tóth gabi
Eddig úgy lehetett tudni, hogy az "olajozó" bűnöző volt a kezdeményező.
Eddig úgy lehetett tudni, Portik Tamás kezdeményezett 2008-ban Szilvásy György akkori titokminiszternél egy találkozót, ahol ígérete szerint a Fideszre vonatkozó terhelő információkat akart elmondani. Szilvásy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori főigazgatóját, Laborc Sándor dandártábornokot bízta meg, hogy találkozzon az olajozó bűnözővel.
A Fenyő-gyilkosság miatt jelenleg zajló büntetőperben azonban kiderült: a kétszeri találkozó előzményei, az, hogy kik, hogyan és miért szervezték, ma is államtitkot jelentenek.
A vádat képviselő dr. Pappné dr. Jenei Andrea ügyész azt kérdezte Vajtó Lajostól, a találkozók szervezőjétől, hogy ki kezdeményezte azokat.
– Én szorgalmaztam ezt a találkozót, Szilvásy úrral, a titkosszolgálatok vezetőjével beszéltem… – kezdte Vajtó, ám Gyárfás Tamás védője, Zamecsnik Péter közbevágott, hogy ő dolgozott abban az ügyben is, és tudomása szerint ebben a tárgykörben lehetnek titkos minősítésű információk is. Lehetséges, hogy a találkozó szervezésének körülményei ebbe a körbe tartoznak.
Vajtó erre így folytatta: – Mindkét megbeszélésen négyen vettünk részt. A titkosszolgálat vezetője, a legközelebbi munkatársa, továbbá Portik és én, ám arról, hogy miként került oda Portik, arról nem nyilatkozhatok.
A titkosítás alól feloldott leiratok tartalma arról tanúskodik, hogy a találkozó mindkét félnek az érdekében állhatott, ám az azokból sem derül ki, hogy ki is kezdeményezte azt, a közismert bűnöző vagy a Gyurcsány-féle elhárítás.
A leiratok szerint a két találkozón a Gyurcsány Ferenc bizalmasának számító Laborc Sándor fideszes politikusok kompromittálásával bízta meg az éjszakai élet rettegett – azóta 28 évre ítélt – figuráját, cserébe különféle előnyöket ígért Portik Tamásnak, aki a beszélgetések során hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan támogatójaként tüntette fel magát, és minden szolgálatát felajánlotta a pártnak és Laborc Sándornak.
A leiratokat elsőként nyilvánosságra hozó PestiSrácok.hu azt írta: a bűnös összjáték egyébként részleges kudarcot vallott. Az első célszemélyek Kósa Lajos, Kövér László, Rogán Antal és Lázár János voltak, ám ez nem úgy sült el, ahogy tervezték, mert egy R. Attila nevű vállalkozó a vallomásával korrupciógyanúba keverte Kósa Lajost, Debrecen akkori polgármesterét, ám röviddel azután egy internetes videóban bevallotta, hogy Portik Tamás zsarolta meg, ennek hatására tett valótlan állításokat.
Azt, hogy a találkozók után Portik mit lépett vagy miért nem lépett semmit, csak ő tudhatja. Tény, hogy mióta elfogták, letartóztatták és eddig kétszer is jogerősen elítélték, nincs konkrét támadás szervezett bűnözők részéről a kormánypártok vezetői ellen.
Az első Laborc–Portik-találkozóra 2008. június 23-án került sor, és a megbeszélésről szóló leiratot harminc évre titkosították, aztán 2012-ben az NBH jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AvH) feloldotta a minősítést, amikor Portik Tamást már gyilkosságra való felbujtással gyanúsították. A magyar alvilág, az éjszakai élet egyik meghatározó szereplőjét 2012-ben fogták el a magyar hatóságok, és ekkor derült fény a bűnöző és a nemzetbiztonsági főigazgató között létrejött találkozókra. A beszélgetéseket mind Portik, mind az elhárítók rögzítették, az utóbbi anyag leirata került aztán nyilvánosságra. Az első találkozóra egy budai – feltehetően rózsadombi – vendéglőben került sor. Az akció „Vadrózsa” fedőnevet kapott az AvH elődjétől. Laborc 2008. június 26-án másodszor is találkozott Portikkal, ezúttal a Liszt Ferenc téren lévő, Menza nevű étteremben.
