Izraelt két hullámban támadtak rakétákkal Iránból

Izraelben csendes éjszaka után reggel két hullámban támadtak rakétákkal Iránból, a Hezbollah libanoni síita szervezet is csatlakozott a harcokhoz, Izrael a Hezbollahot lőtte Libanonban válaszul a korábban onnan érkezett rakétákra.

Éjal Zamír izraeli vezérkari főnök hétfő reggel figyelmeztetett, hogy "sok-sok harcra kell felkészülnünk", "több napos harcra" , de az Irán elleni háború várható időtartamát nem határozta meg.

Kora reggel kétszer is légiriadót rendeltek el az Iránból Izraelre kilőtt rakéták miatt szinte az egész ország területén, de csak kisebb sérülésekről érkezett jelentés a mentőszolgálattól.

Az Irán támogatását élvező Hezbollah éjszaka csatlakozott az Izrael elleni támadásokhoz. Libanonból drónokat indítottak Haifa térségébe és az északi területekre. A támadásoknak nem volt áldozatuk, de a drónok elfogása károkat okozott. A "Szilárd fény" nevű lézerrendszert is bevetették a drónok ellen.

Válaszul Izrael rakétatámadásokat intézett a Hezbollah állásai, fegyverraktárak és a szervezet infrastruktúrája ellen. "Támadó hadjáratot indítottunk a Hezbollah ellen" - jelentette be Éjál Zamír vezérkari főnök hétfő reggel.

"Nem csupán védekezünk, most támadásba lendülünk. Fel kell készülnünk több, rendkívül intenzív harci napra. Erős védelmi felkészülésre és folyamatos, hullámokban végrehajtott támadó hadműveletekre van szükség, valamint arra, hogy minden adódó lehetőséget kihasználjunk" - tette hozzá Zamír.

Nagy-Britannia engedélyezi támaszpontjai használatát az amerikai légierőnek az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez, de továbbra sem vesz részt az Irán elleni támadó hadműveletekben - közölte Keir Starmer brit miniszterelnök.

Starmer a londoni kormányfői hivatalban elmondott hétfői nyilatkozatában úgy fogalmazott: Irán néhai legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah halálával nem érnek véget a teheráni rezsim által a környező országok ellen végrehajtott rakétatámadások, és a célpontok között olyan országok is vannak, amelyek nem támadták meg Iránt.

Az iráni rakéták repülőterekbe és szállodákba csapódtak be, köztük olyanokba, amelyekben brit állampolgárok tartózkodtak

- hangsúlyozta a brit kormányfő.

Starmer felidézte: Irán a hétvégén egy bahreini támaszpont ellen is rakétatámadást intézett, és csaknem eltalálta az ott állomásozó brit katonákat.

Nem sokkal korábban John Healey brit védelmi miniszter elmondta, hogy a bahreini támaszponton 300 brit katona állomásozik, és a brit kontingens tagjai néhány száz méternyire voltak a robbanások helyszínétől.

Hétfői nyilatkozatában a munkáspárti brit miniszterelnök elmondta: az öbölmenti partnerországok ebben a helyzetben arra kérték a brit kormányt, hogy fokozza a védelmükre tett erőfeszítéseket, emellett London kötelessége a brit állampolgárok életének védelmezése is.

Hangsúlyozta: a térségben legalább 200 ezer brit állampolgár tartózkodik életvitelszerűen, turistaként vagy átutazóban.

Keir Starmer kijelentette: a brit királyi légierő (RAF) harci repülőgépei összehangolt védelmi műveletek keretében eddig is sikeresen hárítottak el iráni rakétatámadásokat, de az ilyen támadások jelentette fenyegetést kizárólag úgy lehet felszámolni, ha a rakétákat már a támadások kiinduló pontjain - a tárolásukra szolgáló raktárakban vagy az indítóállásokban - megsemmisítik.

Az Egyesült Államok engedélyt kért Londontól arra, hogy brit támaszpontokat használhasson "ennek az adott, korlátozott védelmi célnak" az elérésére

- fogalmazott a brit miniszterelnök.

Starmer közölte: a brit kormány úgy döntött, hogy eleget tesz az amerikai kérésnek, annak megakadályozására, hogy Irán "a felperzselt föld startégiáját alkalmazva" rakétatámadásokat hajtson végre az egész térségben, ártatlan civilek életét kioltva, brit állampolgárok életét veszélyeztetve és olyan országokat támadva, amelyek nem részesei a konfliktusnak.

A brit kormányfő hangsúlyozta: ez összhangban van a nemzetközi joggal.

Hozzátette: a brit fegyveres erők továbbra sem vesznek részt az Irán elleni támadásokban, de folytatják védelmi műveleteiket a térségben.

Starmer elmondta:

a brit kormány ukrán szakértőket is bevon annak elősegítésére, hogy az öbölmenti országok lelőhessék az ellenük bevetett iráni drónokat.

"Valamennyien emlékszünk az Irakban elkövetett hibákra, és tanultunk ezekből. Nem vettünk részt az Irán elleni kezdeti csapásmérésekben és most sem csatlakozunk a támadó műveletekhez" - fogalmazott a brit miniszterelnök.

Kijelentette: London szándékosan döntött úgy, hogy nem vesz részt a támadásokban, nem utolsósorban azért, mert meggyőződése szerint a legjobb megoldást a térség és az egész világ számára a tárgyalásos rendezés kínálja.

