Orbán Viktor: A többség békét akar!

Fontos, hogy a béke hangja felvegye a versenyt a háború hangjának erejével, és fontos, hogy világossá tegyük, a globális többség békét akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Ankarában, a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján mondott beszédében.

A kormányfő hangsúlyozta: sajnos, Európa „háborús pszichózisban szenved”, a kontinens napról napra sodródik bele a háborúba.

Orbán Viktor a türk államok vezetőinek megköszönte, hogy a béke hangját erősítik.

Köszönetet mondott Recep Tayyip Erdogan török elnöknek is, aki – mint mondta – eddig sikeresen tudott közvetíteni a harcoló felek között, és arra kérte, hogy erőfeszítéseit folytassa a jövőben is. „Csak így lehet esélyünk a békére” – emelte ki Orbán Viktor. Azt is megköszönte a török elnöknek, hogy a NATO keretében Magyarország és Törökország összehangolhatja munkáját.

A kormányfő hangsúlyozta: Európa fő kérdése ma a háború, és ez nehéz helyzet elé állítja Magyarországot. Ukrajna szomszédos állam, a háború hatásai azért súlyosak és közvetlenek, az infláció az egekben van, és az energiaárak is történelmi magasságban – tette hozzá, jelezve azt is, hogy a háborúban most már sok magyar ember is meghalt, mert a Nyugat-Ukrajnában élő magyar közösség tagjai közül is besorozzák a férfiakat a hadseregbe.

Ezért – folytatta – Magyarország számára a legfontosabb az emberéletek mentése, ezért azt képviseli, hogy legyen minél hamarabb tűzszünet és legyenek béketárgyalások.

A miniszterelnök ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy amit most látnak Európában, az több mint háború, mert valójában „egész Európa hatalmi viszonyainak újraszerkesztése történik”, és ez kihat majd a türk világra is. Hozzátette, Magyarországról egy másik veszélyt is látnak: olyan folyamatok zajlanak a világgazdaságban, hogy újra blokkosodás történhet.

Kijelentette: a világgazdaság blokkosodása ellentétes a magyar érdekkel, Magyarország nem a blokkosodásban, hanem a kollektivitásban, az összekötésben látja a jövőt.

Ebben a türk államok kulcsszerepet játszhatnak, hiszen itt együtt vagyunk európai, kaukázusi és közép-ázsiai országok, amelyek a kölcsönös tisztelet alapján kapcsolódnak össze egymással, jó példát adva az egész világnak – fogalmazott.

Közölte: Magyarország támogatja, hogy gazdasági, kereskedelmi és energetikai összeköttetéseik a türk államokkal új dimenzióba lépjenek. Szeretnénk részt venni minél hamarabb a türk befektetési alapban is, a szükséges pénzügyi eszközeink rendelkezésre állnak – jelezte.

A kormányfő kifejezte Magyarország részvétét a Törökországot ért drámai földrengés miatt, és nagyrabecsüléséről biztosította azokat, akik bátor munkával mentették az embereket. Hangsúlyozta: Magyarország kutató- és mentőegységei az első napokban csatlakoztak török társaikhoz, és sok embert sikerült megmenteniük.

Megerősítette, hogy Magyarország csütörtökön 100 tonna kórházi eszközt adott át a török katasztrófavédelemnek, és azt is jelezte, hogy Törökország az újjáépítésben is számíthat Magyarországra.

Megjegyezte: látva Törökország hatalmas fejlődését az elmúlt 23 évben, illetve az elmúlt tíz év fantasztikus előrelépéseit, amit Recep Tayyip Erdogan elnök irányításával megtett az ország, biztos abban, hogy az újjáépítés is sikeres lesz.

Orbán Viktor a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából arra is emlékeztetett, hogy a török-magyar barátság hosszú, mély gyökerekkel rendelkezik. Felidézte: az 1848-as magyar függetlenségi háborút a németek és az oroszok leverték, ezután katonatisztek, tudósok és politikusok százai menekültek Törökországba, akiket a törökök befogadtak.

A februári törökországi-szíriai földrengés és humanitárius következményeinek kezelése a fő témája a Türk Államok Szervezetének rendkívüli csúcstalálkozójának Ankarában. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli, aki a kétoldalú találkozókon is egyeztet majd a türk államok vezetőivel. A kormányfőt elkísérte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. A tárcavezető bejelentette, Magyarország újabb 105 tonnányi egészségügyi eszközt szállított Törökországnak, így segítve a sérültek és az érintettek ellátását.

