Magyarország a béke pártján áll

A Fidesz-KDNP nem fogja hagyni, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba – jelentette ki a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

    Nacsa Lőrinc hangsúlyozta, hogy több mint egy éve tart Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, aminek a végétől egyre messzebb kerülünk és "hihetetlen" nyomás helyeződik Magyarországra, a magyar kormányra.

    Ez egy háborúpárti politikai nyomás, ami kívülről és belülről is érkezik – mondta, hozzátéve, azért nyújtottak be békepárti határozati javaslatot az Országgyűlésnek, mert "meg kell erősítenünk a béke melletti elköteleződésünket és a politikai nyomásra politikai választ kell adnunk".

    A frakcióvezető-helyettes kifejtette: Európa a háborúba sodródás napjait éli, az Európai Parlament határozatokban követeli fegyverek szállítását, háborúpárti amerikai és brüsszeli politikusok próbálják Magyarországot nyomás alá helyezni, hogy álljon be a háborúpárti sorba.

    "Mi a béke mellett állunk és a béke mellett fogunk kiállni akkor is, hogy ha a háborúpártiak továbbra is nyomást gyakorolnak ránk" – jelentette ki. 

    Nacsa Lőrinc elmondta, hogy mindezidáig 35 ország szállított fegyvert Ukrajnának, így nem beszélhetünk már helyi konfliktusról. Emellett az európai parlamenti határozatok, amelyek hétről hétre megszületnek, háborúpárti nyilatkozatok, amelyeket felelőtlenül tesz a Nyugat és ez a világháború felé vezető út – fogalmazott.

    "Ennek kell egy megálljt parancsolni", ezért nyújtották be a kormánypártok a békepárti határozatot – emelte ki.

    A politikus szerint a határozatnak van gazdasági oldala is, mert a szankciók ártanak Magyarországnak, nem Oroszországot sújtják, hanem Európát. 

    A szankciókat, legfőképpen az energetikával foglalkozó szankciókat felül kell vizsgálni és azokat az erőfeszítéseket, amelyek a szankciók kigondolására és bevezetésére mennek, inkább arra kellene fordítani, hogy mielőbb tűzszünet legyen – hangsúlyozta.

    Ez nem csak európai érdek, hiszen több százezren hunytak már el ebben a háborúban, és minden egyes perc, amellyel meghosszabbodik, további emberéleteket követelhet – szögezte le.

    Nacsa Lőrinc beszélt arról is, hogy ha az elmúlt egy évet nézzük, akkor "világosan kijelenthető, hogy a dollárbaloldal háborúpárti, ők fegyverszállításokat követelnek, az összes ezzel kapcsolatos európai parlamenti határozatot megszavazták, adott esetben még élő erőt is bevetnének".

    Hozzátette: ennek fényében nem számít arra, hogy a békepárti határozatot az ellenzék megszavazná.

    A kisebbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese a beszélgetésben kitért arra is, hogy Magyarország érdekelt abban, hogy a NATO fennmaradjon, megerősödjön és bővüljön, ezért "alapvetően támogatjuk Svédország és Finnország NATO-csatlakozását".

    Ugyanakkor a frakcióülésen vita volt arról, hogy ez a döntés, ne olyan automatizmus legyen a parlamentben, mint általában a nemzetközi szerződéseknél szokás. 

    Nacsa Lőrinc kifejtette, Svédország és Finnország "éveken keresztül dobálta ránk a szemetet", feljelentettek mindenféle nemzetközi fórum előtt. "Olyan mondat is elhangzott hivatalban lévő svéd minisztertől, hogy a magyar családvédelmi akcióterv számára a harmincas évek Németországát idézi és számtalan alkalommal a magyar embereket sértegették, most pedig szíveséget kérnek Magyarországtól" – mondta. 

    Kiemelte, hogy ezeket a politikai vitákat tisztázni kell, mert egy másik szövetségi rendszerben is szövetségesek leszünk, így a kommunikációt és a kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet alapjára és a párbeszédre kell helyzeni.

    Hozzátette: a jövő héten utazó delegáció azt kéri "svéd és finn barátainktól, hogy mostantól beszéljük meg egymás között az ügyeket, ne a sajtóba harsogjunk mindenféle hazugságot a másik nemzetről, legfőképpen ők rólunk, és ne a magyarokra tegyenek megjegyzéseket".