Starmer szerint ennek a rendezésnek tartalmaznia kell azt is, hogy Irán beleegyezik nukleáris fegyverek kifejlesztését célzó törekvéseinek feladásába.

Közös közleményben jelezte Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetője vasárnap este, hogy készen állnak "arányos és szükséges védekező intézkedések" megtételére az iráni válaszcsapásokkal szemben annak érdekében, hogy "a forrásnál megsemmisítsék" Teherán katonai képességeit.

"Intézkedéseket fogunk hozni érdekeink és szövetségeseink védelme érdekében a térségben", potenciálisan megakadályozva az Iszlám Köztársaságot rakéták és drónok indításában - figyelmeztetett a három európai ország egy közös nyilatkozatban.

A szombaton kezdődött amerikai és izraeli offenzívára válaszul Irán több szomszédos országra, mindenekelőtt azokra, ahol amerikai támaszpontok találhatók, valamint Izraelre is támadásokat mért.

Az európai vezetők nyilatkozatukban "megdöbbentőnek" nevezik ezeket az "aránytalan" támadásokat, amelyek olyan közel-keleti országokat is érintenek, amelyek nem vettek részt az Irán elleni katonai műveletben.

A támadások "a közeli szövetségeseinket célozták, és veszélyeztetik katonáinkat és civil állampolgárainkat az egész régióban" - tette hozzá a közlemény.

Berlin, Párizs és London megállapodott, hogy készek együtt dolgozni ezeken a védelmi intézkedéseken az Egyesült Államokkal és szövetségeseikkel a régióban.

Az Egyesült Államok és Izrael is beszámolt áldozatokról, amelyeket az Ali Hamenei iráni legfőbb politikai és vallási vezető halálát okozó hadműveletet követő iráni válaszcsapások követeltek.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter vasárnap az amerikai ABC televízióban azt közölte, hogy Irán számára "nincs semmilyen határa" a védekezés jogának.

"Amit az Egyesült Államok tett, az agresszió. Amit mi teszünk, az védekezés. Ez nagyon más" - mondta az iráni kormánytag.

Irán új vezetése tárgyalni akar - közölte Donald Trump amerikai elnök a The Atlantic című lapnak nyilatkozva vasárnap, és hozzátette, hogy ő ezt el is fogadta.

"Beszélni akarnak, és én beleegyeztem abba, hogy beszéljünk, így beszélni fogok velük. Korábban kellett volna ezt megtenniük. Hamarabb kellett volna megadniuk azt, ami nagyon praktikus és könnyű volt. Túl sokáig vártak" - húzta alá az amerikai elnök a floridai rezidenciáján adott interjúban.

Egy másik nyilatkozatban Donald Trump elégedettségét fejezte ki a katonai műveletek állásával. "Gyorsan haladunk előre" - fogalmazott a Fox News hírtelevíziónak.

A brit védelmi minisztérium szerint feltételezhetően dróntámadás ért egy brit légitámaszpontot Cipruson.

A tárca szóvivőjének hétfői tájékoztatása szerint a brit fegyveres erők "jelenleg válaszlépéseket tesznek" a délnyugat-ciprusi Akrotíriben működő légitámaszpont ellen "gyaníthatóan" drónnal elkövetett támadásra reagálva.

A minisztériumi illetékes úgy fogalmazott, hogy a térségben állomásozó brit erők védelmét célzó készültséget a legmagasabb szintre emelték.

A támadásban az első bejelentések szerint senki nem sérült meg.

A Cipruson működő brit katonai létesítmények szuverén brit felségterületnek számítanak. Akrotíri a brit királyi légierő (RAF) legnagyobb támaszpontja a térségben.

Keir Starmer brit miniszterelnök röviddel a ciprusi támaszpontot ért dróntámadás híre előtt jelentette be, hogy Nagy-Britannia engedélyezi támaszpontjai használatát az amerikai légierőnek az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez.

Starmer kijelentette: a brit királyi légierő harci repülőgépei összehangolt védelmi műveletek keretében eddig is sikeresen hárítottak el iráni rakétatámadásokat, de az ilyen támadások jelentette fenyegetést kizárólag úgy lehet felszámolni, ha a rakétákat már a támadások kiinduló pontjain - a tárolásukra szolgáló raktárakban vagy az indítóállásokban - megsemmisítik.

Az Egyesült Államok engedélyt kért Londontól arra, hogy brit támaszpontokat használhasson "ennek az adott, korlátozott védelmi célnak" az elérésére, és a brit kormány "a régi barátok és szövetségesek kollektív önvédelmének jegyében" úgy döntött, hogy eleget tesz az amerikai kérésnek - fogalmazott a brit miniszterelnök.

Jóllehet Starmer nem részletezte, hogy Washington mely brit támaszpontokról indíthat támadásokat Irán ellen, kormányforrásokat idéző egybehangzó hétfői brit médiajelentések szerint a ciprusi Akrotíri e támaszpontok közé tartozik.

A brit kormányfő hangsúlyozta, hogy a brit légierő továbbra sem vesz részt közvetlenül az Irán elleni légitámadásokban, de védelmi célú bevetéseket végrehajt.

John Healey brit védelmi miniszter nem sokkal korábban elmondta, hogy brit harci gépek lelőttek egy iráni drónt, amely Katar felé tartott.

Irán az amerikai és az izraeli légierő iráni célpontok ellen végrehajtott támadásaira válaszul számos térségi ország, illetve környékbeli amerikai támaszpontok ellen intézett rakétatámadásokat a hétvégén.