Moszkva tisztelettel fogadja Peking béketervét

Oroszország mindig nyitott a tárgyalásokra, és tisztelettel viszonyul Kína ukrajnai rendezési tervéhez – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a Kremlben hétfőn nemhivatalos megbeszélésen fogadta kínai partnerét, Hszi Csin-pinget.

Közölte, hogy tanulmányozta a kínai elképzelést. Putyin gratulált vendégének ahhoz, hogy harmadszorra is államfővé választották, és méltatta a Kína fejlődésében végbement „kolosszális előretörést”.

Hszi hétfőn érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba, a hivatalos kétoldalú tárgyalások kedden kezdődnek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, közép-európai idő szerint várhatóan 14 óra 30 perc körül nem hivatalos megbeszélésen fogadta majd kínai hivatali partnerét, Hszi Csin-pinget. A találkozó hivatalos szakasza kedden 13 órakor kezdődik a Nagy Kreml-palotában, amelyet a küldöttségek szűk körű, majd kibővített összetételben folytatandó tárgyalása, azután közös nyilatkozatok és szerződések aláírása, valamint állami díszebéd kísér.

Peszkov szerint a két vezető napirendjére kerül majd az ukrajnai rendezésre vonatkozó 12 pontos kínai békekezdeményezés. Ennek fő elvei között szerepel az országok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, a Moszkva és Kijev közötti közvetlen párbeszéd újraindítása, valamint felhívás a további eszkaláció megakadályozására, és a külföldi fegyverszállítások leállítása.

A szóvivő elmondta, hogy Putyin ki fogja fejteni vendégének az orosz álláspontot, a Nyugat nem a békefolyamat sikerében és a harci cselekmények visszafogásában, hanem ennek épp az ellenkezőjében érdekelt.

Az ukrajnai háború befejezésére kidolgozott kínai béketerv megvalósulásához Oroszországnak vagy kapitulálnia kell, vagy ki kell vonnia csapatait Ukrajna területéről – fejezte ki meggyőződését Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfőn a Twitteren.

A politikus azzal kapcsolatban jegyezte ezt meg, hogy hétfőn háromnapos látogatásra Oroszországba érkezett Hszi Csin-ping kínai elnök.

„A kínai béketerv sikeres végrehajtásának képlete: az első és fő szempont az orosz megszálló csapatok kapitulálása vagy kivonása a területről a nemzetközi jog normáinak, az ENSZ Alapokmányának megfelelően, Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának helyreállítása érdekében” – szögezte le Danyilov.

Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő az Ukrajinszka Pravda hírportálon megjelent kommentárjában rámutatott, hogy Kijev szoros figyelemmel kíséri a kínai elnök oroszországi látogatását.

„Arra számítunk, hogy Peking felhasználja Moszkvával szembeni befolyását, és rákényszeríti őt az Ukrajna elleni agressziós háború leállítására. Ahogyan azt Dmitro Kuleba külügyminiszter kínai kollégájával folytatott telefonbeszélgetésében a múlt héten megjegyezte, Ukrajna területi integritásának helyreállítása minden diplomáciai erőfeszítés középpontjában kell hogy álljon. Készek vagyunk szorosabb párbeszédre Kínával az ukrajnai béke helyreállítása érdekében, összhangban az ENSZ Alapokmányában és az ENSZ Közgyűlésének e témával kapcsolatos legutóbbi határozatában foglalt elvek alapján” – fejtette ki az ukrán külügyi szóvivő.

A Kreml előzetes tájékoztatása szerint hétfő este a kínai vendég Vlagyimir Putyin államfővel négyszemközti találkozón és közös vacsorán fogja megvitatni a kétoldalú viszony és a nemzetközi politika kulcsfontosságú, legérzékenyebb kérdéseit, köztük az ukrajnai konfliktust. Utóbbival kapcsolatban Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója méltatta, valamint visszafogottnak és kiegyensúlyozottnak nevezte a pekingi rendezési tervet.

A kétoldalú kapcsolatok kilátásait hétfőn Putyin a Zsenmin Zsipao, Hszi pedig a Rosszijszkaja Gazeta című lapban megjelent cikkben értékelte.

