Medvegyev megfenyegette a Nemzetközi Büntetőbíróságot

Szörnyű következményei lesznek a nemzetközi jogra nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancsának – közölte Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök hétfőn.A politikus a Telegram üzenetküldő alkalmazáson a testület bíráira utalva azt írta: „Úgy döntöttek, hogy egy olyan (…) atomhatalom elnökét állítják bíróság elé, amely nem vesz részt a Nemzetközi Büntetőbíróságban, ahogyan az Egyesült Államok és más országok sem”.

Az ICC március 18-án adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az orosz elnök ellen, mert a testület szerint alapos a gyanú, hogy személyes büntetőjogi felelősség terheli gyerekek megszállt ukrajnai területekről történt kényszeráttelepítése miatt, ami háborús bűncselekmény. Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.

Medvegyev írásában hangsúlyozta: az ICC hitelessége már akkor megszűnt, amikor nem tett semmit az Egyesült Államok afganisztáni és iraki háborús bűntetteinek kivizsgálására.

Hozzáfűzte: a NATO nem fog háborút indítani, ha egy orosz hiperszonikus rakéta csapást mér a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra. Szerinte az ICC bírái túlértékelik szerepüket, amikor eljárást indítanak a legnagyobb atomhatalom ellen.

„Mindenki Isten és a rakéták figyelő szeme előtt jár. Teljes mértékben elképzelhető egy célzott csapás egy Onyiksz hiperszonikus robotrepülőgéppel az Északi-tengerről a hágai bíróság épületére. Lelőni, sajnos, nem lehet. A bíróság pedig csak egy szánalmas nemzetközi szervezet, nem egy NATO-ország lakossága. Tehát háborút sem fognak indítani. Pánikba esnek. És senki sem fogja sajnálni őket” – írta Medvegyev, arra biztatva a bírákat, hogy „alaposan kémleljék az éget”.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott elfogatóparancs akkor is hatályban marad, ha véget ér az ukrajnai háború – mondta el Karim Khan az ICC főügyésze egy hétfői interjúban.

A hágai székhelyű ICC pénteken jelentette be, hogy háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök, illetve a moszkvai elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen, mert megalapozott a gyanú velük szemben, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. Bár az elfogatóparancs kiadása elsősorban szimbolikus jelentőségű, és valószerűtlen, hogy ténylegesen bírósági eljárás indulhatna Hágában Putyin ellen, számos ország üdvözölte a lépést. Oroszország egyértelműen ellenséges intézkedésnek és elfogadhatatlannak értékelte az elfogatóparancsot. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy Oroszország „higgadtan” fog reagálni, és teszi tovább a dolgát.

Az ICC, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország, amely aláírta ugyan, de nem ratifikálta, sem az Egyesült Államok, amely visszavonta aláírását, és Kína sem, amely egyáltalán nem írta alá a dokumentumot.

A pekingi külügyminisztérium egyik szóvivője az elfogatóparanccsal kapcsolatban azt mondta, hogy a hágai testületnek körültekintően kell eljárnia, és tiszteletben kell tartania az állami vezetők nemzetközi jogi mentességét. A szóvivő azt is hangoztatta, hogy az ICC-nek el kell kerülnie az ügy átpolitizálását és kettős mérce alkalmazását.

Geoffey Nice brit ügyvéd, a Slobodan Milosevic volt jugoszláv és szerb államfő elleni per fővádlója a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak azt mondta hétfőn: az elfogatóparancs kiadásával Putyint körözött bűnözőként bélyegezték meg, és ettől a címkétől már csak akkor szabadulhat meg, ha megindul ellene az eljárás és felmentik, vagy ha az ICC visszavonja az elfogatóparancsot.

Az Egyesült Államok sem ismeri el azt a Nemzetközi Büntetőbíróságot, amelyik elfogatóparancsot adott ki az orosz államfő ellen, Biden elnök ennek ellenére üdvözli a döntést. Moszkva szerint az elfogatóparancs megalapozatlan és érvénytelen.

Putyin elnök szombaton az épp 9 éve Oroszország részévé tett Krímbe utazott. Eközben Kelet-Ukrajnában változatlan hevességgel tombolnak a harcok az ukrán és az orosz csapatok között –hangzott el az M1 híradójában.

Jogi front

Miközben Bahmut környékén változatlan intenzitással folynak a harcok, a nemzetközi színtéren is nyílt egy újabb, ezúttal jogi front. A Nemzetközi Büntetőbíróság pénteken elfogatóparancsot tett közzé Vlagyimir Putyin orosz elnök és egy másik vezető orosz politikus ellen.

„Ez egy fontos pillanat a Nemzetközi Törvényszék életében. A bíróink szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozott a gyanú, hogy ezek a személyek háborús bűnöket követtek el” – jelentette be Piotr Hofmański, Nemzetközi Büntetőbíróság főbírója.

A hágai székhelyű intézmény szerint az orosz elnök ukrajnai gyermekek Oroszországba deportálásával gyanúsítható. A Nemzetközi Törvényszék ugyanakkor nem tévesztendő össze a Nemzetközi Bírósággal, annál ugyanis sokkal korlátozottabb joghatósággal rendelkezik, nemcsak Oroszország, hanem az Egyesült Államok sem tekinti magára nézve kötelezőnek a döntéseit. Ezt az amerikai elnök is elismerte.

„A testület nemzetközileg nem elfogadott, többek között általunk sem. Ettől függetlenül előremutatónak és megalapozottnak tartom a döntést” – fogalmazott Joe Biden.

