Már a kereskedőket hibáztatják a svédek

Egyre több fenyegetést kapnak az internetes közösségi oldalakon a svéd élelmiszerláncok a magas élelmiszerárak miatt. Az egyik biztonsági szolgálat arra figyelmeztette a kereskedőket, hogy vegyék komolyan ezeket a fenyegetéseket.

„Az élelmiszerlánc dolgozóit kapzsinak nevezték, akasztással és lelövéssel fenyegették őket a svéd online fórumokon. Azok a svédek, akik a finn–svéd kishatárnál laknak, megváltoztatták vásárlási szokásaikat, és átjárnak Tornio-Haparanda határátkelőn a finn oldalra vásárolni. Ez érdekes, mert korábban pont a finnek mentek a svédekhez, hiszen a svéd kínálat bővebb volt, és az árak is kedvezőbbek voltak” – számolt be Cser Attila, az M1 Híradó svédországi tudósítója.

Több mint harminc éve volt olyan magas az infláció Svédországban, mint napjainkban.

A tekintélyes dán lap, a Politiken internetes kiadása emlékeztet, a svéd statisztikai hivatal (SCB) adatai szerint legutóbb több mint harminc éve küzdött ekkora mértékű pénzromlással Svédország, mint napjainkban. Szakértők szerint félő, hogy a svéd gazdaság hosszú időre recesszióba kerül.

Novemberben a fogyasztói árak 11,5 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év ugyanazon szakaszában. Carl Martensson a statisztikai hivatal szakértője szerint a világjárvány okozta pénzromlást tetézte az energiaárak hatalmas megugrása, melynek kiváltó oka az ukrajnai háború. A dán kereskedelmi kamara szakértője, Tore Stramer szerint – az igazi veszély az –, hogy Svédország évekig tartó recesszióba süllyed.

Az infláció megfékezése érdekében a svéd jegybank az idei évben már négy alkalommal emelt kamatot, ám februárig előreláthatólag nem fog újra.

Franciaországban gyorsult az infláció februárban, az élelmiszerek ára nőtt leginkább. A kormány pedig a jövő hónaptól úgynevezett energiacsekket utal a rászorulók költségeinek enyhítésére.

„Ennek az összege 20 ezer és 120 ezer forint között mozog, ezt nem igényelni kell, hanem a háztartások – ahogy bejelentette az energiaügyi miniszter – körülbelül 20 százaléka, 5,8 millió család fogja megkapni, mégpedig azok, ahol az egy főre jutó jövedelem, beleértve a gyerekeket is a háztartásban, nem haladja meg az évi 11 ezer eurót, körülbelül négymillió forintot” – közölte az M1 helyszíni tudósítója.

Hetven éve nem volt olyan magas az infláció Ausztriában, mint most. Az osztrák statisztikai hivatal előrejelzése szerint pedig az áremelkedés folytatódik, ennek hatására alaposan megváltoztak az osztrákok vásárlási szokásai.

„A nőknek közel fele kevesebb élelmiszert vásárol, mint a tavalyi esztendőben, a férfiaknál ez a szám egyharmad. Mindemellett vizsgálták az eladósodást is. Az osztrákoknak mintegy 10 százaléka nem tudja törleszteni a kölcsönét, nem tudja fizetni a rezsijét, illetőleg a lakbéreket. Az osztrák pénzügyminiszter egyébként a napokban nyilatkozta, hogy valóban, az eurozóna övezetben, itt Ausztriában a legmagasabb az infláció, a szomszédos Németországban is jóval kedvezőbb” – számolt be az M1 tudósítója.

A leggyorsabb inflációcsökkentő eszköz az orosz–ukrán háború miatt kivetett szankciók eltörlése lenne – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hozzátéve, hogy Magyarország ugyan nem tudja megszünteti a szankciós politikát, de megvétózza azokat a szankciós döntéseket, amelyek a legközvetlenebb károkat okoznák a magyar gazdaságnak.

Orbán Viktor azt mondta: biztos abban, hogy ha a szankciókat holnap reggel megszüntetnék, akkor azonnal, egy lépésben legalább a felére csökkenne az infláció, és elkezdene visszatérni a két–három százalékos tartományba.

Emlékeztetett: tíz szankciós csomag van már mögöttünk, ami „tíz véres csatát” jelent politikai értelemben, amikor a magyar érdekekért ki kellett állni, és a külügyminiszter vezetésével ezeket a csatákat „sikeresen le is hoztuk”.

