerte kukákat borogattak és gyújtottak fel, barikádokat emeltek, és megdobálták a helyszínre érkező rendőröket.

Párizsban először néhány száz ember tiltakozott a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselőinek kíséretében a nemzetgyűlés közelében található Vauban téren, mielőtt a rendőrség könnygázt vetett be a tömeg oszlatására. Eközben a főváros más pontjairól is jelentések érkeztek arról, hogy fiatalokból álló csoportok kukákat gyújtottak fel és összetűztek rendőrökkel, egyebek mellett az Opéra környékén és a Chatelet térnél.

A francia hírtelevíziók helyszíni tudósításai szerint a tiltakozók bérelhető elektromos rollereket és kerékpárokat borogattak fel, kukákat gyújtottak fel, és macska-egér harcot játszottak a helyszínre érkező rendőrökkel, akik számos alkalommal könnygázt vetettek be.

Éjfélig 142 embert állítottak elő a fővárosban rendőrségi források szerint.

A BFM hírtelevízió rendőrségi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy mintegy 2 ezer fiatal vett részt a párizsi tiltakozásokban.

Az AFP hírügynökség szerint hasonló jelenetek történtek más francia nagyvárosokban is.

Strasbourgban mintegy ezer tüntető gyűlt össze a belvárosi Kléber téren, ahol huhogva és fütyülve fogadták a nemzetgyűlés döntését, majd füstbombákat gyújtottak és azt kiabálták: mi is erőre kapcsolunk. Ezután a tüntetők egy része rongálni kezdett, betörték egy bank bejáratát, kukákat gyújtottak fel, reklámtáblákat törtek szét.

„Végtelen undort érzek, ez a demokrácia megcsúfolása, a formájában és a tartalmában is” – idézte az AFP Giampiero Russo tanárt.

Dijonban kétszázan tüntettek az AFP szerint, többen arcukat eltakarva és kapucniban, miközben azt kiabálták: „utáljuk a rendőrséget”. A tüntetést este 9-kor feloszlatta a rendőrség, két embert előállítottak.

Lyonban mintegy ötszáz fiatal tüntetett a belvárosi Guichard téren, mielőtt megdobálták a rendőröket. Az AFP szerint a város több pontján is gyülekeztek tiltakozó fiatalok, akik közül két embert előállítottak.

Lille-ben is több százan vonultak utcára, és azt skandálták XVI. Lajost lefejeztük, Macronnal újrakezdjük.

„Számítottunk arra, hogy ez lesz (a nemzetgyűlésben), de csalódottak és dühösek vagyunk” – idézte az AFP a 26 éves Emma Maest, aki szerint a tüntetések egyáltalán nem érnek véget a parlamenti viták lezárulta ellenére sem.

Nantes-ból is incidensekkel teli tüntetésekről érkeztek hírek, fiatalok dobálták a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak, és tüntetések voltak Rennes-ben, Bordeaux-ban, Limoges-ban, Poitiers-ban, Rouenban és Brestben is.

Az összecsapásokban országszerte 11 rendőr megsérült.

A bizalmatlansági indítványok elutasítása azt jelenti, hogy a nyugdíjreformot a parlament véglegesen elfogadta, annak hatályba lépését a köztársasági elnök hirdeti ki. Emmanuel Macron a tervek szerint néhány napon belül nyilatkozatot tesz a reformról.

A miniszterelnöki hivatal tudatta, hogy Élisabeth Borne miniszterelnök „a lehető leggyorsabban” a legmagasabb fokú francia közigazgatási hivatalhoz, az államtanácshoz fordul, hogy véleményezze a nyugdíjreform szövegét, amelynek legvitatottabb intézkedése a nyugdíjkorhatár megemelése 62-ről 64 évre.

Január 19. óta nyolc alkalommal szerveztek a szakszervezetek országos tiltakozónapokat százezrek részvételével a nyugdíjreform visszavonását követelve, és most csütörtökre hirdették meg a kilencedik felvonulást, egyúttal a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat.

Eldurvultak a nyugdíjreform elleni tiltakozások azután, hogy Emmanuel Macron váratlanul, egyoldalúan kihirdette a vitatott törvényt: Franciaország több régiójában üzemanyaghiány lépett fel, mert a tiltakozók blokkolták a töltőállomásokat, és tervezik az olajfinomítók lezárását is. Tüntetők zavarták meg a tömeg- és az autós közlekedést, miközben minden ötödik, a Párizs-Orly és Marseille-Provence repülőterekről induló járatot töröltek kedden és szerdán a sztrájkok miatt.