Kedden az elnökök szűkkörű és kibővített küldöttségek élén folytatnak megbeszélést. Szó lesz egyebek között a gazdasági és a haditechnikai együttműködésről. A tárgyalások lezártával a két vezető nyilatkozik majd a sajtónak és két közös nyilatkozatot ír alá. Az első „az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kapcsolatainak az új korszakban történő elmélyítéséről”, a második pedig „a kínai-orosz gazdasági együttműködés kulcsfontosságú területeinek 2030-ig szóló fejlesztési tervéről” szól majd. Ezenkívül tíznél több dokumentumot véglegesítenek majd még a felek.

Ezután a magas rangú kínai vendég tiszteletére állami díszebédet adnak, amelyre orosz üzletembereket is meghívtak. Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere, és a forgalom, amely 2020-ban mintegy 185 milliárd dollár volt, idén el fogja érni a jövő évre tervezett 200 milliárd dolláros szintet.

A kínai vezető látogatásának harmadik napjával kapcsolatban Moszkvában nem hangzott el hivatalos tájékoztatás.

A Kreml pénteken jelentette be, hogy Hszi Csin-ping március 20-22-én állami látogatást tesz Moszkvában. A kínai vezetőt előző héten harmadszor választották újra a Kínai Népköztársaság elnökévé. Az oroszországi látogatás lesz az újraválasztása utáni első külföldi útja. Putyin tavaly év végén hívta meg kínai hivatali partnerét Moszkvába, kettőjük videókonferencia formájában megtartott tárgyalása során.

A két vezető eddig több mint negyven alkalommal találkozott egymással különböző diplomácia és nem hivatalos keretek között.

Oroszország gyakorlatilag nem vet be hiperszonikus fegyvert az ukrajnai háborúban, holott ez, más modern rendszerekkel együtt a rendelkezésére áll – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi magazinműsorában.

Putyin ezt arra a kérdésre válaszolva mondta, hogy Moszkva szempontjából nem lett volna-e értelme már 2014-ben elindítani „különleges hadműveletet” a Donyec-medence lakosságának „védelmében”.

Meglátása szerint ebben az ügyben nem lehet feltételes módot használni, és – mint fogalmazott – Oroszország akkor az úgynevezett „krími tavasz” keretei között lépett fel. Elismerte ugyanakkor, hogy meg kellett oldani az élelmiszerellátás, az importhelyettesítés, a pénzügyi rendszer megerősítése és modern fegyverek fejlesztésének feladatát.

Rámutatott, hogy

az ellenfél várakozásai ellenére semmi sem omlott össze Oroszországban, a pénzügyi rendszer működik, a bankok növelik kapacitásaikat.

Úgy vélekedett, hogy nagyon nehéz lenne megmondani, mi történt volna 2014-ben.

„És végül – igen, sok tennivalónk van, például a szárazföldi erők fejlesztése terén, de akkor még nem volt hiperszonikus fegyverünk, most pedig van. Igen, valójában nem használjuk, de van. Érti? Vannak más modern rendszereink is, de 2014-ben nem volt semmi ilyenünk” – mondta Putyin.

Az orosz elnök szerint a Krím esetében Moszkvának sürgősen kellett cselekednie, és teljesítenie kellett „szent kötelességét” a helyi lakosság védelmében, mert a „nácik” a fenyegették őket.

„A Donyec-medencével kapcsolatban arra számítottunk, hogy ezt a problémát sikerül békés úton megoldani. De mint mostanra kiderült, az orrunknál fogva vezettek bennünket. Az úgynevezett partnereink közül senki még csak nem is készült arra, hogy bármit is békés úton kell megoldani, hanem egyszerűen elkezdték fegyverrel felpumpálni Ukrajnát, és felkészíteni a harci cselekményekre”– mondta Putyin.

”És (Ukrajna) két nagyszabású katonai műveletet meg is kísérelt, nehéz haditechnika, a tüzérség és a légierő bevetésével” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy az idei, 154 millió tonnás, rekordnagyságú gabonatermést az elmúlt évek céltudatos, a biztonságos élelmiszerellátás biztosítását célzó erőfeszítései tették lehetővé.