Schmuck Andor
Ezt állítják az ukránok.
Az ukrán fegyveres erők azt állítják, hogy Oroszország 171 160 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete óta – számolt be róla a Sky News.
Ez a szám tartalmazza az orosz erők állítólag az elmúlt 24 órában elszenvedett 610 áldozatot is.
Az ukrán vezérkar által kiadott jelentés szerint Oroszország emellett 3595 harckocsit, 6953 páncélozott harcjárművet, 5493 járművet és üzemanyagtartályt, 2638 tüzérségi rendszert, 523 többszörös rakétakilövő rendszert, 277 légvédelmi rendszert, 305 repülőgépet, 291 helikoptert, 2216 drónt és 18 hajót veszített.
Ukrajna saját katonai veszteségeit nem teszi közzé – jegyezték meg a cikkben.
Kudarcba fulladhat Bahmut orosz ostroma, az ukrán erőknek ugyanis sikerült stabilizálniuk a helyzetet a térségben. Erről a keleti katonai parancsnokság szóvivője beszélt az ukrán állami televízióban – számoltak be róla az M1 híradójában.
A szóvivő szerint az ostromlott városnál sikerült hátrébb szorítani az orosz támadókat, így az ukránok fő utánpótlási útvonalát már nem tudják tűz alatt tartani. Bár továbbra is súlyos harcok folynak a térségben, az intenzitásuk csökkent, ami azt jelentheti, hogy az oroszok átcsoportosítják az erőiket – mondta a szóvivő. A kijevi védelmi minisztérium eközben felszólította az újságírókat, hogy még feltételezéseket se közöljenek egy esetleges ukrán ellentámadásról. Elemzők szerint ez arra utal, hogy Kijev rövidesen átfogó ellenoffenzívába kezdhet.
Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését kezdeményezte vasárnap az orosz atomfegyverek tervezett fehéroroszországi állomásoztatása miatt.
A kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában „a nemzetközi biztonsági rendszer egészének aláásását szolgáló újabb provokatív lépésként” jellemezte Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat esti bejelentését taktikai atomfegyverek állomásoztatásáról a szomszédos ország területén.
„Oroszország újfent megerősítette krónikus alkalmatlanságát arra, hogy az elrettentés és háborús megelőzés, nem pedig a fenyegetés és megfélemlítés eszközeként szolgáló atomfegyverek felelős gondnoka legyen” – hangsúlyozta az ukrajnai diplomáciai tárca.
„Ukrajna felszólítja a nemzetközi közösség tagjait, tolmácsolják a törvényszegő Putyin-rezsimnek, hogy határozottan elfogadhatatlannak tartják az újabb nukleáris provokációt, és tegyenek határozott intézkedéseket a nukleáris fegyverek agresszor állam általi használatának hatékony elhárítására” – emelte ki az ukrán tárca.
Putyin szombat esti közlésében úgy fogalmazott, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kérte a fegyverek állomásoztatását. Minszk azonban eddig nem adott ki hivatalos közleményt az ügyben.
„A NATO résen van, és szorosan nyomon követjük a helyzetet. Nem láttunk eddig változást Oroszország nukleáris készültségében, ami a sajátunk módosítását igényelné” – hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség egyik szóvivője.
Lengyelország szintén éles bírálattal illette az orosz bejelentést. „Elítéljük a béke veszélyeztetésének fokozását Európában, illetve globálisan” – olvasható a varsói külügyminisztérium vasárnapi közleményében. Fehéroroszország Oroszország mellett Ukrajnával és Lengyelországgal is határos.
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő vasárnapi Twitter-bejegyzésében leszögezte: az Európai Unió (EU) kész új szankciókat bevezetni Fehéroroszországgal szemben, amennyiben a minszki vezetés elfogadja orosz atomfegyverek elhelyezését az országa területén.
„Az orosz atomfegyverek állomásoztatása Fehéroroszországban a feszültség felelőtlen fokozásához vezet és fenyegetést jelenthet az európai biztonságra nézve. Fehéroroszország ezt még mindig megakadályozhatja, ez az ő választása. Az EU készen áll arra, hogy szükség esetén további szankciókkal válaszoljon” – hívta fel a figyelmet Borrell.
A főképviselő arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat este bejelentette az állami televízióban:
Putyin szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök már régen felvetette a taktikai atomfegyverek telepítésének kérdését a Lengyelországgal határos Fehéroroszországban. Az orosz elnök szerint Moszkva és Minszk egyetértett ebben.
Kijev az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette az ügyben, egyúttal felszólította a hét vezető ipari hatalmat (G7), valamint az Európai Uniót, hogy a következményekre figyelmeztessék Fehéroroszországot, amennyiben engedélyezi az orosz atomfegyverek telepítését.
„A NATO résen van, és szorosan nyomon követjük a helyzetet. Nem láttunk eddig változást Oroszország nukleáris készültségében, ami a sajátunk módosítását igényelné” – hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség egyik szóvivője.
Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését kezdeményezte vasárnap az orosz atomfegyverek tervezett fehéroroszországi állomásoztatása miatt.
A kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában „a nemzetközi biztonsági rendszer egészének aláásását szolgáló újabb provokatív lépésként” jellemezte Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat esti bejelentését taktikai atomfegyverek állomásoztatásáról a szomszédos ország területén.
„Oroszország újfent megerősítette krónikus alkalmatlanságát arra, hogy az elrettentés és háborús megelőzés, nem pedig a fenyegetés és megfélemlítés eszközeként szolgáló atomfegyverek felelős gondnoka legyen” – hangsúlyozta az ukrajnai diplomáciai tárca.
„Ukrajna felszólítja a nemzetközi közösség tagjait, tolmácsolják a törvényszegő Putyin-rezsimnek, hogy határozottan elfogadhatatlannak tartják az újabb nukleáris provokációt, és tegyenek határozott intézkedéseket a nukleáris fegyverek agresszor állam általi használatának hatékony elhárítására” – emelte ki az ukrán tárca.
Putyin szombat esti közlésében úgy fogalmazott, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kérte a fegyverek állomásoztatását. Minszk azonban eddig nem adott ki hivatalos közleményt az ügyben.