A 49.3-as cikkely erősen vitatott alkalmazása a kormány által a nyugdíjreform elfogadásához megnehezíti a jövőbeli reformok elfogadását – állítja a Moody’s pénzügyi hitelminősítő intézet Franciaországról szóló jegyzetében azt követően, hogy

Macron erre az alkotmányos cikkelyre alapozva hirdette ki egyoldalúan a nyugdíjkorhatárt 62-ről 64 évre emelő törvénytervezetét,

közölte a Le Figaro.

Megmozdult a diákság

Nemcsak a hitelminősítőnek vannak aggályai: a szakszervezetek, melyek a nyugdíjreform elleni tiltakozás keretében, mint azt a hirado.hu is megírta, szeméthegyek között tartják Párizst, leállítva a hulladék elszállítását, gyakorlatilag az egész országot is nekiálltak megbénítani.

A diákszervezetek országszerte csatlakoztak az akcióhoz. Miközben a Paris 1 Panthéon Sorbonne Egyetem

több száz diákja hétfőn megszavazta, hogy elfoglalják a tolbiai campust, hogy elítéljék a nyugdíjreformot

és azt, hogy a kormány a 49.3 cikkelyt alkalmazza. A lyoni Szépművészeti Múzeum is bejelentette, hogy hétfőn zárva tart, mert egy diákküldöttség elfoglalta a helyiségeket. Néhány perccel a vizsgák kezdete előtt néhány középiskolában szintén tüntetések zajlottak.

Nem szállnak fel a gépek

A Ryanair hétfőn online petíciót intézett utasaihoz, támogatva a francia légi forgalmi irányítók sztrájkját. Franciaországban a légi közlekedés is akadozik: minden ötödik járatot töröltek kedden és szerdán a Párizs-Orly és Marseille Provence repülőtérről. A polgári légi közlekedési főigazgatóság (DGAC) arra kérte a légitársaságokat, hogy a légi irányítók sztrájkja miatt kedden és szerdán töröljék járataik 20 százalékát a Párizs-Orly és Marseille-Provence repülőtereken.

Új-Aquitaine-ben

a CGT-Energy szakszervezet aktivistái a bizalmatlansági indítványokról szóló szavazás előtt a Pau Pyrénées-i repülőtérre mentek,

hogy felhívják a figyelmet álláspontjukra a Párizsba induló választott tisztségviselők körében.

Megbénított forgalom

A Star hálózatüzemeltető szerint

Rennes-ben egyes járatokon zavart szenved a buszközlekedés. Metzben a tüntetők kora reggel óta blokkolják a város buszpályaudvarát,

ami jelentős fennakadásokat okoz – közölte a helyi önkormányzat a Facebook-oldalán. A Tarbes-Lourdes repülőteret hétfőn kora reggel több mint két órán át mintegy 300 tüntető foglalta el anélkül, hogy akadályozták volna az utasokat vagy betörtek volna a kifutópályára.

Egy időre közúti blokádokat állítottak fel a tiltakozók Rennes-ben.

Marseille-ben néhány töltőállomás üzemanyaghiány miatt zárva volt, mások még nyitva voltak, vagy napközben vártak az utánpótlásra. Korábban a sztrájkok miatt Vaucluse prefektúrája bejelentette, hogy az első üzemanyaghiányt enyhítendő a megyében fejadagot vezetnek be a kutaknál. A kormány nem fog habozni, hogy lefoglalásokat hajtson végre, ha a sztrájkoló dolgozók a nyugdíjreform elleni tiltakozásul leállítják a finomítókat – figyelmeztetett hétfőn Clément Beaune közlekedési miniszter.

Ki fenyeget kit?

Az Engedetlen Franciaország (LFI) parlamenti képviselői hétfőn vizsgálóbizottság létrehozását követelték a végrehajtó hatalom részéről a parlamenti képviselők felé irányuló esetleges „nyomásgyakorlás” vagy ígéretek kivizsgálására – írta a Le Figaro. A kormánypárt és az őket támogató Köztársaságiak viszont arról panaszkodtak, hogy

több ellenzéki, jobboldali képviselőt megfenyegettek vasárnapra virradóra a kormány nyugdíjreformjának ellenzői

egy nappal a kormány elleni bizalmatlansági indítványok nemzetgyűlési szavazása előtt.

