Magyarországon is többeket összevertek, megtámadtak

A nyugat-európai közvélemény mellett egyre több politikus és civil szervezet is megelégelte a szélsőbaloldal erőszakos akcióit, és több európai országban, az Egyesült Államokban és az Európai Parlamentben is követelik az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását és betiltását – írja az Origo.

A Németországban harmadik legnépszerűbb párt, az Alternative für Deutschland (AfD) európai parlamenti képviselői állásfoglalási indítványt nyújtottak be, hogy vegyék fel az Antifát az Európai Unió terroristalistájára. A dokumentum szerint a mozgalom erőszakot követ el Európában és az Egyesült Államokban, elnyomja a gondolat- és véleményszabadságot, listákat és más elnyomó intézkedéseket alkalmaz, továbbá állítólag más terrorista csoportoktól kapott kiképzést Szíriában.

A legutóbbi, halálos szándékú támadásokat az Antifa követte el Budapesten, civileket támadva, aztán Németországban, ahol több mint ötven rendőr megsérült. Tom Vandendriessche, a belga Flamand Érdek párt brüsszeli képviselője tavaly tett fel írásbeli választ igénylő kérdést az EP-ben az Antifa akciói miatt. A flamand politikus úgy fogalmazott: az Antifa baloldali, decentralizált politikai szervezet, amely azt állítja, hogy harcol a rasszizmus és a fasizmus ellen, miközben az autonóm csoportok az Antifa zászlaja alatt hajtanak végre politikai akciókat, és nem kerülik az erőszakot. Nemrég fény derült arra, hogy az Antifa összeállított egy halállistát, amelyen a jobboldali AfD párt 53 politikusa szerepel, a bombakészítési utasításokkal együtt.

Mit tesz a bizottság a jobboldali polgárok és politikusok biztonsága, a politikai jogaik védelme érdekében?

– tette fel a kérdést a képviselő.

Az AfD egyik EP-képviselője, Christine Anderson már 2020-ban több írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz az Antifa miatt. Konkrét esetet is felhozott: Németországban az Antifa erőszakosan megtámadta az AfD politikai aktivistáit, köztük engem is, amikor egy kő eltalált, amit az úgynevezett aktivisták dobtak rám. A német kormány támogatja az Antifát, például a „Demokratie leben!”-en keresztül, amelyet a Szövetségi Családügyi Minisztérium szervez. Amikor Trump elnök bejelentette, hogy az Antifát terrorista csoportként kívánja minősíteni, a Németországot irányító nagykoalíció részét képező SPD támogatását fejezte ki. A német kormány valójában a politikai ellenfelekkel szembeni zaklatást és erőszakot külső csoportokra bízza, amelyeket a szövetségi kormány támogat, de technikailag nem része annak. Az Antifa és más szélsőbaloldali csoportok számos európai egyetemen jelen vannak, ahol rendszeresen támadják az eseményeket és a szembenálló csoportok előadóit, megakadályozva ezzel a törvényes beszédet és a gyülekezést. Az egyetemek általában nem tettek lépéseket annak érdekében, hogy megvédjék a tudományos szabadságot ezekkel a támadásokkal szemben.

Feltette a kérdés, hogy a bizottságnak mi a véleménye azokról az egyetemekről, amelyek nem hajlandók fellépni a szélsőbaloldali erőszak ellen, illetve hogy biztosítani tudják-e az unió vezetői, hogy az EU pénzügyi támogatása ne kerüljön ilyen csoportokhoz. Azt is megtudakolta, hogy megteszik-e ugyanazt a lépést, mint az Egyesült Államok, és felveszik-e az Antifát a terrorszervezetek listájára.

Donald Trump volt amerikai elnök 2020-ban jelentette be, hogy az Egyesült Államok az Antifát belföldi terrorista csoportként kezeli. Mindez a Black Lives Matter mozgalom tüntetései után történt, amelyekben vezető szerepet vitt az Antifa egy akkori kongresszusi jelentés szerint. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyre nagyobb aggodalmának adott hangot az Antifa támogatói által elkövetett erőszak miatt – olvasható az Origó cikkében.

Konkrét ügyek

A hatóság szerint az antifa tevékenységei közé tartozik a tárgyi károkozás, a gyújtogatás, a testi sértés, illetve az úgynevezett outing, melynek keretében ellenségeik személyes adatait, képeit hozzák nyilvánosságra nyomtatott vagy online formában, hogy zaklatás célpontjává tegyék őket.

Az antifa számlájára írják például azt az esetet, amikor 2020. május 16-án egy lockdown-ellenes tüntetésre tartó három férfit rúgtak-vertek félholtra Stuttgartban, vagy a 2016-ban indított NIKA (Nationalismus ist keine Alternative, ‚a nacionalizmus nem alternatíva‘) kampányt, melynek keretében a független antifa-sejtek egyik legnagyobb német szövetsége, az „…ums Ganze!“-szövetség kifejezetten az Alternatíva Németországnak (AfD) párt, az „elsőosztályú ellenség“, a kapitalizmus „barna jéghegyének csúcsa“ ellen hajtott végre támadásokat.

