Orosz gép fogott el egy amerikai harci drónt

Egy Szu-27 típusú orosz harci gép megütötte egy Reaper típusú amerikai megfigyelő drón légcsavarját, ami miatt a pilóta nélküli repülőgép a tengerbe zuhant és megsemmisült – közölte kedden az amerikai hadsereg.

„MQ-9-esünk rutinműveletet végzett nemzetközi légtérben, amikor egy orosz repülőgép elfogta és eltalálta, ami miatt a drón lezuhant és odaveszett” – tudatta közleményében James Hecker, az amerikai légierő térségbeli műveletekért felelős tábornoka.

Tudomása szerint volt már ugyan példa, arra azonban nem, hogy egy ilyen incidensben egy amerikai légi jármű megsemmisüljön. „Ebben a tekintetben egyedi esetről van szó” – mondta.

A szóvivő kiemelte, hogy a washingtoni külügyminisztérium közvetlen kapcsolatba lép az orosz külüggyel, hogy kifejezze aggodalmát emiatt a kockázatos és szakszerűtlen elfogás miatt. Hozzátette: az incidensről Joe Biden amerikai elnököt is tájékoztatták.

Ned Price amerikai külügyi szóvivő nem sokkal később tudatta, hogy helyi idő szerint kedd délutánra bekérették a külügyminisztériumba Oroszország washingtoni nagykövetét, hogy kifejezzék neki az Egyesült Államok erőteljes tiltakozását az incidens miatt. Tudatta azt is, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövete szintén tiltakozását fejezte ki az orosz külügyminisztériumnál.

Az Egyesült Államok hadseregének európai parancsnoksága közleményében leírta, hogy az ütközés előtti percekben a két Szu-27-es gép közül az egyik üzemanyagot eresztett a drónra, majd közvetlen elé vágott. A pilóta nélküli amerikai légi jármű helyi idő szerint este 6 óra 3 perckor zuhant a Fekete-tengerbe.

Christopher Cavoli amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka tájékoztatta a NATO-szövetségeseket a fekete-tengeri incidensről.

Elrendelte a nagy pontosságú fegyverek gyártásának megduplázását Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint Sojgu a Taktikai Rakétafegyverek Vállalatnál (KTRV) tett látogatása során kijelentette, hogy az állami védelmi megrendelés rendben teljesül, azonban még az idei termelésnövekedést figyelembe véve is elrendelte a precíziós fegyverek gyártásának megduplázását. Azt mondta, hogy ehhez a vállalatnak mind a jól képzett szakemberek, mind a termelési kapacitás terén megvannak a tartalékai, ezért „a feladat nehéz, de végrehajtható”.

A RIA Novosztyi hírügynökség azt írta, hogy az orosz egységek Artemivszkben (Bahmutban) ellenőrzésük alá vonták a Vosztokmas vállalat egyik telephelyét az Artemivszki Színesfém-feldolgozó Üzemben (AZOM).

„December 20-án még Zelenszkij tüntetett itt ki ukrán katonákat” – írta a hírügynökség.

Az ukrán sajtó azt megelőzően számolt be Zelenszkij bahmuti látogatásáról, hogy az ukrán elnököt december 21-én a washingtoni Fehér Házban fogadta amerikai hivatali partnere, Joe Biden amerikai elnök. Az orosz média egy része megkérdőjelezte akkor, hogy az ukrán államfő valóban megfordult-e az ostromlott városban.

Az 1954-ben felépült AZOM a RIA Novosztyi szerint a város központjában található. Az üzem alatt, amelyet úgy terveztek, hogy esetleges nukleáris konfliktusban is fennmaradjon, kiterjedt földalatti járathálózatot építettek ki.

Apti Alaudinov vezérőrnagy, az Ahmat csecsenföldi különleges egység parancsnoka kedden a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Artemivszkben mintegy 7-10 ezer ukrán katona maradhatott. Ezek állítása szerint főleg területvédelmi egységek, a jobban képzett csapatokat az ukrán hadvezetés már kivonta.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap során elszenvedett emberveszteségét mintegy négyszáz főben határozta meg, akik közül nagyjából 150 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el. A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai létesítmények között nevezett meg egy MiG-29-es repülőgépet, három harckocsit, három amerikai gyártmányú M777-es tarackot és egy lőszerraktárt.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben öt civilt sebesített meg egy drónról ledobott lőszer.

A News.ru hírportál szerint az oroszországi Brjanszk megyében lévő Szelco város vegyi üzeménél a légvédelem lelőtt egy ukrán drónt.

Az orosz parlament alsóháza kedden megszavazott egy törvénymódosítást, amely – státusától függetlenül – a „különleges hadművelet” összes résztvevőjére, vagyis a katonai magánvállalati alkalmazottakra is kiterjesztette azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján korábban azokat szankcionálták, aki „tudatosan megrágalmazták” a hadsereget.

Oroszország csak katonai erővel érheti el céljait Ukrajnában – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője.

„El kell érnünk a céljainkat, (de) a kijevi rezsim jelenlegi álláspontja miatt ez jelenleg csak katonai eszközökkel lehetséges” – idézte Peszkovot a TASZSZ orosz hírügynökség.

A moszkvai vezetés az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett inváziót a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság megvédésével indokolja. Moszkva a kijevi kormányt „náci rezsimnek” nevezi, amelytől Ukrajnát „fel kell szabadítani”.

Tavaly augusztus óta 27 alkalommal riasztották a NATO kötelékében szolgáló, német-francia-brit fejlesztésű Eurofighter vadászgépeket a Baltikum felett – közölte a német légierő, a Luftwaffe szóvivője.