A svéd és finn csatlakozás megosztotta a Fidesz-KDNP frakciószövetséget - erről beszélt a parlamenti vitában Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka. "Vannak viták és ellenérzések", de a KDNP támogatja a szerződések ratifikálását - mondta. Azonban megjegyezte: olyanok kérik a segítséget, akik az elmúlt években számtalanszor teljesen jogtalanul és igaztalanul vádolták Magyarországot.

Nacsa Lőrinc jelezte: az

EURÓPAI POLITIKÁNAK ÉS A NATO-NAK IS A KÖLCSÖNÖS TISZTELETEN ALAPULÓ PÁRBESZÉDEN KELL MŰKÖDNIE, EZT MAGYARORSZÁG MEGADJA, DE UGYANEZT VÁRJA EL.A katonai együttműködésben nincs helye "olyan brutális ideológiai nyomásgyakorlásnak, olyan nemtelen, aljas politikai támadásoknak, amelyeknek az elmúlt években szemtanúi lehettünk" - tette hozzá.

Svédország és Finnország a legválogatottabb jelzőkkel sértegette Magyarországot éveken keresztül - mondta a Hír Televíziónak az Országgyűlés elnöke. Kövér László jelezte, ezek tisztázása miatt utazik Skandináviába Hende Csaba volt honvédelmi miniszter és Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke, mielőtt a magyar parlament ratifikálja a két ország NATO-csatlakozását.

Kövér László hozzátette, ezek a kijelentések nem csupán barátságtalan gesztusok voltak, hanem konkrét anyagi kárt okoztak Magyarországnak.

Velünk kapcsolatban minden elhangzott úgy a két nemzeti parlamentben, mint az Európai Parlamentben ezen nemzet képviselői részéről. Tehát, ez nem, hogy mondjam, nem csak jó modor kérdése, vagy érzékenység kérdése, ezek konkrét nevesíthető károkat okoznak Magyarország nemzeti érdekeinek. Ezek az emberek a tekintetben helyeznek nyomást az európai intézményekre, hogy ne fizessék ki a Magyarországnak járó európai uniós forrásokat. Tehát, itt konkrét károkozásról van szó, nem csak arról, hogy a mi lelkünk érzékeny

- közölte a házelnök.

M. Dobos Marianne riporter kérdésére, hogy Věra Jourová, a jogállamisági eljárással foglalkozó bizottsági alelnök kijelentette, Magyarországot gyakrabban kell számon kérni, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt, Kövér László úgy reagált, túlzó elvárásnak tartja, hogy együtt kellene csaholni a háborús kórussal. Szerinte a Brüsszelből jött üzenetek kísértetiesen hasonlítanak a szovjet időkre, csak - tette hozzá -

a nemzetközi munkásmozgalom helyébe az európai értékek léptek, a Brezsnyev-doktrína helyébe ezek szerint a Jourová-doktrína.

Jövő héten utazik a két országba a magyar Országgyűlés delegációja, hogy rendezzék a vitákat. Ezután dönthet a parlament a csatlakozásról.

 A házbizottság csütörtöki ülésére benyújtott napirendi javaslat szerint a március 20-i héten dönthet az Országgyűlés a svéd és a finn NATO-csatlakozásról, így az eredetileg a jövő hétre tervezett parlamenti zárószavazás a legújabb tervek alapján két héttel eltolódna.

Parlamenti delegáció alakult

Ahogy arról lapunk beszámolt, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok múlt heti, balatonfüredi kihelyezett frakcióülése után a svéd és a finn NATO-csatlakozásról szólva kiemelte, hogy ezzel kapcsolatban vita van, mivel ezeknek az országoknak a politikusai durván, alaptalanul és közönségesen sértegették Magyarországot. Ezért felkérték az Országgyűlés elnökét, hogy küldjön delegációt a két országba a vitarendezés érdekében. Azóta kiderült, hogy a jövő héten útnak induló delegációt Hende Csaba, a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke és Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke vezeti.

– Erről azonban vita volt, egyebek mellett azért, mert Svédország hazugságokat terjeszt Magyarországról – mutatott rá. 

A kormányfő mellett Szijjártó Péter külügyminiszter is egyértelműen leszögezte, hogy támogatják a finnek és a svédek csatlakozását. Emellett a svéd és finn NATO-csatlakozás parlamenti vitájában a Fidesz és a KDNP is jelezte, hogy támogatják a NATO-bővítést.