Megerősítette: a kormány meghozta azt a húsz intézkedést, amelyek eredményeképpen az év végére, december 31-re az infláció mértéke tíz százalék alá megy, egy számjegyű lesz.

Hozzátette: ezek a döntések – amelyekkel meg akarja védeni a kormány a családokat, a nyugdíjasokat, a kis- és középvállalkozásokat – széles körű elfogadottságnak örvendenek, és abban is egyetértés van, hogy meg is fogják hozni az eredményt. Az a kérdés, hogy milyen ütemben, de az év végéig biztosan – mondta Orbán Viktor.

Egyre több magyar látja úgy, hogy Brüsszel és a szankciók a felelősek az inflációért – derül ki egy friss felmérésből. A Publicus Intézet szerint tavaly október óta nőtt azoknak az aránya, akik Brüsszelt teszik felelőssé az áremelkedésekért. Az elmúlt hetekben ugyanakkor egyre több hazai üzlet jelentette be, hogy olcsóbban ad egyes élelmiszereket. Szakértők szerint ha a tendencia folytatódik, akkor év végére elérhető az egy számjegyű infláció.

„Ma bemutatunk egy olyan csomagot, ami erős és célzott szankciókat tartalmaz” – így jellemezte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió Oroszországgal szembeni első szankciós csomagját tavaly februárban.

Az első néhány embargós csomag orosz politikusok, bankok és üzletemberek ellen irányult. Később viszont Brüsszel javaslataiban már gazdasági jellegű korlátozások is megjelentek: megtiltották például az orosz nyersanyagok importját.

Tavaly nyáron Ursula von der Leyen már azt közölte, hogy az orosz olajra is ki kell terjeszteni a szankciókat.

Brüsszel azóta is kitart amellett, hogy a szankciók működnek. Elemzők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a szankciók sokkal nagyobb kárt okoztak Európának.

A magyar vásárlók is megérzik a szankciós politika hatását. Azt M1-nek nyilatkozó bolti vásárlók közül többen is azt mondták, hogy Brüsszel, a szankciók és a háború miatt drágulnak az árak a boltokban.

A brüsszeli szankciók okozzák az inflációt a magyar lakosság többsége szerint – erről írt a Mandiner. A lap a Publicus Intézet friss felmérésére hivatkozva tette közzé, hogy

októberhez képest 14 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik a kormány gazdaságpolitikáját hibáztatják, 6 százalékponttal pedig nőtt azoknak az aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók a felelősek az árakért.

Közben egymást érik az akciók az élelmiszerüzletekben. Egyre több üzlet jelenti ugyanis be, hogy olcsóbban árul egyes élelmiszereket.

Egy zalaegerszegi boltban is napról napra kevesebbe kerül jó néhány élelmiszer. „A pékáruk árát is igyekszünk elfogadható szinten tartani, folyamatosan megvizsgáljuk a beszerzési árainkat, és próbáljuk ezt az árszintet tartani, vagy csökkenteni, hogy kedvezzünk a vásárlóknak” – mondta a Korona Pékség Kft. ügyvezetője.

Egy fővárosi üzletben pedig csaknem 20 százalékkal kerül kevesebbe a vaj, mint néhány hete, de olcsóbbak lettek a tejtermékek és a száraztészta is. A leértékelések pedig  úgy tűnik – hosszabb távon is maradnak.

„Egy-két hónapig tartósan alacsony fogyasztói áron érhetők el, és ezeknél a termékeknél bizony tizenöt-huszonöt százalékos árcsökkenés is tapasztalható. Nagyon bízunk abban, hogy elértük az élelmiszerárak tekintetében a maximumot, és most már csak lefelé fognak menni az árak” – fogalmazott a CBA kommunikációs igazgatója.

Szakértők szerint

a beszerzési árak, az energiaárak csökkenése, valamint a forint erősödése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy olcsóbbak lettek az élelmiszerek Magyarországon.

„Mindenki örült, hogy majd kedvezőbben tudja a hazai termékek mellett az importtermékeket behozni, de itt is nagyon fontos azt kinyilvánítani, hogy a magyar termékek a magyar feldolgozóipar szempontjából ez nagyon jó lenne, ha ők maradhatnának stabilan és tartósan a piacon” – nyilatkozta Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Az elmúlt hónapokban ugyanis – az infláció miatt – érezhető volt, hogy a vásárlók megfontoltabban válogatnak és kevesebbet költenek, mint korábban. Ezt pedig az üzletek is megérezték, ezért is kezdtek árcsökkentési akciókba. A mérsékelt áraktól a szakértők azt várják, hogy pótolja a drágulás miatt kiesett forgalmat.