tóth gabi
Sosem tudjuk meg az igazságot?
Pedig Brazília is támogatta az oroszokat.
Megbukott az Északi Áramlat gázvezetékeken bekövetkezett robbanások független kivizsgálásáról szóló orosz határozattervezet az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT).
Az előterjesztést egyedül Oroszország, Kína és Brazília támogatta, míg a testület 12 másik tagja tartózkodott. Egy határozat elfogadásához azonban legalább kilenc tag támogatására, illetve arra van szükség, hogy a vétóhatalmak – Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Államok, vagy Nagy-Britannia – egyike se blokkolja azt.
„Tárgyilagos és átlátható nemzetközi vizsgálat nélkül nem fog kiderülni az igazság a történtekről” – jelentette ki Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a szavazást megelőzően.
Egy tavaly szeptember végén elkövetett szabotázsakcióban megrongálódott az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezeték, amely Oroszországból szállított földgázt Európába a Balti-tengeren keresztül.
Az ügyben Svédország, Dánia és Németország vizsgálatot indított, de egyelőre nem sikerült tisztázni, ki állhatott a robbantások mögött. A három ország az ENSZ BT-nek címzett levélben ugyanakkor közölte, hogy a károk szabotázs okozta erőteljes robbanások következtében keletkeztek.
Az Egyesült Államok és a NATO is szabotázsakciónak minősítette az incidenst.
Az ENSZ BT szavazáson tartózkodó tagjai azzal érveltek, hogy előbb a nemzeti vizsgálatokat folytassák le, mielőtt fontolóra vennék a világszervezet bevonását.
Oroszország mindemellett sérelmezte, hogy nem kap tájékoztatást a folyamatban lévő nemzeti vizsgálatokról, s azt javasolta, hogy nemzetközi szakértői csoport alakuljon a történtek felderítésére. Moszkvának nincs módja saját vizsgálati eljárást indítani, mert szakértőit nem engedik az általa terrorcselekménynek minősített incidens helyszínére.
Moszkva a nyugati országokat gyanúsítja a robbantásokkal.
„Az Egyesült Államoknak nem volt köze a történtekhez. Pont” – hangoztatta Robert Wood, az Egyesült Államok helyettes ENSZ-nagykövete azzal vádolva Moszkvát, hogy megpróbálja aláásni a folyamatban lévő nemzeti vizsgálatokat és elfogult minden olyan eredménnyel szemben, amely nem fedi előre meghatározott, politikai narratíváját.
Az orosz üzemeltető segítségével próbálja Dánia azonosítani azt a tárgyat, amelyet az Északi Áramlat közelében találtak néhány napja. A gázvezeték még szeptemberben robbant fel, egyelőre tisztázatlan körülmények között. Néhány hete egy Pulitzer-díjas amerikai újságíró azt állította, hogy a robbantásra Joe Biden amerikai elnök adhatott parancsot. A nemrég megtalált tízcentis átmérőjű csődarab sokak szerint közelebb vihet a rejtély megoldásához.
Iszap és alga borítja azt az M1 Híradójában is bemutatott rejtélyes tárgyat, amelyet az Északi Áramlat közelében találtak a dánok. A tíz centiméter átmérőjű henger a tengerfenékből emelkedik ki. Nem tudni, mi lehet, de fennáll a gyanúja, hogy köze van a gázvezeték felrobbantásához, ezért értesítették az üzemeltető Gazprom orosz energiavállalatot. Arról, hogy mikor hozzák felszínre és kik vizsgálják majd a különös tárgyat, egyelőre még nem döntöttek. A Kreml szerint minél előbb ki kell deríteni, hogy mi az.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban egy hasonló méretű tárgyról számolt be, amelyet állítása szerint a támadáshoz használt jeladóként azonosítottak.
Napokon át bugyogott a tenger tavaly szeptemberben az Északi Áramlat gázvezeték fölött, miután a mélyben robbanások történtek. Hamar kiderült, hogy nem meghibásodásról van szó, hanem szándékos rongálást követtek el. De hogy ki vagy kik, azt máig nem sikerült tisztázni. Dánia, Svédország és Németország is vizsgálja az ügyet.
Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszter egy fotót tett közzé a gázszivárgásról és azt írta mellé: köszönjük, USA. A megjegyzés pedig nem volt véletlen.
Az Egyesült Államok elnökének kijelentése után döbbent csend következett, majd amikor egy újságíró rákérdezett, hogy mégis hogyan, akkor Joe Biden csak annyit felelt: Ígérem, képesek leszünk rá.
A CIA fedősztorit gyártott az Északi Áramlat felrobbantásáról – állítja Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró. Ő az, aki néhány hete ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel az Északi Áramlatot. Forrásai szerint mindezt távirányítású bombákkal hajtották végre az amerikai haditengerészet búvárai, a parancsot pedig a szabotázsra maga Joe Biden adta ki.