Vajtó Lajos közismert üzletember meghallgatására került sor 2 hete a Fenyő János meggyilkoltatása ügyében zajló büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken. Póta Péter bíró rajta kívül Óvári Győzőt, Fenyő János ügyvédjét és Kovács Lajos nyugalmazott ezredest, a Fenyő-ügy egykori nyomozásának vezetőjét is beidézte, hogy tisztázza a Vajtó Lajos által a nyomozati szakban elmondottakban feltűnő ellentmondásokat, de Kovács betegség miatt kimentette magát.
Gyárfás Tamás leszögezte, nem tudott arról, hogy Fenyő Jánosban forrt a düh, mivel nem tudta elviselni a vereséget és miként
Vajtó Lajos vallomásaiban és ma is fogalmazott: »Fenyő János tüzet okádott a legyőzőjére«
Gyárfás megkérdezte Vajtót: érzékelte-e személyesen, hallotta-e bárkitől, hogy ő is „tüzet okádott volna” Fenyő Jánosra, vagy az 1996. október 11-i, számára kedvező választottbírósági döntés után, akár a legcsekélyebb módon is megnyilvánult volna-e ellene? Vajtó válasza „nem” volt.
Vajtó több korábbi vallomásában azt állította, Fenyő János három-négy nappal az 1998. február 11-i halála előtt őt az irodájába hívta és arra kérte, hogy előre tegye közzé a sajtóban a Kaposvári Városi Bíróság Gyárfással kapcsolatos leendő ítéletét, amelyet ő az ügyvédje révén már megszerzett: „…elém tettek egy papírt, amelyiken rajta volt, hogy majd a Kaposvári Városi Bíróságon másod-, ugye, első fokon jogerősen elítélték a Gyárfást – emlékeztek, jogerősen elítélték, és hogy az volt rajta, a másodfok majd milyen döntést hoz, milyen indokok alapján és az ügyész hogy áll el.”
Vajtó állítása szerint Fenyő az ő médiaérdekeltségeitől független napilapban szerette volna viszont látni a fentieket. Ez a Népszabadság lehetett volna, ami az MSZP-hez kötődött, így Vajtó gond nélkül intézkedhetett volna, ha akart volna. Fenyőnek megígérte, hogy elintézi a közzétételt, ám annak halála miatt okafogyottá vált a dolog.
Óvári Győző – akit korábban a bíróság már meghallgatott – ma ismét kijelentette: „Én erről a dokumentumról nem tudok semmit.”
Az is kiderült, hogy az NNI nyomozói ellenőrizték Fenyő naptárját, és a naptár alapján kijelenthető,
Vajtó rosszul tudta, ő nem három-négy nappal Fenyő János 1998. február 11-i halála előtt járt a Vico székházában, hanem egy hónappal korábban, 1998. január 12-én. A kaposvári tárgyalás pedig ekkor még csak a félidejénél tartott, még javában zajlottak a tanúkihallgatások. Még négy tárgyalási napot tartottak, így ítéletről szó sem lehetett.
Vajtó 2013. július 11-i kihallgatásán arról is beszélt, hogy a Fenyőtől kapott dokumentumban „szerepelt, hogy a Gyárfás Tamás a döntéshozók közül kit miként vásárolt meg”. Vajtó Lajos a korábbi vallomásaiban hol azt állította, hogy a kedvező ítélet érdekében Gyárfás az ügyész lányát, hol pedig azt, hogy a bíró lányát vette fel a Nap TV-be dolgozni. Csakhogy az eljáró bírónőnek két fia van, az eljáró ügyésznek a tárgyalás időszakában pedig nem voltak gyerekei. Amúgy a Nap TV dokumentumaiban ellenőrizhető, hogy ki, mikor végzett munkát. Mindezt Gyárfás el is mondta a tárgyaláson megjegyzésként.
