Nem támogatjuk Ukrajna EU-tagságát

Magyarország egyetlen esetben sem fogja tudni támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak – írta közösségi oldalán Szijjártó Péter péntek este, miután megbeszélést folytatott Ilze Brands Kherisszel, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkár-helyettesével New Yorkban.

A külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzésében felidézte: miközben 1300 magyarországi iskolában és óvodában fogadunk be Ukrajnából menekült gyerekeket és diákokat, aközben Ukrajnában 99 magyar általános és középiskolát fenyeget a bezárás veszélye az ukrán oktatási törvény miatt.

Hozzátette, hogy 2015 óta Ukrajnában számos olyan jogszabály született, amelyek lépésről lépésre sértették meg és csökkentették az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó kisebbségi jogokat.

„Az elmúlt nyolc évben folyamatosan kaptuk az ígéreteket az ukrán hatóságoktól, hogy meg fogják oldani ezt a problémát, azonban valójában nem tettek semmit. Világossá tettem, hogy Magyarország egyetlen esetben sem fogja tudni támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak”

– olvasható a külügyminiszter Facebook-bejegyzésében.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5970-en léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4952-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Megszilárdították pozícióikat a közel két hónapja óta heves harcok sújtotta, kelet-ukrajnai Bahmut védői – közölte Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka szombaton.

„A védelmi erőink gigászi erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült stabilizálni a hrelyzetet” – írta Zaluzsnij a Facebook-oldalán azt követően, hogy telefonon egyeztetett brit kollégájával, Tony Radakinnel.

A Bahmutban és környékén húzódó frontvonal továbbra is a háború legnehezebb szakasza.

Nem elég jónak minősítette az ukrán hadsereg helyzetét Kelet-Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök a japán Jomiuri Simbun című napilapnak adott, szombaton megjelent interjújában.

Zelenszkij a katonai szakértők által hetek óta valószínűsített ukrán ellentámadásról szólva azt mondta: „Még nem kezdhetünk bele”.

Az elnök szerint modern tankok és hatékony tüzérség nélkül „nem lehet bátor katonákat a frontra küldeni”.

Katonai elemzők szerint az orosz hadsereg naponta háromszor annyi lőszert lő ki, mint az ukrán erők.

Az amerikai titkosszolgálatok értesülései szerint Kína eddig nem küldött fegyvereket Oroszországnak, hogy ily módon segítsen feltölteni Moszkva ukrajnai háborúban kimerült készleteit – közölte Joe Biden amerikai elnök a Justin Trudeau kanadai kormányfővel közösen tartott közös sajtótájékoztatóján Ottawában, pénteken.

„Immár három hónapja mást sem hallok, mint hogy Kína jelentős mennyiségű fegyvert fog szállítani Oroszországnak… de még nem tették meg. Ez nem jelenti azt, hogy nem fognak (fegyvert szállítani), de még nem tették meg” – jelentette ki Biden hivatalos kanadai látogatása során.

„Nem vesszük félvállról Kínát. Nem vesszük félvállról Oroszországot sem” – tette hozzá az amerikai elnök,

aki arra is utalt, hogy a Moszkva és Peking közötti közeledésről szóló hírek minden bizonnyal „túlzóak”.

Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök utóbbi hét eleji, moszkvai látogatása során „különleges jellegűnek” nevezte a két ország közötti kapcsolatokat.

Peking ugyanakkor elhatárolódott attól, hogy közvetlen módon fegyverekkel támogassa az orosz hadsereg ukrajnai erőfeszítéseit.

Az ENSZ azzal vádolta meg pénteken, kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán és az orosz hadsereget, hogy számos hadifoglyot önkényesen kivégeztek, illetve foglyokat bántalmaztak.

„Mélyen aggaszt bennünket, hogy a harcokon kívül önkényesen kivégeztek huszonöt orosz, illetve tizenöt ukrán hadifoglyot” – jelentette ki Matilda Bogner, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője.

Matilda Bogner szerint az ENSZ dokumentálta az oroszoknak az ukrán fegyveres erők által történt kivégzését, amelyeket „gyakran közvetlenül azután hajtottak végre, hogy elfogták őket a harcmezőn”.

Az ENSZ-nek öt, Kijev által lefolytatott vizsgálatról van tudomása, amelyekben huszonkét áldozat érintett, de „nincs olyan értesülésünk, amely szerint bármilyen eljárás indult volna e bűnök elkövetői ellen”

– tette hozzá.

Matilda Bogner hozzátette, hogy „a röviddel a harctéren az orosz katonák által történt elfogásuk után kivégzett tizenöt ukrán katona közül tizenegy esetben a Wagner orosz magánhadsereg zsoldosai voltak az elkövetők. Az ukrajnai orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta Kijev és Moszkva kölcsönösen hadifoglyok bántalmazásával vádolja egymást, ami háborús bűncselekmény.

A pénteken közzétett jelentésében az ENSZ emberi jogi megfigyelő missziója közölte, hogy az ukrán haderő tagjai halálveszélynek, színlelt kivégzéseknek és nemi erőszaknak tettek ki orosz katonákat.

„Egyes esetekben tisztek hadifoglyokat vertek, és azt mondták nekik, hogy ezt Bucsáért kapják” – közölte a misszió, a Kijev melletti városra utalva, ahol atrocitások elkövetésével vádolták meg az orosz hadsereget. „A kihallgatás előtt figyelmeztetésként egy véres fejszét mutattak nekem” – jelentette ki a jelentés által idézett egyik orosz hadifogoly, akit állítása szerint árammal kínoztak meg.

A jelentés bírálta az orosz hadsereg kezén lévő ukrán hadifoglyok által elszenvedett bántalmazásokat – kínzást, az orvosi ellátás esetenként halált okozó megtagadását, nemi erőszakot, az ivóvíz és a táplálék megtagadását.

Az ukrán hadifoglyokat állításuk szerint megkínozták és más módon bántalmazták, hogy így jussanak információkhoz, illetve büntessék őket.

Azt mondták, hogy lapáttal ütötték őket, megkéselték, elektromos sokkolásnak tették ki és fojtogatták őket.

„Egyesek fogakat vagy ujjakat veszítettek el, eltörték a bordájukat, az ujjaikat vagy betörték az orrukat” – olvasható a jelentésben. „Nem elégedtek meg azzal, hogy megverjenek, megtörtek bennünket. A kezüket, lábukat, gumibotot és sokkolót használtak. Egyes hadifoglyoknak eltörték a karját vagy a lábát” – közölte a jelentés által idézett férfi.

Március elején egy feltételezett ukrán hadifogoly orosz katonák általi kivégzését bemutató videó váltott ki megdöbbenést Ukrajnában. Novemberben a Kreml fejezte ki felháborodását két videó miatt, amelyeken mintegy tíz feltételezett orosz hadifoglyot végeztek ki, akik röviddel azelőtt adták meg magukat az ukrán erőknek.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szintén a hét elején „érdekházasságnak” nevezte az Oroszország és Kína közötti kapcsolatok elmélyülését.

Blinken szerint Oroszország az „alárendelt partner” a Pekinghez kötődő viszonyrendszerben, és megerősítette: Kína eddig elutasította, hogy fegyvereket szállítson Moszkvának az ukrajnai háborúhoz.