A Türk Államok Szervezetének rendkívüli csúcstalálkozóját az azeri elnök kezdeményezésére rendezik meg Ankarában. A találkozó legfontosabb témája a februári törökországi-szíriai földrengés és humanitárius következményeinek kezelése. A Türk Államok Szervezetének tagjai Törökország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, megfigyelőként pedig Magyarország mellett Türkmenisztán csatlakozott.

Orbán Viktor elsőként Savkat Mirzijojev üzbég államfővel egyeztetett a csúcstalálkozót megelőzően. A megbeszélésen az ukrajnai háború és a szankciós válság is téma volt. A felek egyetértettek abban, hogy nehéz és veszélyes időket élünk, ami mindkét államot súlyosan érinti. A globális átrendeződések pedig csak még sürgetőbbé teszik a tűzszünet és a béke megteremtését, ahogyan Magyarország és Üzbegisztán összefogását is.

Magyarország mindent megtett, hogy, a legnehezebb órákban a szükséges segítséget Törökországba juttassa

– erről beszélt Szijjártó Péter a Türk Államok külügyminisztereinek ülésén. A külgazdasági és külügyminiszter közölte: a februárban küldött 1500 kilogrammnyi gyógyszer után, újabb nagy mennyiségű egészségügyi adományt juttat el Magyarország Törökországba.

„105 tonna egészségügyi, orvosi és kórházi eszközt hoztunk a török barátainknak. Ezt a 105 tonna egészségügyi eszközt a cargo gépünk három körben tudja leszállítani. A török hatóságokkal történt konzultációt követően, lélegeztetőgépek, kötszerek, infúziós eszközök, gyógyszerek találhatóak ebben a nagy szállítmányban” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter az ukrajnai háború kapcsán megerősítette: Magyarország békét akar.

Ebben a háborúban sajnos magyar emberek is meghaltak már, a legfontosabb feladat pedig az emberéletek mentése, amihez békére van szükség – szögezte le Szijjártó Péter, aki egyúttal megköszönte, hogy a Türk Államok Szervezetének tagországai mind-mind a béke hangján szólnak.

Türk Államok Szervezete

A Türk Államok Szervezete (TÁSZ), az ENSZ által bejegyzett kormányközi nemzetközi szervezet, 2009. október 3-án Türk Tanács néven jött létre Nahicsevánban. Székhelye Isztambul, a főtitkári tisztséget Kubanychbek Omuraliev tölti be.

A tagállamok – Azerbajdzsán, Kazaksztán, Kirgizsztán, Özbekisztán és Törökország – mellett 2018 óta Magyarország és 2021-től Türkmenisztán aktív megfigyelőként vesz részt a kormányközi együttműködés munkájában.

Küldetése

A türk népek évszázadokon át alakították a világtörténelmet és értékes civilizációkat hoztak létre földrajzi világukban. Számos birodalmat és államot alapítottak az Európától Indiáig, illetve a Csendes-óceántól Észak-Afrikáig húzódó nagy térségben. Napjainkban, háromszáz éves megszakítás és nehézség után a türk államok tisztában vannak közös eredetükkel, önazonosságukkal és szoros együttműködés korszakába léptek erősítve, valamint fejlesztve kapcsolataikat: jövőjüket közösen képzelik el. Október 3. a Türk Együttműködés és Egység napja. A tagországok és maga a TÁSZ számos olyan kérdésre keresi a választ, amely a múlt hagyatéka vagy a jelennek kihívása. Különösen fontos cél az egységes geopolitikai, geo-ökonómiai és kulturális térség kialakítása, a nemzeti sajátosságok megőrzésével. Az együttműködés legfontosabb fórumai jelenleg az állam és kormányfői csúcstalálkozók, a külügyminiszterek, a vezető tisztségviselők és az idősebb tanácsadók tanácsának ülései. A szervezet fontos koordinációs szerepet tölt be a tagállamok parlamentjei, kormányai, különböző minisztériumai, kereskedelmi és iparkamarái, valamint tudományos akadémiái és az egyetemei közötti együttműködésben. A térségen belüli gazdasági különbségek felszámolásához és a türk kohézió megteremtéséhez a jelenleg is működő fórumok mellett a jövőben a Türk Beruházási Alap is  segítséget és támogatást nyújthat.