Kovács Lajos nyomozót már korábban szembesítették Vajtó Lajos 2008. június 23-i tanúvallomásában tett állításaival. Vajtó 2008-ban a Vadrózsa étteremben Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója és egyik munkatársa, valamint Portik Tamás társaságában egyebek mellett a Fenyő-ügyről, Gyárfás Tamásról is beszélgettek. Vajtó azt mondta: „…Gyárfás, aki egyébként osztálytársa volt a Kovács Lajosnak, maga jelentkezett nála, hogy mosdassa magát… hát, ha nem csinál valamit, ha ő nem követ el valamit, akkor miért mosdatná magát – nem?! Hívás nélkül, maga ment a Kovács Lajoshoz.”
Kovács Lajos már 2022. szeptember 27-én elmondta a bíróságon: „Ennek semmi értelme nincs, ez hülyeség.” Gyárfás Tamás soha nem járt nála, csak akkor találkozott vele, amikor ő a Nap-kelte című műsor vendége volt, de ilyenkor nem a Fenyő-ügyről beszéltek. Egyébként Kovács Lajosnak nem Gyárfás Tamás, hanem Tasnádi Péter volt az osztálytársa.
Vajtó Lajos a Vadrózsa étteremben arról is beszélt: van olyan tanúvallomás, amelyikből kiderült, hogy Gyárfás Tamás százmillió forintot fizetett egy szerbnek. Közben kiderült, nincs ilyen tanúvallomás. Vajtó pedig ma, a korábban általa említett szerbre nem is emlékezett.
Vajtó a rendőrségi vallomásaiban azt is bizonygatta, hogy Fenyő János és Gyárfás Tamás között soha nem született megállapodás. Ezzel szemben ezeket a megállapodásokat a védelem korábban becsatolta a periratokhoz.
A védelem nem kérdőjelezte meg Vajtó Lajosnak azt az állítását, hogy a két fél megállapodása, a kézfogásuk, a peres ügyei lezárása ellenére Fenyő János mégis nagyon haragudott Gyárfásra, és nem tudta neki megbocsátani, hogy ő legyőzte.
A tárgyalás április végén folytatódik.
Ma is vitával kezdődött a tárgyalás, miután Portik Tamás a bírót kétszer is elfogultsággal vádolta meg. Póta Péter erre közölte: ha ezt fenntartja, akkor indoklással együtt nyolc napon belül indítványt kell benyújtania. Portik nyolc napnál több időt kért, mivel az ügyvédjével egyeztetnie kell. A bíró felhívta a figyelmét, hogy az indítványt a bíróságnak egy másik tanácsa értékeli és ez több hetet is igénybe vehet. Ám megalapozottnak találják az elfogultsági kérelmét, akkor az ügyet elveszik tőle, és helyette más bírót jelölnek ki. Portik erre azt mondta: „ismerve a bíróságot, a bíró úrnak nem kell idegeskednie, nem veszik el tőle az ügyet”. A bíró azt felelte: „Nem idegeskedem.”
Ezt követően dr. Pappné dr. Jenei Andrea, a vádat képviselő ügyész fejtette ki az álláspontját miszerint Portik Tamás nyújtja a pert, emiatt vonultatja fel sorrendben a negyedik ügyvédet. Szikinger István, Takács Gergely, Icsu Róbert után legutóbb Vincze Tamást kérte fel, így mindannyiszor a kirendelt védőt kizáratta az eljárásból, az általa felkért újabb és újabb ügyvédeknek pedig rendre felkészülési időt kér. Ezzel az ügyésznő szerint sérti a tisztességes joggyakorlást. Portik erre kijelentette: az ügyésznő valótlant állít, ő nem hátráltatja a pert.