Még szorosabb az ostromgyűrű Bahmut körül

Az orosz csapatok még szorosabbra vonták az ostromgyűrűt Bahmut körül, de továbbra is lőszer-hiányra panaszkodnak. Közben az amerikai hadvezetés nyilvánosságra hozta a hét elején lezuhant drónjuk felvételeit azokról a pillanatokról, amikor orosz vadászgépek közelítették meg a repülő eszközt.

Kvaddal járőröznek az ukrán katonák Bahmut rommá lőtt utcáin. Már a fél város az oroszok kezén van. A Wagner zsoldosai jelentős veszteségek árán ugyan, de egyre szorosabbra fonják az ostromgyűrűt a település körül. Három oldalról támadnak. Szerdán egy újabb falut foglaltak el Bahmuttól északra.

„Kevés a muníciónk, a tüzérségi lövedékünk pedig elfogyott, de a csapataink keményen harcolnak, egyre inkább körbekerítik Bahmutot. Ma reggel a Wagner magánhadsereg támadó egységei elfoglalták Zaliznyaske falut” – jelentette be Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg tulajdonosa.

Prigozsin azt állítja: már csak egy elvonulási útvonalat hagytak nyitva az ukránoknak.

Bahmut védői azonban nem tágítanak. Az ukrán elnök szerdán fogadkozott: megerősítik a donyeck megyei város védelmét, hogy a lehető legnagyobb veszteségeket okozzák a megszállóknak.

Hogy ez sikerüljön, még több fegyvert kért nyugati szövetségeseitől.

„Újabb találkozót tartottak a ramsteini koalíció tagjai, immár a tizediket. Szó esett a lőszer-utánpótlásról, tüzérségi lövegek és tankok szállításáról és az ukrán légtér védelméről is. Van megoldás! Hálás vagyok az Egyesült Államoknak, hogy koordinálja a ramsteini együttműködést, és partnereinknek is a támogatásukért” – mondta Zelenkszij, akinek muníciót, légvédelmi rakétákat és újabb Leopard tankokat ígért a több mint ötven országból álló csoport.

A NATO által is használt harckocsikból összesen 150-et ajánlottak fel Ukrajnának.

Külföldi megfigyelők úgy vélik, hogy az ukránok által tervezett, tavaszi offenzíva sikere a légvédelem megerősítésén is múlhat. Várakozásaik szerint Oroszország – amely a hírek szerint áprilistól újabb sorozásba kezd, hogy több százezer fővel növelje a hadsereg állományát – egyre nagyobb arányban támaszkodik majd a légierejére, hogy a támadásait előkészítse – ahogy tette ezt a háború első hónapjaiban.

A lengyel elnök csütörtökön bejelentette: országa – a NATO-tagállamok között elsőként – tucatnyi, harcképes Mig-29-es vadászgépet ad át Ukrajnának.

Ezek közül négy már a következő napokban megérkezhet – tette hozzá Andrzej Duda.

A fekete-tengeri orosz hadiflotta szokatlanul élénk mozgásáról számolt be az ukrán hírszerzés csütörtökön.

Több orosz naszád körözött azon a környéken, ahol két nappal korábban a tengerbe zuhant egy amerikai katonai drón. Vélhetően megpróbálják felszínre hozni a 30 millió dolláros pilóta nélküli repülőt. Washington szerint ez szinte lehetetlen vállalkozás, a drón ugyanis mintegy ezerötszáz méter mélyen lehet a tengerfenéken.

Az amerikai védelmi minisztérium közben nyilvánosságra hozta a lezuhant drón fedélzeti kamerája által készített, utolsó felvételt.

Ezen az látszik, ahogy egy orosz Mig-27-es üldözőbe veszi a pilóta nélküli gépet, és üzemanyagot égetve elrepül felette. Az orosz vadászgép később megismétli az akciót, ám másodszor annyira közel merészkedik a drónhoz, hogy még a felvétel is megszakad néhány másodpercre. Az utolsó képek a drón meghajlott propellerét mutatják.

A védelmi minisztérium szerint a propeller sérülése miatt a drón irányíthatatlanná vált, ezért zuhant a tengerbe. Moszkva ugyanakkor tagadja, hogy a két gép érintkezett volna a levegőben. Bár egymás repülőinek megközelítése rendszeresnek mondható, ez volt az első közvetlen összetűzés Oroszország és az Egyesült Államok között az orosz-ukrán háború kitörése óta.

Lengyelország MiG–29-es repülőgépeket ad Ukrajnának a következő napokban – jelentette be Andrzej Duda lengyel államfő, tájékoztat az AP.

Akár heteken belül MiG–29-es vadászgépeket adhat Ukrajnának Lengyelország, ezzel az első NATO-tagország lenne, amely harci repülőkkel látja el a háborúban álló országot – írja az AP.

