kulcsár edina
Putyin és Hszi Csin-Ping Moszkvában találkoztak.
Hszi hangsúlyozta, hogy a két ország szilárdan kiáll a nemzetközi jogon alapuló világrend mellett, hatékony lépésekkel megvalósítva a valódi multipolaritást, és kiáll az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakításáért. A kínai vezető szerint a többpólusú világrend, a gazdasági globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódása visszafordíthatatlan tendencia:
A nemzetközi közösség tudatában van annak, hogy a világon egyetlen ország sem áll a másik fölött. Nincs egyetemes kormányzati modell, és nincs olyan világrend, ahol egyetlen országé a döntő szó.
Az orosz elnök úgy látja, hogy sohasem állt még ilyen magas szinten Moszkva és Peking kapcsolata, a kínai államfő szerint pedig hivatali partnerével sikerült új fejezetet nyitnia a kétoldalú viszonyban – Vlagyimir Putyintól hétfőn a Zsenmin Zsipao kínai pártlapban, Hszi Csin-pingtől pedig a Rosszijszkaja Gazeta kormányzati újságban jelent meg cikk a hétfőn kezdődő legfelsőbb szintű moszkvai orosz–kínai tárgyalások alkalmából.
A TASZSZ hírügynökség által ismertetett két írás szerint Putyin régi jó barátjának nevezte az Oroszországba háromnapos állami látogatásra érkező Hszit, akivel „a legmelegebb kapcsolatok” alakultak ki. A kínai vezető szerint a felek az örök barátság és kölcsönösen előnyös együttműködés koncepcióját követik. Szavai alapján a világjárvány idején egymásnak nyújtott támogatás újabb bizonyítéka volt annak, hogy bajban ismerszik meg a barát.
A két elnök pozitív utalásokat tett kettőjük korábbi több mint negyven személyes találkozójára, amelyek Hszi szerint megadják az alaphangot a kétoldalú kapcsolatok fenntartható fejlődéséhez.
A minőségüket tekintve (a kapcsolatok) túltesznek a hidegháború korának politikai-katonai szövetségein, nincs bennük vezető és vezetett, nincsenek megkötések vagy tiltott témák
– hangsúlyozta az orosz elnök, hozzátéve, a viszony szerinte a globális stabilitás sarokkövét, a nemzetközi ügyek pozitív napirendjének biztosítékát jelenti.
Hszi emlékeztetett arra, hogy ezzel a kapcsolatok nagyon nehéz utat jártak be, és a jelenlegi szintjük nem adatott meg könnyen, valamint síkraszállt a barátság ápolása mellett.
A felek kitértek a mindkét ország számára prioritást jelentő kereskedelem és a gazdasági partnerség témájára, amelynek keretében a kétoldalú forgalom idén meghaladja majd a 200 milliárd dollárt. Putyin rámutatott, hogy növekszik a nemzeti fizetőeszközökben való elszámolás részesedése, ami által, mint fogalmazott, a kapcsolatok egyre szuverénebbé válnak. Az évszázad üzletének nevezte a Szibéria Ereje gázvezetéket, megjegyezve, hogy
Moszkva és Peking néhány hegemóniára és megosztottságra törekvő országgal ellentétben szó szerint és átvitt értelemben is hidakat épít.
Hszi hangsúlyozta, hogy a két ország szilárdan kiáll a nemzetközi jogon alapuló világrend mellett, hatékony lépésekkel megvalósítva a valódi multipolaritást, és kiáll az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakításáért. A kínai vezető szerint a többpólusú világrend, a gazdasági globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódása visszafordíthatatlan tendencia:
A nemzetközi közösség tudatában van annak, hogy a világon egyetlen ország sem áll a másik fölött. Nincs egyetemes kormányzati modell, és nincs olyan világrend, ahol egyetlen országé a döntő szó.
Moszkva és Peking – Putyin értelmezésében – a hasonlóképpen gondolkodókkal együtt egy igazságos világrendet támogat, amely a nemzetközi jogon, nem pedig az úgynevezett aranymilliárd elvein alapul. Hozzátette, hogy Moszkva és Peking méltányos és nyitott regionális és globális biztonsági rendszer létrehozásán dolgozik. Bírálta a kollektív Nyugatot, amiért egyre kétségbeesettebben ragaszkodik archaikus normákhoz, megfoghatatlan dominanciájához.
Kitérve az ukrajnai helyzetre, kifejezte Oroszország készségét a válság politikai és diplomáciai rendezésére, és emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban a béketárgyalásoknak nem Moszkva vetett véget.
Hangot adott véleményének, mely szerint a békefolyamat jövője kizárólag a geopolitikai realitásokat számításba vevő, komoly tárgyalásokra való készségtől függ. Megköszönte Kínának, hogy kiegyensúlyozottan viszonyul az Ukrajnában zajló eseményekhez, megérti azok hátterét és valódi okait, és üdvözölte Peking nyitottságát arra, hogy konstruktív szerepet vállaljon a rendezésben.
Hszi megismételte Kína Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, és emlékeztetett a Peking által javasolt béketervre, amely – mint állította – tükrözi a világközösség egységes álláspontját az ukrán válság leküzdéséről. Úgy vélekedett, hogy racionális kiutat és a tartós béke felé vezető utat meg lehet találni, ha minden fél a közös és fenntartható biztonság koncepciójától vezérelve, egyenrangú félként, észszerűen és pragmatikusan folytat majd párbeszédet és konzultációkat.
A moszkvai tárgyalásokra vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban Putyin közölte, hogy Oroszország nagy reményeket fűz a látogatáshoz, amely szerinte lendületet ad a kétoldalú együttműködés egész komplexumának. Hszi a barátság, az együttműködés és a béke megerősítését nevezte meg célként. – Kész vagyok Vlagyimir Putyin elnökkel együtt új terveket és intézkedéseket felvázolni, hogy új távlatokat nyissunk az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kínai–orosz kapcsolatai számára – közölte a kínai vezető.
Sajtóinformációk szerint Hszi elnök fel fogja hívni Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt is, ami az első alkalom lesz, hogy a két vezető – legalábbis nyilvános bejelentés mellett – közvetlenül kommunikál egymással a több mint egy évvel ezelőtt kezdődött orosz invázió óta.
Hszi, aki a múlt héten kezdte meg harmadik ötéves elnöki ciklusát, régi barátjának tekinti Putyint, a két kormány pedig „határok nélküli partnerséget” kötött nem sokkal azelőtt, hogy Putyin háborút indított Ukrajna ellen.
Szerhij Nyikoforov, Zelenszkij szóvivője sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta a közelgő tárgyalásokat Hszi Csin-ping és Zelenszkij között.
Nincs további információm… egyelőre
– mondta sejtelmesen Nyikoforov.
Zelenszkij korábban azt mondta, hogy nyitott lenne a terv egy részének megvitatására egy Hszivel való találkozón, még akkor is, ha a Nyugat bírálta Pekinget, hogy a szövegben oroszbarát elfogultságot mutat.