Megérkeztek a Leopard tankok Ukrajnába

Ukrajna tizennyolc darab korszerű Leopard 2A6 típusú páncélost kapott Németországtól – jelentette be hétfőn Olaf Scholz német kancellár holland hivatali partnere, Mark Rutte oldalán Rotterdamban tartott sajtótájékoztatóján.

„Igen, mint azt bejelentettük, leszállítottuk a Leopard-páncélosokat” – mondta a kancellár.

A berlini védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a harckocsik mellett lőszer, alkatrészek és két Büffel típusú műszaki mentőpáncélos is megérkezett Ukrajnába a Németországban kiképzett legénységekkel együtt. A mostani szállítmány a már korábban átadott 40 darab Marder típusú lövészpáncélost követi.

„Páncélosaink ígéreteinkhez híven időben megérkeztek ukrajnai barátainkhoz. Biztos vagyok benne, hogy a fronton döntő jelentőségük lesz!” – hangsúlyozta Boris Pistorius német védelmi tárcavezető.

A minisztérium szerint egy második lépésben régebbi típusú Leopard 1A5 harckocsikat fognak szállítani, bár ezeket még üzemképessé kell tenni. Mindez német, holland és dán társfinanszírozással zajlik és az elképzelések szerint az első 25 harckocsit még a nyárig Ukrajna rendelkezésére bocsáthatják, év végéig ezt a számot 80-ra, 2024-re pedig 100-ra tervezik emelni.

Németország mellett Lengyelország, Norvégia, Kanada, Spanyolország és Portugália ígért Leopardokat Ukrajnának. Lengyelország a Leopard 2A4-es típusból négy darabot februárban adott át.

A legfontosabb annak tisztázása, miként lehet a szükséges mennyiségű lőszert szállítani Ukrajnának, illetve a szállítások folyamatos biztosítását szavatolni – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően hétfőn.

Josep Borrell hangsúlyozta, biztosítani kell, hogy legalább annyi lőszer álljon Ukrajna rendelkezése, mint amennyit Oroszország elhasznál a háborúban.

Elmondta, a szakminiszterek tárgyalni fognak az EU Oroszországgal szemben bevezetni tervezett tizedik szankciós csomagjáról, közölte ugyanakkor: hétfőn nem várható az intézkedések végső elfogadása.

Kijelentette:

vízválasztó lenne, ha Kína fegyvereket szállítana Oroszországnak. Ez jelentős változást követelne az EU Kínával fenntartott kapcsolataiban.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter érkezésekor azt mondta, az állítólagos kínai fegyverszállítások arra figyelmeztetnek, hogy az ukrajnai háború eszkalálódhat. „Ez fordulópont lenne, és nem a jó irányba” – fogalmazott. Ha Peking valóban fegyvereket szállít Oroszországnak, annak következményei lesznek a Kínai Népköztársasággal való kapcsolatokra nézve – tette hozzá.

Asselborn reményét fejezte ki, hogy Kína „nem követi el azt a hibát”, hogy még több fegyvert küld Oroszországnak. „Fegyvereket, melyek még több szenvedést okozhatnak, melyek még több emberéletet olthatnak ki Ukrajnában” – mondta.

Kijelentette: el kell érni, hogy az Oroszország indította háború ne szedjen további áldozatokat. Szavai szerint jó lenne, ha egy évvel a konfliktus kezdetét követően diplomáciai megoldásról lehetne beszélni.

Közölte:

ahogy Oroszország egyik napról a másikra megkezdte a háborút, ugyanígy be is tudná fejezni, ha belátná, hogy nem tudja megtörni Ukrajnát.

Cél az, hogy Oroszország béketárgyalásokat kezdjen – mondta.

Közölte, az Európai Unió szankciókat fog bevezetni Iránnal szemben, a listára mások mellett bírók kerülnek majd fel a tüntetők halálbüntetésének kiszabásában játszott szerepük miatt. „Bírák, börtönök alkalmazottjai, és a halálos ítéletekben érintettek tucatjai fognak felkerülni a listára” – fogalmazott a luxemburgi külügyminiszter.

