Nem fegyverekre, hanem azonnali tűzszünetre van szükség

Az EP elnökének háborúpárti kijelentései elfogadhatatlanok! – jelezte Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője, reagálva Roberta Metsola EP-elnök nyilatkozatára.

Mint a nagyobbik kormánypárt politikusa hangsúlyozta, nem engedhetik, hogy a brüsszeli politikusok felelőtlen kijelentései még jobban belesodorják Európát a fegyveres konfliktusba és világháború kitörése felé lökjék a világot. Hidvéghi megfogalmazása szerint az EP-elnök tagállamoknak címzett felhívása a további fegyverszállításokról a háború eszkalációjához, további vérontáshoz, még több emberáldozathoz vezet. 

– Magyarország továbbra is a béke pártján áll, és nem fogjuk megengedni a háborúpárti politikusoknak, hogy belerángassanak bennünket a háborúba – rögzítette a fideszes képviselő, majd hangsúlyozta: ezért ellenállnak a brüsszeli nyomásnak, hogy megvédhessék a magyar emberek biztonságát.

– tette hozzá.

Az EP elnöke további nyugati fegyverszállítmányokat szorgalmazott Ukrajnában

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szombaton a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városban tett látogatásán azt szorgalmazta, hogy az uniós tagállamok küldjenek még több fegyvert Ukrajna támogatására és komolyan vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is.

Metsola kiemelte, hogy továbbra is felhívásokat fog közzétenni annak érdekében, hogy a győzelemhez szükséges felszerelések eljussanak Ukrajnába.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban az EP elnöke úgy fogalmazott:

Az EU tavaly júniusban adott tagjelölti státuszt Ukrajnának, négy hónappal azt követően, hogy Oroszország megtámadta az országot.

Roberta Metsola találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Ruszlan Sztefancsuk házelnökkel is. Ukrán tájékoztatás szerint a megbeszéléseken a Kijev által javasolt békeformuláról, illetve egy béke-csúcstalálkozó lehetőségéről is tanácskoztak a felek.

Az EP elnöke részt vesz azon a nemzetközi konferencián is, amelynek témája, hogyan lehetne Oroszországot felelősségre vonni az Ukrajna elleni agresszió miatt. A rendezvénnyel kapcsolatban Metsola úgy nyilatkozott, hogy elszámoltathatóság, szabadság és igazság nélkül nem lehet béke.

– tette hozzá.

Ukrajnának további támogatásra, fegyverekre és még több harckocsikra, sugárhajtású repülőgépekre és nagy hatótávolságú védelmi rendszerekre van szüksége, ez segíthet a méltóságteljes, szabad, igazságos béke eléréséhez – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön az EU-csúcson tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A testület elnöke emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnáért folytatott harc, nem csupán a területért folyik, hanem a közös európai értékek védelméért is. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának az Európai Unión belül van a helye, és az ország már figyelemre méltó előrelépést tett a csatlakozáshoz szükséges reformok tekintetében, továbbá reményét fejezte ki, hogy nemsokára megkezdődhetnek a Kijevvel folytatandó csatlakozási tárgyalások.

Szijjártó Péter: Életeket mentene a mielőbbi béke

Életeket mentene az ukrajnai béke, a magyar kormány ezért szorgalmazza a tűzszünetet és a béketárgyalások azonnali megkezdését – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az N1 horvát hírtelevízió műsorában.

Szijjártó Péter az interjúban azt mondta, a nemzetközi közösség legfontosabb feladata jelen pillanatban az életek megmentése volna.

Az Európai Unió többi részétől eltérő magyar álláspontot a miniszter azzal indokolta, hogy Ukrajnában jelentős, 150 ezer fős magyar közösség él, amelynek tagjait nagy erőkkel szervezik be az ukrán hadseregbe. Németek, dánok nem, magyarok viszont halnak meg ebben a háborúban − mondta.

Közölte, Magyarország az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalásokat követel, mert az életek megmentésének egyetlen módja a béke.

Szijjártó Péter szerint mivel Magyarország nem részese a konfliktusnak, nem a magyar kormány dolga, hogy megmondja, mi történik a tűzszünet után. Ugyanakkor a területi integritást és a szuverenitást tiszteletben kell tartani − rögzítette, hozzátéve: az is egyértelmű, hogy ki támadott meg kit, Magyarország elítéli a háborúért Oroszországot.

A miniszter beszélt arról is, hogy ha egy háború eszkalálódik, akkor az eszkaláció nem több ezer kilométerre történik, hanem a szomszédos régiókkal. Márpedig Magyarország nem akar részt venni a háborúban − mondta.

Arról, hogy Orbán Viktor tesz-e látogatást Kijevben, a magyar diplomácia vezetője azt mondta: kaptak meghívást, és most a technikai részleteket kell tisztázni a látogatás előkészítésével kapcsolatban. Amint azt látják, hogy minden előfeltétel adott, akkor a látogatásra is sor kerülhet.

A miniszter frusztráló helyzetnek minősítette a Magyarország és az Európai Unió között az uniós forrásokról folyó tárgyalásokat.

Elmondta: az uniós források esetében elvi kérdésről van szó, mert ezek nem humanitárius adományok, hanem az európai, köztük a magyar emberek teljesítménye adja. Az, hogy európai pénzek egy részét nem adják oda Magyarországnak, hanem politikai okokból megtagadják, elfogadhatatlan − mondta.

A miniszter a konfliktus okát abban látta, hogy nem tetszik Brüsszelnek az, ahogy a magyar kormány az országot kormányozza, hogy ellenzi a föderalizmust, kiáll a nemzeti hatáskörök mellett.

− hangoztatta, jelezve, hogy szerinte biztosított a sajtó és az igazságszolgáltatás szabadsága is Magyarországon.

Megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, és szerinte az Országgyűlés is ratifikálni fogja azt. Az erről szóló javaslatot már benyújtották a parlamentnek, és a miniszterelnök is arra kérte a kormánypárti frakciókat, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Arra a kérdésre, hogy stabilizáló hatással van-e a régióra nézve, hogy Magyarország nagymértékben támogatja a boszniai Szerb Köztársaságot, a külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak nagyon jó, stratégiai szempontból baráti kapcsolata van Szerbiával, és lényegesnek tartja a Nyugat-Balkán stabilitását, ezért is támogatja például az uniós bővítési folyamat felgyorsítását is.

Az INA olajtársaság ügyével kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta, hogy nem akarnak beleszólni a tulajdonosok vitájába, és reményét fejezte ki, hogy a tulajdonosok civilizált párbeszédet tudnak folytatni erről. Azt viszont nem érti, miért nem lehet elválasztani az INA-ügyet a kétoldalú együttműködés minden egyéb aspektusától − mondta Szijjártó Péter az N1 horvát hírtelevíziónak.