A magyar rendőrség határozott fellépése, a dollárbaloldal által hazánkba importált erőszakos szélsőbaloldali aktivisták Németországban is felkeltették a közvélemény és az ottani hatóságok figyelmét. Február közepén Budapesten szervezett lincseléseket végrehajtó baloldali bűnbanda tagjai közül négyet közvetlenül a támadások utáni napokban elfogott és letartóztatott a magyar rendőrség, majd március 15-én két keletnémet városban, Lipcsében és Jénában tartottak razziát több helyszínen a német bűnüldöző szervek: több olyan ismert szélsőbaloldali terroristát kerestek, akik a gyanú szerint részt vettek a budapesti akciókban is.

A budapesti lincselések elkövetői közül már többeket elfogtak

FORRÁS: ORIGO

A német sajtóban több helyen megjelent az is, hogy magyar fővárosban történt szélsőbaloldali támadások feltételezett elkövetőin keresztül a nyomok a Hammerbande nevű militáns szélsőbaloldali csoporthoz és annak egyik vezetőjéhez, a jelenleg is börtönben lévő, Drezdában bíróság elé állított Lina Engelhez vezetnek. Ő a legismertebb német, magukat antifának nevező szélsőbaloldali bűnözők közé tartozik, vőlegényével országos hálózatot épített ki, amely 2015 óta rendszeresen tervezett meg, készített elő és hajtott végre brutális támadásokat politikai ellenfeleikkel szemben. A Pleiteticker nevű portál szerint a budapesti akciókat elkövető csoport hazánkban jelenleg is letartóztatásban lévő vezetője, Tobias Edelhoff közvetlen összeköttetésben áll Lina Engellel, akit több szélsőbaloldali támadásban való részvétellel vádolnak. Az eljárás kulcstanúja szerint Edelhoff is a Hammerbande belső köréhez tartozik.

Így csap le áldozataira a „Kalapácsbanda”

A nevezett banda tehát a szélsőbaloldali bűnszervezeten belül is a legagresszívebb, kifejezetten merényletek elkövetésére szakosodott egység. A taktikájuk egyszerű, alattomos és kegyetlen: különböző demonstrációkról hazafelé tartókat és saját otthonuk felé sétáló embereket csoportosan, váratlanul lerohannak és súlyos, olykor maradandó sérüléseket okozva brutálisan megverik áldozataikat.

AHOGY A NEVÜK, A HAMMERBANDE IS JELZI, KALAPÁCSOKAT HASZNÁLNAK A KÜLÖNÖSEN SÉRÜLÉKENY TESTRÉSZEKEN, MINT A FEJ, A LÁBSZÁR, A TÉRD ÉS A BOKA.

A támadásokat különböző, előre leosztott és begyakorolt szerepek szerint hajtják végre. Egyiküknek figyelnie kell az időt és ki kell adnia a parancsokat. Egy másik személynek fel kell vennie az „első kontaktot” a célszeméllyel – helyzettől függően megszólítani (például megkérdezni, mennyi az idő) –, vagy akár az első ütést bevinni. A csoport többi tagjának feladata ezután az áldozat földre vitele, lefogása és súlyos bántalmazása. A szerveződéshez különböző közösségi platformokat, mint Facebook és Instagram használnak. 

Az ügyész szerint a radikális baloldali csoport a német jogállamra is veszélyt jelent

Március 12-én a Deutschlandfunk honlapján hosszabb cikk jelent meg Lina Engelről és vádlott-társairól, valamint az ellenük zajló bírósági eljárásról, amely Drezdában zajlik. A 26 éves lipcsei egyetemista és három másik szélsőbaloldali – Lennart A., Jannis R. és Jonathan M. – ellen az a vád, hogy legalább hat támadást követtek el jobboldali szélsőségesekkel szemben Szászországban és Türingiában 2018 októbere és 2020 tavasza között.

Titokban megtervezett, precízen kivitelezett, nyers erővel végrehajtott akciók

– olvasható a vádiratban. A cselekményekben összesen 13-an sérültek meg a jobboldali szélsőségesek közül. Egy részük csonttörést és súlyos fejsérülést szenvedett. A szövetségi ügyész azonban többet lát puszta erőszakos bűncselekményeknél, szerinte Lina Engel és köre nem csupán az egyes áldozatok elleni rajtaütéseket követtek el, hanem létrehoztak egy szélsőbaloldali bűnszervezetet. Bodo Vogler, a vádhatóság képviselője úgy fogalmazott: „Mert a cselekményük a demokratikus jogállam sarokköve, nevezetesen a békés politikai vita ellen irányul, hiszen hozzájárul a helyzet eszkalálásához. A csoportosulás tagjai ugyanis jogosultnak tekintik magukat arra, hogy saját politikai meggyőződésüket erőszakkal érvényesítsék és ezzel tagadják az állam erőszakmonopóliumát.