A tenger felszínére törő buborékokról egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én (Fotó: MTI/AP/Dán fegyveres erők)
Az újságíró szerint az általa felfedett információkat próbálták eltussolni. Méghozzá úgy, hogy hamis fedősztorikkal árasztották el az amerikai és német lapokat. Köztük szerepel például az is, hogy Ukrajna áll az akció mögött. A német sajtó írta meg, hogy a bűnügyi nyomozás során sikerült azonosítani a szabotázsnál használt hajót, amelyet Lengyelországban bérelt ki egy ukrán tulajdonosú cég. És a robbantásokat egy hat emberből álló csoport hajtotta végre.
„Ez egy agyament történet. Elhagyva találtak egy jachtot, amelyen TNT volt. De az nem marad hónapokig a víz alatt. Vagyis más robbanóanyagot használtak, szerintem plasztik volt” – mondta a kínai televíziónak adott interjúban Seymour Hersh.
Ukrajna tagadja, hogy köze lenne az Északi Áramlat gázvezeték elleni támadáshoz, és szakértők is úgy vélik: az ukránok amerikai támogatás nélkül biztos, hogy nem tudták volna véghez vinni a robbantást.
„Már hat hete, hogy névtelen forrásokra hivatkozva közzétettem egy jelentést, amelyben arról írtam, hogy Joe Biden amerikai elnök volt az a tisztviselő, aki tavaly szeptemberben elrendelte az Északi Áramlat 2 rejtélyes megsemmisítését. Ez az új gázvezeték a tervek szerint az Oroszországból Németországba szállított földgáz mennyiségét duplázta volna meg” – fogalmazott friss cikkében Seymour Hersh Pulitzer-díjas újságíró.
Seymour Hersh egy korábbi jelentésében arról írt, hogy míg Oroszország elsősorban az Egyesült Királyságot vádolja az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával, addig az Egyesült Királyság az Amerikai Egyesült Államokkal karöltve Oroszországot hibáztatja. Egyesek pedig azt állítják, hogy Ukrajna – amelynek haditengerészete csak egyetlen nagy hadihajóval rendelkezik – hajtotta végre a támadást.
Hersh ugyanis azt állítja, hogy az amerikai haditengerészet búvárai távirányítású robbanószerkezeteket helyeztek el a csővezetéken egy tavaly nyári a Balti-tengeren megtartott NATO-hadgyakorlatot használva álcaként.
Két héttel ezelőtt, Olaf Scholz német kancellár washingtoni látogatását követően az amerikai és a német hírszerző ügynökségek figyelemeltereléssel próbálkoztak, így hamis fedősztorikkal látták el a The New York Times és a Die Zeit német hetilapot annak érdekében, hogy megcáfolják a Bident és az amerikai ügynököket felelőssé tévő jelentést.
A Fehér Ház és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) sajtómunkatársai következetesen tagadták, hogy Amerika lenne felelős a csővezetékek felrobbantásáért, és ezek a pro forma tagadások bőven elegendők voltak a Fehér Ház sajtósainak. Nincs bizonyíték arra, hogy bármelyik oda beosztott riporter megkérdezte volna például a Fehér Ház sajtótitkárát, hogy Biden meglépte-e azt– amit egyébként minden komoly vezető meglépne –, hogy hivatalosan „megbízza” az amerikai hírszerző közösséget egy mélyreható vizsgálat lefolytatásával, amellyel ki lehetne deríteni, hogy valójában ki a felelős a Balti-tengeren történtekért.
– mutatott rá Seymour Hersh, aki hozzátette, hogy Sarah Miller energiaügyi szakértő adott neki magyarázatot arra, hogy miért is kavart nagy port jelentése Németországban és Nyugat-Európában.
Március elején Biden elnök Washingtonban fogadta Olaf Scholz német kancellárt, és csak két nyilvános eseményre került sor, többek között egy rövid, előírás szerinti Biden és Scholz köszöntőre a Fehér Ház sajtósai előtt, kérdések nélkül, valamint egy CNN-interjúra, amelyben a gázvezetékkel kapcsolatos helyzetről nem esett szó. A kancellár ráadásul úgy repült Washingtonba, hogy a német sajtó képviselői nem utaztak vele a fedélzeten, hivatalos vacsora sem volt, továbbá a két vezető még sajtótájékoztatót sem tartott, ahogyan ezt egyébként egy ilyen nagy horderejű találkozókon szokás.
Később azonban arról lehetett olvasni, hogy a találkozón maratoni, azaz 80 perces megbeszélést folytatott a két politikus, melynek nagy része alatt a munkájukat segítő asszisztenseik sem voltak jelen. Azóta pedig semmilyen nyilatkozat nem látott napvilágot, amelyet valamelyik ország kormánya tett volna közzé a tárgyalások eredményéről – hangsúlyozta az újságíró. Seymour Hersh továbbá hozzátette: a találkozóval kapcsolatban egy hírszerzési forrástól olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint
A hírszerzés szavait idézve Seymour Hersh kiemelte: az ügynökségnek „fel kellett ráznia a rendszert”, amely segített annak az állításnak az elhomályosításában, hogy a Biden rendelte el a csővezetékek megsemmisítését.