kulcsár edina
Svájci lapnak nyilatkozott a miniszterelnök.
Magyarországot háborúba akarják kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben – mondta a Weltwoche című svájci hetilapnak Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól.
A lap csütörtökön megjelent számában arra a kérdésre, hogy miként viseli Magyarország az ukrajnai háborút, a kormányfő kijelentette: minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak, amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát. Magyarországon az utóbbi időben hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez szükséges energiát importálni kell – mutatott rá Orbán Viktor, azt is jelezve, hogy ez 2021-ben hétmilliárd euróba került az országnak, 2022-ben ez az összeg már 17 milliárd euró volt.
„Ukrajna a szomszédunk, ahol magyarok is élnek. Katonának hívják be őket és százával halnak meg a fronton” – tette hozzá, kiemelve, hogy ez a háború tőlünk nem messze folyik, ezért akar mindenki békét Magyarországon.
– mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a keresztény tanítást a politikában is érvényesnek tartja.
A miniszterelnök az ukrajnai háború legfontosabb felismerésének nevezte, hogy ma Európa kivonult a vitából. A Brüsszelben hozott döntésekben gyakrabban ismerem fel az amerikai érdekeket, mint az európaiakat – fűzte hozzá, arra is kitérve, hogy az Európában zajló háborúban ma az amerikaiaké az utolsó szó.
Meglátása szerint ha komolyan, tabuk nélkül folytattuk volna a vitát Európa jövőjéről (…), akkor valószínűleg már a háború elején szilárd énképünk lett volna. A miniszterelnök egyúttal balszerencsének nevezte, hogy Donald Trump elvesztette az amerikai elnökválasztást, mivel ha a korábbi, republikánus elnök nyerte volna meg a választást, nem került volna sor háborúra. Orbán Viktor ezen a ponton azt is megjegyezte, hogy a német kormányváltás is megtette a magáét.
A kormányfő egyetértett azzal az újságírói felvetéssel, hogy Európa gyengeségének mélyebb oka az Európai Unióban keresendő, mert szétzilálja a nemzetállamokat anélkül, hogy bármi működőképes dolgot helyezne a helyükre.
A miniszterelnök a háború kimeneteléről szólva kijelentette: azt senki sem nyerheti meg. „Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat” – mutatott rá.
Orbán Viktor felidézte: két héttel a háború kitörése előtt, amikor Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak Ukrajnáé és Grúziáé.
– mondta Orbán Viktor, aki azt is megjegyezte: megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett.
A magyar kormányfő az interjúban kifejtette azt is, hogy Oroszország egy másik civilizáció, ahol az európai politikai normák nem működnek. Nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem – jegyezte meg. Hozzátette: meg kell találnunk a módját annak, hogy együtt tudjunk élni egy olyan nagy, veszélyes hatalommal, mint a szomszédunkban lévő Oroszország.
Arra az újságírói felvetésre, hogy minek kell az Egyesült Államokban történnie, megváltozhat-e a politika, Orbán Viktor világosnak nevezte a magyar tapasztalatot. „Amikor Washingtonban a demokraták vannak hatalmon, mi fedezékbe menekülünk. Mindig meg akarnak változtatni minket, akárcsak a brüsszeli politikusok. Elő akarják írni nekünk, hogyan kezeljük a migrációt és hogyan tanítsuk a gyerekeinket. Ez tiszteletlenség” – fogalmazott.
Hozzátette: mi egy sikeres ország vagyunk, és Európáért megtesszük a magunkét. Mi vagyunk a kontinens peremén lévő várak védelmezői. Ezt a munkát nem ismerik el. Ezért várjuk, hogy republikánus barátaink újra hatalomra kerüljenek.
Orbán Viktor azt mondta, hogy Donald Trump nem a világ utolsó reménye a békére, de ő egy remény. A miniszterelnök álláspontja szerint Donald Trumpnak valószínűleg néhány hét alatt sikerülne a béketeremtés.
A miniszterelnök beszélgetőpartnerének azon kijelentéseire, miszerint a globalizáció és szabadkereskedelem minden évben a davosi Világgazdasági Fórumon találkozó prédikátorainak új evangéliuma van: a globalizációs visszarendeződés, amelyben mi vagyunk a jók, ők a rosszak, Orbán Viktor rögzítette, hogy ez komoly veszélyt jelent Magyarország számára. „Exportorientált ország vagyunk. A bruttó hazai termékünk 85 százaléka exportból származik. Fontos kulturális és gazdasági kapcsolataink vannak Keleten. A visszarendeződés végzetes lenne Magyarország számára. De szerintem Németország számára is” – mondta.
A miniszterelnök Svájcra térve fontosnak nevezte az alpesi országot, amely olyan, amilyen lenni akar, ugyanakkor nincs elszigetelve. „Tehát a saját identitás megőrzése nem feltétlenül vezet provincializmushoz. Svájc fontos pozitív példa” – mondta Orbán Viktor, aki úgy folytatta: ha Magyarország ott lenne, ahol Svájc, akkor mi is semlegesek lennénk. Ez a svájci luxus. Nekünk nem jár – mondta.
Kérdésre válaszolva a kormányfő az ellenőrizetlen bevándorlásban rejlő legnagyobb veszélynek rövid távon a közbiztonság romlását és a terrorizmust nevezte. „Középtávon: gazdasági veszteségekben. Hosszú távon: hogy az ember már nem ismeri fel a saját országát, hogy elveszíti a saját hazáját” – mondta.
Orbán Viktor a genderideológiában rejlő legnagyobb veszélyként azt azonosította, hogy 14 és 18 év között a gyerekeknek bele kell nőniük a világba.
– húzta alá a kormányfő.
Újságírói felvetésre, hogy mit tenne a magyar miniszterelnök, ha egy napra az unió diktátora lenne, mint ahogy az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker nevezte őt, Orbán Viktor úgy felelt: azt tenném, amit Juncker úr is szívesen tett: berúgnék. Szerencsére nincs ilyen lehetőség.
Majd úgy folytatta, hogy létezik egy Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök által jegyzett jó kézikönyv, amiben Stoiber leírja, miként lehetne az EU-t újjászervezni a szubszidiaritás alapján.
„Nem a tudás hiányzik, hanem a szándék” – mondta Orbán Viktor, és annak szükségessége mellet érvelt, hogy minden olyan hatáskört, amit az EU a tagállamok felhatalmazása nélkül magának tulajdonított, vissza kell adni a tagállamoknak.