HASONLÓ KEMÉNY VÉLEMÉNYT FOGALMAZOTT MEG ROLAND WÖLLER SZÁSZ BELÜGYMINISZTER (CDU) IS, AKI EGYENESEN TERRORIZMUSNAK NEVEZTE A BRUTÁLIS SZÉLSŐBALOLDALI AKCIÓKAT.

A védelem viszont teljesen eltúlzottnak tartja a bűnszervezet létrehozásának vádját, ami akár öt évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. – A vádirat ezen a ponton rendkívül homályos – érvel Ulrich von Klinggräff, Lina Engel két védőjének egyike.

A baloldal szerint nem elég sokszínű a szászországi rendőrség

Tanulságos érvelés olvasható a Deutschlandfunk cikkében egy szociálpszichológustól, aki jobboldali elfogultsággal vádolta a szászországi hatóságokat. Oliver Decker azt mondta: „valójában az a helyzet, hogy Szászországban a rendőrségen belül a baloldalt nagyobb valószínűséggel tekintik általában gyanúsnak vagy általános ellenfélnek, mint a jobboldalt. És ezt nem kell feltétlenül a szélsőjobboldallal kötött paktumként értelmezni. De valójában az a helyzet, hogy a szász rendőrség még nem annyira sokszínű és még nem annyira liberalizált, ezért gyakran szinte reflexszerűen a baloldalt tekinti ellenfélnek, nem pedig a szélsőjobboldalt.”

ISMERŐS, DE MÉGIS MEGDÖBBENTŐ EZ AZ ÉRVELÉS, HISZEN A NYILVÁNVALÓ ERŐSZAKOT PRÓBÁJA MENTEGETNI IDEOLÓGIAI ALAPON, ÉS TÁMADJA A TÖRVÉNYES REND ŐRZŐIT, AKIKEN A SZINTÉN GYAKRAN HANGOZTATOTT ÉS AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉRE RÁERŐSZAKOLT „SOKSZÍNŰSÉGET” KÉRI SZÁMON.

Azt persze Decker sem fejtette ki, hogy a rendőrség sokszínűbbé tétele, vagy liberalizációja mennyiben segítené a szélsőbaloldali erőszak visszaszorítását. Vélhetően nem is ez a cél, sokkal inkább a woke-ideológia szellemében arra „érzékenyítenék” a hatóságokat, hogy hunyjanak szemet a szélsőbaloldal által elkövetett bűncselekmények felett és kizárólag a jobboldali extremizmust tekintsék üldözendőnek.

Folytatja rajtaütéseit a baloldali bűnbanda

Azt, hogy mennyire valós veszély a szélsőbaloldali terrorizmus, jól szemlélteti, hogy Lina Engel letartóztatása után további erőszakos cselekmények történtek. Ilyen volt 2021 tavaszán, amikor baloldali gyanúsítottak támadtak rá a Lipcse melletti Eilenburgban az NPD ifjúsági szervezetének elnökére. A szélsőségesek rendőrnek álcázva megrohamozták az áldozat lakását, kalapáccsal megütötték a fejét és a bokáját. Hasonló volt egy erfurti jobboldali szélsőséges huligán elleni támadás is 2021 májusában. Ha a bíróság bizonyítottnak tekinti a bűnszervezet megalakulását, Lina Engel környezetéből másokat is megvádolhatnak támogatóként.

A szélsőbaloldali aktivisták a célzott merényleteken túl is rendszeresen feldúlják a német városok békés életét. Idén február 19-én a Bild tudósítása szerint Lipcsében ismét baloldali szélsőségesek randalíroztak, és összecsaptak a rendőrökkel. Az Állami Bűnügyi Rendőrkapitányság súlyos nyugalomsértés miatt indított nyomozást, de egyik elkövetőt sem sikerült elfogni.

EGY NYUGODTNAK ÍGÉRKEZŐ VASÁRNAP ESTE KÖRÜLBELÜL 40 FEKETÉBE ÖLTÖZÖTT, PIROTECHNIKAI ESZKÖZZEL FELSZERELT EMBER VONULT VÉGIG A VÁROS KELETI RÉSZÉN, „ANTIFA!” KIÁLTÁSOKKAL, ÉS PUSZTÍTÁS NYOMAIT HAGYTÁK MAGUK MÖGÖTT.

A rendőrség tájékoztatása szerint a Lilienstrasse és Rabet közötti területen hét parkoló autó sérült meg, köztük egy építkezési jármű és egy reklámtábla, valamint felgyújtottak egy építkezési sorompót. Tom Bernhardt rendőrségi szóvivő elmondta: „A zavargások során egy biztosítási iroda megrongálódott, és fémből készült szöges útzárakat helyeztek el az egyik útkereszteződésben. Egy sürgősségi rendőrségi jármű már nem tudta elkerülni, és a szögek megrongálták az autót.”

Látható tehát, hogy a Németországban már az államot fenyegeti a szélsőbaloldali erőszakhullám, miközben a német hatóságoknak a magukat antifának nevező szélsőbaloldali bűnözők mellett meg kell küzdeniük a baloldali ideológia terjesztőivel is, akik jelenleg uralják a nyugati politikai színteret, a kulturális életet és a médiát.