Az ENSZ illetékese nem is kommentálta a döntést.

„Ahogy az már többször elmondtuk, a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenysége nem tartozik a hatáskörünkbe. Egy független szervezetről van szó, ezért nem véleményezzük a döntéseiket” – fogalmazott Stéphane Dujarric , az ENSZ főtitkár szóvivője.

Semmi jelentősége a Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének

Ahogy az várható volt, az ukrán elnök üdvözölte a határozatot.

„Történelmi jelentőségű döntésről van szó. A terrorista orosz állam feje háborús bűncselekmény gyanúsítottjává vált. Az ukrán rendfenntartók már több, mint 16 ezer esetet regisztráltak, ahol ukrán gyermekeket deportáltak Oroszországba, de a valós szám ennél jóval magasabb is lehet”– fogalmazott Volodimir Zelenszkij, aki szerint a tömeges gyermekrablások az orosz elnök utasítása nélkül nem történhettek volna meg.

A Kreml szóvivője szerint semmi jelentősége a Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének.

„Már maga a kérdés felmerülése is elfogadhatatlan és felháborító. Oroszország, sok más országhoz hasonlóan nem ismeri el ezt a joghatóságot. Ebből fakadóan az ehhez hasonló döntések üresek és érvénytelenek, semmilyen jelentőséggel nem bírnak” – jelentette ki a Dmitri Peszkov a Kreml szóvivője.

Amerika és Oroszország mellett például Kína és Törökország sem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatait, ami miatt péntek óta 123 országban elfogatóparancs van érvényben az orosz elnök ellen.

Őt magát ez a legkevésbé sem zavarta meg abban, hogy előre be nem jelentett látogatást tegyen Szevasztopolban – a Krím-félszigetet ugyanis Oroszország éppen 9 éve nyilvánította a saját területének, így Vlagyimir Putyin – az orosz álláspont szerint – szombaton nem is hagyta el az ország határát.

Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman „letartóztatását” elrendelő határozatát – közölte Marija Zaharova külügyi szóvivő pénteken a Telegram-csatornáján.

Oroszország szempontjából nincs semmilyen jelentősége a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatának, egyebek között jogi szempontból sem” – írta Zaharova.

„Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, és nem is terheli semmilyen kötelezettség. Oroszország nem működik együtt ezzel a szervvel, és a Nemzetközi Büntetőbíróságtól származó esetleges letartóztatási előírások jogilag semmisek lesznek számunkra” – hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalás-előkészítő kamarája pénteken jelentette be, hogy elrendelte Putyin és Lvova-Belova „letartóztatását”, azzal vádolva meg őket, hogy „törvényellenesen hurcoltak el gyerekeket Ukrajnából”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta, hogy magának a kérdésnek a megfogalmazása is elfogadhatatlan. Szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva nem ismeri el a bíróság joghatóságát, és számára jogi szempontból minden döntése semmis.

Lvova-Belova a határozattal kapcsolatban megjegyezte: a nemzetközi közösség ekként „értékelte” a munkát, amelyet azoknak a gyerekeknek a megsegítése érdekében végzett, akiket elszállítottak a háborús övezetből, és akik számára jó életkörülményeket teremtettek. Hangsúlyozta, hogy kész folytatni ezt a munkát.

Andrej Klisasz, az orosz parlementi felsőház alkotmányügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy

a Nemzetközi Büntetőbíróság a jogalap nélkül meghozott döntésével az önfelszámolás útjára lépett.

Emlékeztetett arra, hogy a szervezetet számos ország nem ismeri el, köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsának több állandó tagja sem.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke pénteken az orosz igazságügyi minisztérium igazgatótanácsának ülésén felszólalva egy nemzetközi igazságügyi szerv felállítását kezdeményezte az ukrán háborús bűnösök bírósági felelősségre vonására, válaszul arra, hogy korábban több nyugati ország előkészületet tett annak érdekében, hogy Oroszországot nemzetközi bíróság elé állítsák. Korábban Basztrikin arról beszélt, hogy a 2014 óta elkövetett ukrán bűncselekményeket elbíráló törvényszék munkájában a FÁK, a BRICS-csoport és azSanghaji Együttműködési Szervezet tagállamainak képviselői vehetnének részt.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással.

A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá).

Putyin 2016-ban kiadott egy rendeletet, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé”.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke hétfőn a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a bíróság ugyan nem hozhat döntést Oroszország ellen, „de megpróbálja”. Rámutatott, hogy a Római Statútumhoz 123 állam csatlakozott, közülük 25 NATO-ország, vagy azok szövetségesei, „akik finanszírozzák az ukrajnai háborút, és felfegyverzik a kijevi rezsimet azért, hogy nemzetközi bűncselekményeket kövessen el”. A szenátor szerint ugyanezek az országok „privatizálták” a bíróság titkárságát, azt saját állampolgáraikkal töltve fel.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság NATO-módra való igazságszolgáltatás. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem tartozik a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá”

– hangsúlyozta a politikus.

Koszacsov szelektívnek minősítette a testület igazágszolgáltatási gyakorlatát. Ő is kifogásolta, hogy a bíróság sohasem adott jogi értékelést a ukrán állam által 2014 óta elkövetett „bűncselekményekről”, annak ellenére, hogy a Római Statútum 6-9. cikkei alkalmazhatók a tömeggyilkosságokra, a hadviselés eszközeinek és módszereinek megsértésére, a hadifoglyok kínzására, biológiai kísérletekre és más bűncselekményekre is.