Megindulnak az amerikai harckocsik Ukrajnába

A Pentagon illetékese közölte, hogy a cél a korszerű harci járművek eljuttatása az ukrajnai hadszíntérre 8-10 hónapon belül, részleteket később ígértek.

A szállítások felgyorsítása azáltal valósulhat meg a védelmi minisztérium szerint, hogy az Abrams harkocsinak nem az újabb, M1A2-es típusát, hanem a korábbi, M1A1 modellt szállítják, amely az amerikai hadsereg készleteiből lehívható, így az év vége előtt eljuttatható Ukrajnába, valamint könnyebben elsajátítható az eszközök kezelése az ukrán hadsereg tagjai számára.

Az eredeti januári bejelentés szerint az Egyesült Államok egy ukrán zászlóaljnyi, azaz 31 új Abrams-harckocsit ajánlott fel Ukrajnának, amelyek legyártása és szállítása akár 2 évet is igénybe vehetett volna.

Az egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok mikor kezdi meg az ukrán katonai személyzet felkészítését a világ legkorszerűbbnek mondott harckocsijának kezelésére és karbantartására. Az Abrams harckocsik hatékony alkalmazásához az ukrajnai hadszíntéren szükség van a megfelelő ellátási láncok kialakítására is a pótalkatrészek számára – közölte a Pentagon korábban.

A Joe Biden elnök vezette amerikai adminisztráció januárban több hónap megfontolás után jelentette be az Abrams harckocsik szállítását Ukrajna számára önvédelmi célokra. Az amerikai elköteleződés egy időben történt a német bejelentéssel a Leopard páncélos harckocsik szállítására, ami az akkori jelentések szerint Németország feltétele volt.

Az Európai Unió célja, hogy a következő 12 hónapon belül 1 millió darab lőszerrel lássa el Ukrajnát, és biztosítsa ehhez a megfelelő finanszírozást; „ennek érdekében intézkedéseket kell hoznunk az európai védelmi ipar gyártási kapacitásának növelésére” – írta Charles Michel az Európai Tanács elnöke pénteken, az uniós tagállami vezetőknek küldött, a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.

Az elnök azt írta: a tagállamok vezetői első munkaülésükön az ukrajnai helyzettel foglalkoznak, amelyhez Volodomir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül csatlakozik majd. Hangsúlyozta, hogy a vezetők ismét megerősítik az Ukrajna támogatása iránti megingathatatlan uniós elkötelezettséget, amely magában foglalja az elszámoltathatósággal, a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával kapcsolatos munka folytatását.

A meghívólevél szerint, napirenden lesz az európai versenyképesség erősítésének témája is: „Itt az ideje, hogy teljes mértékben kihasználjuk erősségeinket és kezeljük hiányosságainkat. Fel kell lendíteni az EU innovációs kapacitását, valamint meg kell erősíteni a tőkepiaci uniót, annak érdekében, hogy ösztönözzük a technológiai bázisunk megszilárdítását és a zöld illetve digitális átállás megvalósítását célzó beruházásokat. A mai geopolitikai helyzet fényében alapos eszmecserét fogunk folytatni kereskedelempolitikánkról is” – hangsúlyozta Charles Michel.

Az ET elnöke arra is kitért, hogy a tanácskozáson téma lesz a legutóbbi EU-csúcs migrációról szóló következtetéseinek végrehajtása is, továbbá az energiaügyi kérdések szintén napirenden maradnak. „Ami az energiát illeti, továbbra is prioritásunk az ellátásbiztonság megfizethető áron történő garantálása. Meg fogjuk vitatni, hogyan érhetjük el ezt a célt” – hangsúlyozta.

Charles Michel azt is közölte, hogy a csúcs első napján, csütörtökön António Guterres, az ENSZ főtitkára csatlakozik a vezetőkhöz, és vele „kulcsfontosságú geopolitikai kérdésekről és globális kihívásokról” fognak tárgyalni az uniós tagországok kormány-és államfői.

Egy héttel az amerikai–orosz drónincidenst követően újabb hidegháborúra emlékeztető incidens történt, ezúttal a Balti-tengernél: amerikai bombázók közelítették meg az orosz légteret, amelyeket egy orosz Szu–35-ös vadászgép „bírt visszafordulásra”. Az incidens egybeesett a kínai elnök moszkvai, valamint a japán miniszterelnök ukrajnai látogatásával.

Újabb incidens zajlott – ezúttal – a Balti-tenger térségében az oroszok és az amerikaiak között. Az orosz légierő egyik Szu–35 vadászgépét azért riasztották, mert két amerikai B–52-es bombázó megközelítette az orosz légteret.

Az esemény egybeesett a Kínai Népköztársaság elnökének, Hszi Csin-pingnek a moszkvai látogatásával, illetve két orosz bombázó váratlan járőrözésével a japán légtér térségében. Utóbbi Moszkva válasza lehetett Kisida Fumio japán miniszterelnök ukrajnai látogatására. A japán légtér közelében több órát járőröző, orosz Tu–95 stratégiai bombázók nukleáris fegyverek szállítására is alkalmasak.

A Balti-tengernél lezajlott eseménnyel kapcsolatban az orosz védelmi minisztérium közölte:

„Március 20-án a nyugati katonai körzet légvédelmi erőinek Balti-tengernél szolgálatot teljesítő egységei két légi célpontot észleltek, amelyek Oroszország légtere felé hajtottak végre repülést.”

A közlemény szerint a célpontok az amerikai légierő B–52H típusú stratégiai bombázói voltak. A légiforgalmat pásztázó Flightradar24 alkalmazás szerint az amerikai gép Spanyolország irányából, Franciaországon keresztül, Nagy-Britanniát elkerülve, Dánián és Svédországon keresztül repült Lengyelországig, onnan északkelet felé fordulva elérte Észtországot, majd visszarepült a svéd légtérbe.

A riasztott orosz Szu–35-ös vadászbombázó felszállt, majd miután a földi irányítás észlelte az amerikai gép eltávolodását az orosz határ közeléből, visszatért a légibázisra.

Moszkva közlése szerint vadászgépük felszállása és feladatvégrehajtása teljes összhangban volt a nemzetközi egyezményekkel. Washington és Moszkva viszonya a hidegháború 1989-es befejezése óta nem volt olyan feszült, mint az elmúlt egy évben.