Már sok millió migráns érkezett, de még újabb migrációs hullám fenyeget

2022-ben az EU+ országaihoz mintegy 966 000 nemzetközi védelem iránti kérelem érkezett, ami több mint 50 %-os növekedés 2021-hez képest, és a legnagyobb növekedés 2016 óta. A szírek, az afgánok és a törökök a legnépesebb kérelmezői csoportok, de sokan érkeztek Afrikából, Indiából, Dél-Amerikából is.

 Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) új elemzése szerint a 966000 menekültkérelmen felül mintegy 4 millió ember érkezett Ukrajnából az EU-ba, ők ideiglenes védelemben részesülnek. Az ideiglenes védelemről szóló irányelv aktiválása megakadályozta az európai menekültügyi rendszerek összeomlását. Az Európában védelmet kérő összesen ötmillió személy azonban jelentős nyomás alá helyezte a nemzeti befogadórendszereket.

Folyamatosan nő azon migránsok száma, akik a francia partoktól indulnak gumicsónakokkal az Egyesült Királyság felé, sokan közülük nem élik túl az utat. A mindössze 35 kilométer széles Doveri szoroson tavaly közel 50 ezren kísérelték meg az átkelést. A britek többsége szerint a helyzet mára tarthatatlanná vált, ezért erőteljesebb fellépést várnak a kormánytól. A jelek szerint erre most minden esély megvan, hiszen az újonnan beharangozott intézkedések alapján gyorsított eljárásban lehetne kitiltani a szigetország partjaihoz érkező bevándorlókat.

Kitiltanák a Egyesült Királyságba illegálisan érkező migránsokat, nem kaphatnak többé letelepedési engedélyt a La Manche-csatornán csónakkal átkelők, ráadásul azt is megtiltanák számukra, hogy bármikor a jövőben visszatérjenek az országba, vagy kérvényezzék a brit állampolgárságot. Rishi Sunak miniszterelnök a migránshajók feltartóztatását a kormány öt legfontosabb célja között nevezte meg, miután a csatornán keresztül érkezők száma tavaly közel 46 ezerre emelkedett.

A Daily Mail arról ír, hogy

az új törvényjavaslat arra is felhatalmazza a brit parlamentet, hogy felső határt szabjon az országba befogadott migránsok számának – a helyi hatóságokkal pedig konzultálni fognak arról, hogy hány embert fogadhatnak be.

A belügyminiszter, Suella Braverman környezetében úgy látják, a briteknek „elegük van” az illegális migrációból, ezért a kormánynak kezelnie kell a válsághelyzetet.

Az intézkedések arra is irányulnak, hogy a kisebb hajókon érkező migránsok ne nyújthassanak be menedékjogi kérelmet, és ne nyújthassanak be emberi jogi fellebbezést sem. Az illegális útvonalakon érkezők csak akkor fellebbezhetnek, ha már kitoloncolták őket. Csak a gyermekek és a súlyos betegek maradhatnak majd az Egyesült Királyság területén, amíg  jogorvoslattal nem élnek – tette világossá a belügyminiszter.

2022-ben 1700 nyomozás indult embercsempészek ellen, ez két és félszerese az egy évvel korábbinak, és háromszor annyi migránstámadás történt rendőrökkel és katonákkal szemben a déli határszakaszon, mint 2021-ben, egészen pontosan 485 ilyen esetet regisztráltak. A közmédia Kékfény című műsorában az Országos Rendőr-főkapitányság 2022-es évet összegző beszámolójából a rendészeti területet jellemző adatokat mutatták be.

Gépfegyverekkel, pisztolyokkal felfegyverkezett embercsempészek, kövekkel, farönkökkel dobálózó illegális migránsok. Mindennapos jelenetek a magyar–szerb határon. A magyar rendőrség egyik legnagyobb kihívása volt tavaly is az egyre növekvő és egyre erőszakosabbá váló embercsempészet elleni küzdelem.

A tavalyi év rendőrségi statisztikái közül az egyik legmegdöbbentőbb szám a következő: 2022-ben 167 százalékkal nőtt az embercsempészés bűncselekménye, 1697 ügyben indítottak nyomozást. 120 százalékkal nőtt az illegális migránsok száma, tavaly összesen 269254-en lépték át az ország határait.

Kuczik János rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes szerint korábban inkább a kerítést próbálták átvágni, vagy alagutakat fúrtak az embercsempészek és a migránsok, de tavaly más módszerrel próbálkoztak.