– közölte Duda egy csütörtöki sajtótájékoztatón Varsóban. Az adományozást követően dél-koreai gyártmányú FA–50-es és amerikai F–35-ös gépekre cserélné le az Ukrajnának adott vadászgépeit a lengyel légierő – tette hozzá az államfő. 

Az Ukrajnának fegyvereket szállító nyugati országok eddig hivatalosan elutasították bármilyen vadászgép küldését. Lengyelország azt mondta, hogy egy több országot is magába foglaló koalícióban lenne hajlandó harci gépeket küldeni Ukrajnának – írja a DW.

Lengyel, kanadai, norvég és spanyol hozzájárulással összeállt az első, Leopard 2A4 német gyártmányú harckocsikból álló, Ukrajnának szánt század – közölte csütörtökön Mariusz Blaszczak lengyel kormányfő-helyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Blaszczak a sajtóértekezletén tudatta: Ukrajnába csütörtökön érkezett meg újabb tíz páncélozott harckocsi, amelyek átadását a lengyel hadsereg állományából a hét elején jelentette be.

– jelentette ki. Mint részletezte, az összesen 14, Lengyelország által küldött Leopard mellett még 8 kanadai, 8 norvégiai és 6-10 spanyol Leopard 2A4-est szállítanak Ukrajnának „nagyon rövid időn belül”.

A lengyel fél arra is kész, hogy – Németországgal együttműködve –, újraindítsa a Leopard tankok alkatrészeinek húsz évvel ezelőtt leállított gyártását, tette hozzá.

Újságírói kérdésre Blaszczak megerősítette, amit Andrzej Duda lengyel elnök szerdán, a CNN International amerikai televíziónak mondott: Lengyelország kész a légierőiben szolgáló Mig–29-es szovjet típusú vadászgépeket is átadni Ukrajnának.

Pawel Szrot, Duda kabinetfőnöke csütörtökön a Radio Plus lengyel kereskedelmi rádió műsorában közölte, hogy a Mig–29-esek esetében „nem nagy darabszámról lesz szó, biztosan nem éri el az átadott harckocsik számát”. Szrot ahhoz is kommentárt fűzött, amit Duda elnök a CNN-nek nyilatkozva mondott. 

Az államfő „teljes meggyőződéssel, a teljes ismeret birtokában” nyilatkozott így – fogalmazott a kabinetfőnök.

A lengyel sajtó hétfőn Karine Jean-Pierre-t, a Fehér Ház szóvivőjét idézte, aki megerősítette: jelenleg nincs napirenden F–16-osok átadása Ukrajnának. Jean-Pierre arra reagált, hogy korábbi közlések szerint az első két ukrán pilóta az F–16-os szimulátorokon gyakorlatozni érkezett az Arizona állambeli Tucsonban működő katonai bázisra.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter telefonos megbeszélést folytatott csütörtökön kínai kollégájával, Csin Kang külügyminiszterrel, akivel megvitatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét.

 emelte ki Kuleba a Twitteren közzétett bejegyzésében.

Kifejtette, hogy „az ukrán elnök által előterjesztett békeképlet pontjainak teljesülése szerinte elengedhetetlen az agresszió megállításához és az igazságos béke helyreállításához Ukrajnában”.

Zelenszkij a tavaly novemberben tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán békeképletnek nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről az 1991-es határok mögé.

– jelentette ki a kínai külügyminiszter a Reuters szerint.

A héten látott napvilágot az az információ, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő Moszkvába látogat, ahol találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megvitassák a béke kilátásait – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál. Az ukrán média arról is beszámolt, hogy Hszi Csin-ping azt tervezi, az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta először beszélni fog Zelenszkij elnökkel, valószínűleg moszkvai útja után. A hírportál hozzátette, hogy Kína a háború kitörésének első évfordulóján, február végén hozta nyilvánosságra elképzeléseit az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezéséről. A 12 pontos dokumentumban Peking fokozatos deeszkalációt sürgetett, amelynek átfogó tűzszünetet és az ukrajnai válság politikai megoldását kell eredményeznie. Emellett felszólított a civilek védelmére és egymás szuverenitásának tiszteletben tartására.

– mondta Kang Kulebának a kínai külügyminisztérium közleménye szerint. A pekingi diplomata reményét fejezte ki, hogy Ukrajna és Oroszország nem csapja be az ajtót a politikai megoldás előtt, bármennyire bonyolult és bármilyen kihívást jelentsen is a jelenlegi helyzet – szögezte le a pekingi közlemény.