Urmas Reinsalu észt külügyminiszter érkezésekor azt mondta, fel kell gyorsítani az európai lőszergyártást, ugyanis az ukrán igények kielégítését az európai hadipar jelenleg mintegy hat év alatt tudná kielégíteni.

„Több fegyver biztosítása a népirtásnak is beillő háború gyorsabb befejezését jelenti”

– fogalmazott, majd hozzátette: a háború még az idén befejeződhet, ha Ukrajna elegendő fegyverhez jut.

Közöle, az EU hitelének szavatolására mihamarabb létre kell hozni a nemzetközi ügyészséget a háború során elkövetett bűnök feltárására és az elkövetők elszámoltatására. Emellett a befagyasztott orosz vagyon felhasználását is lehetővé kell tenni a megfelelő jogi szabályozások bevezetése révén – hangoztatta.

Kijelentette: az iráni drónok szállításának súlyos következményeinek kell lennie, hogy megfelelően erős üzenetet küldjön Kína és minden más ország számára is arról, hogy a fegyverszállítások nem maradnak válasz nélkül.

Hadja Lahbib belga külügyminiszter azt mondta,

a tízedik szankciós csomag elfogadása mihamarabb szükséges annak érdekében, hogy Oroszország ne tudja tovább finanszírozni az Ukrajna ellen indított háborút.

Catherine Colonna francia külügyminiszter hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy Oroszország tiszteletben tartsa nemzetközi kötelezettségeit, tiszteletben tartsa Ukrajna területi egységét, és Moszkvának felelnie kell az elkövetett bűnökért. Közölte, a szakminiszterek hétfőn tárgyalnak majd annak lehetőségéről, hogy az európai békekeret forrásaiból lőszereket vásároljanak és szállítsanak Ukrajnának a tagországok.

A bolgár elnök határozottan ellenezte, hogy a hadsereg tartalékaiból fegyvereket szállítsanak Ukrajnának – derült ki Rumen Radev keddi nyilatkozatából.

„A fegyverszállításokhoz ragaszkodó háborús pártoknak először választásokat kell nyerniük, kormányt kell alakítaniuk, és vállalniuk kell a felelősséget azért a döntésért, hogy a bolgár hadsereg átadja fegyvereit Ukrajnának. Olyan emberek, akik egyáltalán nem értenek semmit a hadsereghez, most mindent megtesznek, hogy belekeverjenek minket az ukrajnai konfliktusba, amit nem fognak tudni majd ellenőrizni” – jelentette ki Radev.

Véleménye szerint az ukrajnai háború már a teljes kölcsönös kimerültség szakaszában van, és ha nem vigyáznak, magával ránthatja a bolgárokat is. Szólt arról is, hogy az orosz katonai művelet legelső óráiban Bulgária kategorikusan elítélte az agressziót. Leszögezte, hogy nincs katonai megoldás erre a konfliktusra.

Rámutatott egyben arra, hogy a béke azonnali tűzszünettel és a párbeszéd helyreállításával érhető el. Hozzátette: a jelenlegi ügyvivő bolgár kormány végrehajtotta a parlament ukrajnai katonai segítségnyújtásra vonatkozó döntését, de a megállapodás egyértelműen tartalmazza, hogy a további segítség a bolgár lehetőségektől függ.

Magyarázatként hozzáfűzte, az ukrajnai konfliktus óriási romboló ereje, eszkalálódása rontja a térség biztonsági helyzetét, és az ügyvivő kormány alkotmányos felelősséggel tartozik az állam biztonságáért és területi integritásáért.

„Meg kell erősíteni, nem pedig gyengíteni az állam védelmi képességeit. A helyzet elemzése és a kockázatok felmérése nélkül nem lehet sorsfordító döntéseket hozni” – mondta Rumen Radev.

Korábban több, az előrehozott választások de facto már zajló kampányába bekapcsolódott politikai párt vezetője azzal vádolta az ország elnökét, hogy nem hajlandó végrehajtani az Ukrajnának történő fegyverszállításokról szóló parlamenti határozatot. Kijelentették, készek arra, hogy lépéseket tegyenek Radev hatalomból való eltávolítására.