„Sokkal inkább azt a megoldást választják, hogy kisebb-nagyobb csoportokban odaérkeznek a biztonsági határzárhoz Szerbia irányából az embercsempészek és az illegális migránsok, és a létrák alkalmazásával próbálnak bejutni Magyarországra, mégpedig oly módon, hogy kövekkel, botokkal egyéb eszközökkel megdobálják a határőrizeti tevékenységet ellátó munkatársaimat, rendőröket, katonákat, és ezt kihasználva, onnan egy pár száz méterre létrák segítségével bejutnak” – mondta.

A Kékfényben bemutatott felvételeken is jól látszik, ahogy a fegyveres embercsempészek irányításával a migránsok botokkal, kövekkel dobálják a rendőröket, és eközben létrákat támasztanak a kerítésre.

És még mindig sokan rejtőznek el a határátkelőkhöz érkező teherarautók, kamionok rakterében, nem ritka, hogy, egyszerre akár húszan-harmincan is.

És nem csak a számok nőttek, hanem egyre erőszakosabbak az embercsempészek és az illegális is. 2022. november 14-én az M5-ös autópályán egy menekülő embercsempész rálőtt az őt üldöző rendőrökre. Senki sem sérült meg, és végül sikerült feltartóztatni a migránsokat szállító autót is.

A határokon átjutott illegális migránsokat az autópályákon, vagy ritkábban a mellékutakon viszik tovább a csempészek a nyugati határ felé. Tavaly 1924 ilyen mélységi elfogás történt, ez 70 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Most már külön képzéseken oktatják a rendőröket, hogy különböző típusú utakon hogyan kell biztonságosan feltartóztatni, elfogni a menekülő embercsempészeket.

„A közúti közlekedésben úgy vesznek részt, hogy sem a közlekedésben részt vevő egyéb személyekre sem az általuk szállított migránsokra, sem az őket megállítani szándékozó rendőrökre nincsenek tekintettel, életüket, testi épségüket veszélyeztetik, gátlástalanul száguldoznak és menekülnek, ennek bizonyítékaként tudnám elmondani, hogy a tavalyi évben összesen 17 esetben került sor nyomozás elrendelésre tömegszerencsétlenség, vagy halálos tömegszerencsétlenség miatt, és ebből a 17-ből 11-et migránsokat szállító embercsempészek okoztak” – mondta Kuczik János.

A határ mellett is fokozódik az erőszak, és egyre többször kerülnek elő a fegyverek, tavaly legalább 100 alkalommal hallottak a rendőrök lövéseket Szerbia irányából, 50-szer látták is a fegyvereket, 12 alkalommal pedig a rendőrök, vagy a katonák előtt adtak le figyelmeztető lövéseket a csempészek.

Az illegális migránsok pedig már gondolkodás nélkül támadják meg a határt őrző egyenruhásokat kövekkel, botokkal, üvegekkel, csúzlival, létrával, vagy éppen puszta kézzel. A magyar-szerb szakaszon tavaly 310 százalékkal nőtt a rendőrök és katonák elleni erőszak. A 485 támadás során 12 rendőr, 30 katona sérült meg, és 210 jármű rongálódott meg.

Tavaly augusztus 1-jén kezdődött meg a határvadászok toborzása, év végig majdnem 2.600-an jelentkeztek a Határvadász Ezredbe, és 2022. december 31-ig 924-en meg is kezdték a szolgálatot.

„A Határvadász Ezred felállításáról a kormány döntött tavalyi év nyarán, és ezt többek között az indokolta, hogy korábban soha nem látott méreteket öltött az illegális migráció, (…) Én azt gondolom, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet ismerve kifejezetten büszkék lehetünk arra, hogy a megalakulástól és a toborzás kezdetétől számítva alig 1 hónappal, szeptember 9-én a Készenléti Rendőrség központi objektumának udvarán már 5 századnyi határvadász tette le az esküt” – mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A rendőrség munkáját a Honvédség és a Polgárőrség is segítette tavaly a határon, de osztrák, szlovák, cseh és török kontingensek is részt vettek a magyarországi határőrizetben.

„Nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy a legjobb az, ha Magyarország határától a lehető legdélebbre védekezünk, ennek eredménye az, hogy már 2015 óta folyamatosan 30 fő magyar rendőr Észak-Macedóniában a Görög határon teljesít szolgálatot, illetve most január 1-től Szerbiával Ausztriával közösen együttműködve Szerbiában az Észak-Macedón határon közösen őrizzük a szerb államhatárt, és akadályozzuk meg az illegális migrációt” – tájékoztatott Kuczik János.