Az ukrajnai háború kitörése óta a szakértők és a világ országainak vezetői árgus szemekkel figyelik az történéseket, vonják le a tanulságokat a frontvonalakon történt eseményekből. Ezzel Peking sincs másképp, a kínai katonai elemzők egy esetleges nyugati–kínai konfrontáció lehetőségének szemszögéből vizsgálják a történéseket. Hogy tényleg van-e esély arra, hogy Peking lerohanja Tajvant, így pedig akár katonailag is szembe kerüljön a nyugati világgal, arról Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

Az ukrajnai háború kirobbanása óta a szakértőket azontúl, hogy mi lesz a kimenetele a konfliktusnak, még egy fontos kérdés foglalkoztatja: milyen tanulságokat tud levonni Kína az orosz haderő teljesítményéből egy esetleges tajvani invázióra vonatkozólag? Noha a pekingi hivatalos kommunikáció óvakodik attól, hogy az orosz kudarcokat, hibákat, hiányosságokat kommentálja, a kínai katonai elemzők − akik általánosságban ezer szállal kötődnek a pekingi vezetéshez − számtalan cikkben foglalkoznak a témával. A Reuters hírügynöksége ezen elemzések áttekintésével próbált átfogó képet alkotni arról, hogyan is vélekedik Moszkva legfőbb szövetségese Oroszország háborújáról és milyen tanulságokat von le saját haderejét illetően a látottakból.

Starlink, drónok és szabotázsakciók

− áll egy szeptemberben megjelent publikációban. A háború kezdete óta Elon Musk SpaceX vállalata több tízezer Starlink terminált biztosított Kijevnek, melynek segítségével a frontvonal bármely pontján tudnak csatlakozni az internetre. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a Nyugat által rendelkezésre bocsátott modern rakétarendszerekkel pontos találatot tudjanak mérni az orosz célpontokra, hiszen a pontos koordináták jelentős részét az amerikai hírszerzés adja az ukrán haderő tudtára. Éppen ezért a kínai katonai szakértők szerint egy potenciális konfliktus során ezeket a műholdakat kell valahogy kiiktatni első körben. Peking egyébként már dolgozik a Starlinkhez hasonló, saját műholdas hálózat létrehozásán, ugyanakkor ez még le van maradva az amerikai változat mögött.

Kína ezen a területen alapvetően nincs lemaradva, hiszen a kínai pilóta nélküli harci repülőgépek például költségüket tekintve sokkal gazdaságosabbak, mint nyugati társaik. Ugyanakkor a pontosságban és precizitásban a kínai technológia még nem tudja felvenni a versenyt a nyugatival, s legfőképp nem az amerikaival.

Több elemzésben írnak arról, hogy a harckocsik és harcjárművek páncélzatát sokkal ellenállóbbá kell tenni az ukránok által is előszeretettel használt kézi páncéltörők ellen, mint például az amerikai fejlesztésű Javelin rakéta. Emellett a szakértők az Oroszország területén folytatott ukrán szabotázsakciókra is elég részletesen kitérnek, ami nem is meglepő. Kína ugyanis − Oroszországhoz hasonlóan − hadi eszközeinek szállításakor vasúthálózatára van utalva, ami így ezen akciók elsődleges célpontjává válhat.

A South China Morning Post hongkongi angol nyelvű hírportál beszámolója szerint a kínai védelmi ipar a fegyverek és más hadi eszközök gyártása helyett a jövőben sokkal nagyobb figyelmet fog fordítani a kutatásra és fejlesztésre. A napokban pedig a Kínai Kommunista Párt bejelentette, hogy 2023-ra a GDP 7,2 százalékára szeretnék növelni a védelmi kiadások mértékét.

Mekkora az esélye a kínai inváziónak?

− magyarázta lapunk megkeresésére Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója. A volt sanghaji főkonzul elmondta, az elmúlt években a nyugati információs buborékban egyre erőteljesebb Peking démonizálása, melynek eszközeként olyan témákat emelnek be a nyugati sajtóba, melyek egészen eddig nem zavarták őket. Ilyen például Hongkong esete, az ujgurok kérdése, vagy éppen Tajvan Kína által történő lerohanása is. Fontos azt is megjegyezni, hogy kínai vezetők generációja próbálkozott a békés egyesítéssel, s ez ma sincs másképp, a kérdés csak az, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e elérni célját: azaz folyamatos provokációjával belerángatni Kínát egy háborúba.

− mutatott rá a szakértő. Hozzátette, Washington ezzel a szemünk láttára kialakuló új világrend lelassítását szeretné elérni. Teszi ezt annak ellenére, hogy a múltban megannyi egyezményben ismerte el az egy Kína elvét − azaz azt, hogy Tajvan Kína tartománya −, valamint ígérte meg az ázsiai hatalom belügyeibe történő be nem avatkozást. Ennek ellenére az elmúlt években egyre több és több amerikai fegyver érkezik a szigetre, valamint egyre több amerikai delegáció utazik Tajvanra.

− zárta szavait Horváth Levente.