tóth gabi
Most már más nótát fúj...
A NATO egy oroszellenes agresszív offenzív katonai szövetség – mondta pár éve a ma már Jobbik – Konzervatívok nevű párt elnöke. Az Alfahírnek adott korábbi interjúban Gyöngyösi Márton még éles kritikával illette az Európai Uniót és a NATO-t, míg a keleti nyitást és az Oroszországgal való együttműködést a párt külpolitikájának sarokköveként említette. – Az elmúlt években zajló geopolitikai események nemhogy gyengítették volna, hanem épp ellenkezőleg, erősítették a keleti nyitás szükségességét – fogalmazott Gyöngyösi, aki azt mondta, a kelet-közép-európai régió érdekei merőben eltérnek Nyugat-Európa érdekeitől.
Hiába vagyunk ugyanannak a szövetségnek, az Európai Uniónak, a NATO-nak a tagjai, mindkét intézményben a nagyhatalmak geopolitikai érdekei dominálnak, melyek gyakran ellentétesek mind a nemzeti érdekeinkkel, mind a régiónk országainak érdekeivel. Egyértelmű, hogy akkor, amikor az Európai Unió tárgyal mondjuk a transzatlanti kereskedelmi szerződésről az Egyesült Államokkal, a nyugat-európai nagyhatalmak politikai és gazdasági érdekei érvényesülnek, a mi régiónk érdekeivel szöges ellentétben
– nyilatkozta a pártelnök.
Mai álláspontjával szemben Gyöngyösi 2015-ben azt hangsúlyozta, a katonai szervezet védelmi „szövetségből egyértelműen agresszív-offenzív katonai szövetséggé változott, amelynek deklarált célja az Oroszország elleni fellépés”.
– Az Egyesült Államok és a NATO egy újabb összecsapást akar kiprovokálni. Az egypólusú, Amerika-központú világrend létrehozásán munkálkodó USA így akar leszámolni a katonai, politikai és gazdasági konkurenseivel, ez saját szempontjából még akár érthető is. Csakhogy az USA a világ másik végén található, a kiprovokált konfliktusnak nem ő lesz az elsődleges kárvallottja, hanem az a Kelet-Közép-Európa, amely előretolt bástyaként szervilisen asszisztál geostratégiai törekvéseihez
– mondta Gyöngyösi. Hozzátette: nem kérdés, hogy egy háborús konfliktus esetén az elsődleges célpontok mi lennénk, illetve a régiónk.
A békére kellene törekednünk, a háborús konfliktus elkerülésére, nem pedig a provokálására.
A Jobbik – Konzervatívok mai elnöke tehát korábban éppen az ellenkezőjét vallotta a nemzetközi helyzetről, mint mostanában, amikor az Oroszország elleni szankciók mellett teszi le a voksát, és láthatóan feltétel nélkül támogatja Ukrajnát.
A szabadságtipró kommunisták szellemi örököseivel, a nemzetellenes balliberális pártokkal szoros szövetségben politizáló Jobbik elnöke bemocskolta szabadságharcunk emlékét, amikor azt összehasonlította az ukrajnai háborúval, és a magyar szabadság eszményét jelentő ötvenhatos zászlót átadta a kárpátaljai magyarok szabadságjogait semmibe vevő ukrán elnöknek
– mondta a Magyar Nemzetnek Pongrátz András. Az ’56-os forradalmár annak kapcsán nyilatkozott, hogy Zelenszkij ukrán elnök a legutóbbi brüsszeli látogatásakor egy lyukas zászlót kapott Gyöngyösi Mártontól. A Jobbik – Konzervatívok elnöke akkor úgy számolt be az ukrán elnökkel történt találkozóról, hogy 56 szimbólumával, a lyukas zászlóval kívánta felhívni Zelenszkij figyelmét arra, hogy létezik egy normális Magyarország, amely tudja, hogy milyen orosz diktátorok seregei ellen harcolni a hazánkért, és hogy tudja: Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal.
Pongrátz András szerint azonban Gyöngyösi megtévesztő módon jelentette ki, hogy a lyukas zászló jelképezi egyszerre az ötvenhatos magyar szabadságharcot és a jelenlegi ukrán háborút. – Szégyen és gyalázat!
A tudathasadásos, lelkét vesztett Jobbik nemzeti színekkel próbálja álcázni balliberálissá vált énjét, hűséget esküdve a magyarellenes Zelenszkij elnöknek
– fogalmazott Pongrátz András, aki szerint hiába változtatta meg a nevét a párt Jobbik – Konzervatívokra, kilátszik a vörös és a szivárványos lóláb. – Nevezzék magukat inkább „Rosszabbik balliberálisoknak”, ez jobban kifejezi igazi azonosságukat – hangsúlyozta az 1956-os forradalmár, aki hozzátette, csak megvetni lehet a Jobbikot ötvenhatos szabadságharcunk legjellegzetesebb jelképe, a lukas zászló meggyalázásáért.
A szociális dolgozók bérrendezését sürgette napirend előtti felszólalásában a Parlamentben a jobbikos Ander Balázs.
A Jobbik képviselője szerint míg a kormány a pedagógusoknak legalább „ígérgeti" a béremelést, a szociális dolgozók felé még ezt sem teszi meg, akik emiatt elárulva érzik magukat. - A tűzoltás most már nem lesz elegendő, gyors és érdemi bérrendezésre lenne szükség a szociális szférában, a költségvetés módosításáról szóló vitában erre is kellen gondolni - hangoztatta Ander Balázs.
Válaszában Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy a Jobbik ugyan még nem volt kormányon, de ha így folytatja, akkor nem is lesz.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: a párt egyes önkormányzatokban, például Ózdon már kimutatta a foga fehérjét, ahol a jobbikos polgármester huszonöt százalékkal csökkentette az óvónők bérét.
- Itt a parlamentben nagyon szépeket mondanak, de ott helyben, ahol önök döntenek, ott csökkentik a béreket - mondta. Rétvári kitért arra is: minden béremelésnek fedezete kell, hogy legyen, ehhez képest a Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton azért jár Brüsszelbe, hogy a magyarok ne kapják meg a nekik járó forrásokat.
- Sőt, Gyöngyösi nemrég arról beszélt, hogy elindult a jogállamisági eljárás, pár hónap és pénz sem lesz. Önök azért dolgoznak, hogy amit a pedagógusok béremelésére, iskolák építésére, kórházfelújításokra fordítanánk, azt ne kapjuk meg - mondta az államtitkár.
Szerinte a Jobbik nem azért dolgozik Brüsszelben, hogy minél hamarabb legyen pénz a pedagógusok béremelésére, hanem hogy minél hamarabb eltünjön ez a pénz.
Rétvári Bence végül egyetértett abban, hogy a szociális dolgozókkal van még teendője a kormánynak, ugyanakkor emlékeztett arra is, hogy a szférában 2010 óta százkilencven százalékos béremelés valósult meg, ahol idén az átlagbér elérheti a négyszázezer forintot.