Eric Ciotti, az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak elnökének és nemzetgyűlési képviselőjének a dél-franciaországi Nizzában található képviselői irodáját ismeretlenek megrongálták, hogy nyomást gyakoroljanak rá annak érdekében, hogy ő és a pártja hétfőn megszavazza a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványokat, melyeket a pártvezető nem támogat. Több párttársa és más reformpárti képviselők szintén arról számoltak be, hogy megfenyegették őket.

Elbukott hétfőn a francia nemzetgyűlésben a kormánnyal szembeni első bizalmatlansági indítvány, amelyet a nyugdíjreform parlamenti szavazás nélküli elfogadását követően a centrista és korábbi kormánypárti képviselőkből álló, független LIOT csoport és öt ellenzéki, elsősorban baloldali frakció kezdeményezett.

A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a nemzetgyűlés tagjainak abszolút többségére van szükség, ami 287 szavazatot jelent. A kormány megbuktatását célzó első, baloldali javaslatot 278 képviselő, a Nemzeti Tömörülés indítványát pedig 94-en szavazták meg.

Emmanuel Macron francia államfő múlt csütörtökön döntött úgy, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot – amely a nyugdíjkorhatár felemelését irányozza elő 62-ről 64 évre -, miután a nemzetgyűlésben nem volt elegendő többség a törvénytervezet elfogadásához. A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül nem mozdítják el a kormányt.

Az ötödik köztársaság alkotmányának 1958-as elfogadása óta századik alkalommal alkalmazta ezt a megoldást francia kormány, az Élisabeth Borne vezette kormányzat pedig 11. alkalommal.

A bizalmatlansági indítványok elutasítása azt jelenti, hogy a nyugdíjreformot a parlament véglegesen elfogadta, annak hatályba lépését a köztársasági elnök hirdeti ki. Emmanuel Macron a tervek szerint néhány napon belül nyilatkozatot tesz a reformról.

A nyugdíjreform támogatását illetően és a bizalmatlansági indítványok szavazásánál is a mérleg nyelve a jobbközép Köztársaságiak 61 tagú frakciója volt, ahonnan legalább harminc képviselő szavazatára is szükség lett volna a kormány megbuktatásához. Bár a pártvezetés támogatta a nyugdíjreformot, és a bizalmatlansági indítványok elutasítását kérte a frakciótól, a jobbközép képviselők egy jelentős része megszavazta a többpárti baloldali indítványt, így a kormány alig kilenc szavazattal menekült meg a bukástól.

„Ez a kormány már halott a franciák szemében”

– mondta a vártnál szorosabb eredményt követően Mathilde Panot, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nemzetgyűlési frakcióvezetője.

A szavazást megelőző kétórás feszült vitában Charles de Courson, az első bizalmatlansági indítványt beterjesztő LIOT csoport képviselője “a demokrácia megcsúfolásának” nevezte azt, hogy Emmanuel Macron a nemzetgyűlési szavazás megkerülése mellett döntött, s igazságtalannak nevezte a nyugdíjreformot. A korhatár megemelése szerinte “kiélezte a feszültségeket, az állampolgárok dühét és aggodalmait”.

A parlamenti szavazás megkerülése csütörtökön újabb lendületet adott a két hónapja tartó utcai tiltakozásoknak és a stratégiai ágazatokban két hete kezdődött gördülő sztrájkoknak. Január 19. óta nyolc alkalommal szerveztek a szakszervezetek országos tiltakozónapokat százezrek részvételével, s most csütörtökre hirdették meg a kilencedik felvonulást, egyúttal a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat.

Az ellenzők elsősorban azért tartják igazságtalannak a tervezetet, mert a teljes összegű nyugdíjért kötelező 43 éves szolgálati időt és a 64 éves nyugdíjkorhatárt egyszerre kívánja érvényesíteni,

s így a fizikai munkakörökben dolgozók számára hátrányosabb lesz a jelenlegi rendszernél.

A felmérések szerint a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is, kétharmaduk pedig felháborodott azon, hogy az államfő megkerülte a nemzetgyűlési szavazást.