Idén január 1-jén Horvátország csatlakozott a Schengeni-övezethez, ez azt jelenti, hogy a magyar-horvát határszakaszon megszűnt az állandó rendőri ellenőrzés.

„Azzal az álománnyal, akik korábban a határőrizetben vettek részt, kellett valamit kezdenünk. Az ő munkájukra rendőrkapitányságokon számítunk, illetve azzal, hogy a határon megszűnt az ellenőrzés, áttettük a hangsúlyt a mélységi ellenőrzésre, és ebben is számítottunk és számíthattunk is a korábban a határon szolgáló állományra” – fogalmazott Gál Kristóf.

A kitoloncolásra várakozó migránsokat szállodák helyett diákszállásokon, tengerjáró hajókon vagy üdülőparkokban fogják elhelyezni. A hírek szerint a belügyminisztérium azt tervezi, hogy megvásárolja a légierő két bázisát Lincolnshireben és Essexben, ahol a kitoloncolásra váró migránsokat fogják elszállásolni.

A csomag értelmében radikálisan korlátozni fogják a menedékjogi és emberi jogi kérelmeket. Az új jogszabályok azt jelentik, hogy az emberkereskedelemre vonatkozó állítások benyújtásához jelentős bizonyítékokra lesz szükség.

A Bravermanhez közel álló források szerint a kormány eltökélt szándéka, hogy megállítsa a hajókat, és biztosítsa, hogy minden rendelkezésre álló hatáskörrel rendelkezzen az illegális migránsok eltávolítására az országból.

„A miniszterelnök és a belügyminiszter elszántak az intézkedés mellett, nincs ha, nincs de”

– mondta egyikük.

Egy másik bennfentes úgy fogalmazott: „Az új kiutasítási kötelezettség biztosítja, hogy a belügyminiszternek a migránsok kiutasítására vonatkozó jogköre elsőbbséget élvezzen a törvényben, és biztosítja, hogy a menedékjogi, emberi jogi és modern rabszolgasági kérelmeket megakadályozzák.”

A Daily Mail információi szerint a miniszterek arról sem mondtak le, hogy idén az első migránsokat szállító repülőgép Ruandába vigyen illegális határátlépőket.

Egy decemberi bírósági ítélet szerint ugyanis az afrikai országgal kötött megállapodás jogszerű. Bár a politika még mindig jogi kihívásokkal néz szembe, a miniszterek úgy vélik, akár már nyáron felszállhat az első „migránsjárat.”

A bevándorlási intézkedések teljes csomagját Rishi Sunak és Braverman belügyminiszter a keddi nap folyamán fogja bővebben bemutatni.

A miniszterek ragaszkodtak ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyhatják a strasbourgi bírák utolsó pillanatban történő beavatkozását. A tavaly júniusban közzétett, de jelenleg függőben lévő új törvényjavaslat egyértelműen kimondja, hogy „nem lehet figyelembe venni az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ideiglenes intézkedéseket.”

A miniszterek ellenállására számítanak az ügyben.

A kritikusok között van Sir David Normington, a Belügyminisztérium korábbi hivatalnoka, aki szerint „erősen kétséges”, hogy a javaslatok az átkelések számának csökkenéséhez vezetnek. A migránsokkal foglalkozó jótékonysági szervezetek és a bevándorlási tisztviselőket képviselő szakszervezet is azok között voltak, akik megkérdőjelezték a terv eddig kiszivárgott részleteit.

Sir David Normington egy rádióinterjúban elmondta: „Az a koncepció, hogy ha azt mondjuk, hogy tilos kis csónakkal érkezni, akkor az emberek abbahagyják a beutazást. Szerintem ez erősen kétséges.” Azt jósolta, hogy a kormány terve „komoly” problémákkal fog szembenézni.

Enver Solomon, a Menekültügyi Tanács képviselője is hibásnak nevezte a jogszabályt, hozzátéve: „Ez kivitelezhetetlen, költséges és nem fogja megállítani a hajókat.”

Steve Valdez-Symonds, a brit Amnesty International képviselője a javasolt intézkedéseket „gyalázatos pózolásnak és rémhírterjesztésnek” minősítette.

A miniszterelnök szóvivője azonban azt mondta:

„Túl sok emberéletet vesztettünk már e veszélyes és szükségtelen utazás során, és az országba belépő emberek száma egyszerűen tarthatatlan.”