Ezek csak azok az alkalmak, amelyek során a német légvédelem orosz vagy más (azonosítatlan) katonai repülőgépeket azonosított a Balti-tenger felett – számolt be a német N-Tv hírtelevízió.

Az Eurofighter vadászrepülőket akkor riasztják, ha ismeretlen transzponderjelet vagy rádiókapcsolat nélküli repülőgépeket érzékelnek a Balti-tenger légterében.

Tavaly nyár vége óta több mint 150 német katona állomásozik Észtországban, az ő feladatuk, hogy segítsenek a NATO keleti légterének védelmében.

Az orosz légvédelem négy rakétát lőtt le az Ukrajnával határos délnyugat-oroszországi Belgorod régióban – jelentette be Vjacseszlav Gladkov kormányzó a Telegramon.

A rakétázások következtében egy ember megsebesült és két lakóépület megrongálódott.

Belgorod az északkelet-ukrajnai Harkiv régióval határos, és a háború kezdete óta több alkalommal támadta rakétákkal az ukrán tüzérség.

Kijev ritkán kommentálja az orosz jelentéseket az oroszországi vagy orosz ellenőrzésű területek elleni támadásokról.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács hétfőn további hat hónappal, szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelősökkel szemben hozott korlátozó intézkedések hatályát – olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében.

A szankciók 1473 természetes személyt és 205 szervezetet érintenek. Válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai vezetők és propagandisták ellen vezetett be szankciókat.

Az EU az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetét követően több alkalommal korábban példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét

– olvasható a tanácsi közleményben.

A megszorító intézkedések beutazási korlátozásokról, vagyoni eszközök befagyasztásáról, valamint arról rendelkeznek, hogy tilos pénzeszközöket vagy más gazdasági erőforrásokat a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátani.

A Tanács ismételten elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, amely – mint írták – az ENSZ Alapokmányának megsértését jelenti, és mérhetetlen szenvedést és pusztítást okozott Ukrajnának.

„Az Európai Unió rendíthetetlenül elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát mindaddig, amíg azt a megtámadott ország igényli, valamint támogatja Ukrajna önállódáságát és területi egységét”

– fogalmaz a tanács.

Oroszországnak azonnal véget kell vetnie a kegyetlen háborúnak – teszi hozzá a közlemény.

Az eddigi szövetség dacára több magasrangú amerikai politikus közölte: nem folytathatják a végtelenségig a fegyverszállításokat a háborúban álló Ukrajnának. Kijev és Washington kapcsolatát több dolog terheli, amely kényelmetlenné kezd válni az amerikai vezetésnek: Volodmir Zelenszkij újabb és újabb fegyvereket követel, ráadásul a stratégiailag kevéssé fontos Bahmut városánál komoly veszteségeket szenvedett az ukrán haderő. Kevin Mccarthy, az amerikai képviselőház elnöke közölte: hazája „nem állít ki több biankó csekket” Ukrajnának.

Egyre több olyan vélemény lát napvilágot a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború fejleményeit illetően, amely szerint az Amerikai Egyesült Államok és Ukrajna között töredezni látszik az eddig prosperáló politikai és katonai egység.

Az amerikai Michael Mccaul republikánus kongresszusi képviselő szerint

Washingtonnak nincs világos politikai célja. „Jelenleg nem látom a győzelemre irányuló amerikai lépéseket”

– közölte a politikus.

A külügyi bizottság elnöki tisztét is betöltő képviselő lehetséges forgatókönyvként említette, hogy „az USA csak annyi segítséget nyújt Ukrajnának, hogy túléljen, de a győzelem elmaradjon.”

A két állam közötti szövetség megingása több ponton is tetten érhető:

Washington nehezményezi a stratégiailag nem kiemelt fontosságú Bahmut városának védelmére fordított ukrán energiát, valamint az oroszok által közel egy évtizede uralt Krím „felszabadítását” célzó hadműveleteket.

Több kormánytisztviselő szerint az ukrán hadvezetés teljesen feleslegesen pazarolja erejét a hónapok óta tartó bahmuti összecsapásokban, önmagát gyengíti Kijev, így egy jövőbeni sikeres ellentámadás esélye egyre kisebb. Ezzel kapcsolatban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter közölte:

„Távol álljon tőlem annak a hatalmas erőfeszítésnek a lebecsülése, amelyet az ukrán katonák és a hadvezetés fejtettek ki Bahmut megvédéséért, ám ez sokkal inkább szimbolikus jelentőségű tett, mintsem hadászati jelentőségű.”

Nehezíti az együttműködést, hogy Kijev állítólag az orosz filozófus, Putyin-párti gondolkodó, Alekszander Dugin lánya ellen követett el merényletet, Washington ugyanis nem támogatja az ukrán területeken kívüli fegyveres akciókat.

Magukat megnevezni nem kívánó washingtoni tisztségviselők szerint, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok szállította a legtöbb fegyvert Ukrajnának, Kijev állandóan újabb fegyvereket követelt, ráadásul Volodimir Zelenszkij elnök „nem mutatkozott túl hálásnak” mindezért.

Bár a fegyverszállítások a közeljövőben is megmaradhatnak, az Egyesült Államok állítólag közölte Kijevvel:

a végtelenségig nem folytatják Ukrajna támogatását.

Kevin Mccarthy, az Amerikai Egyesült Államok képviselőházának elnöke, aki elutasította az ukrán fél meghívását egy kijevi látogatásra, a fennálló helyzettel kapcsolatban közölte:

„hazája nem állít ki több biankó csekket Ukrajnának”.