Kövér László: Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáról

A magyar parlamenti delegáció jövő kedden és szerdán tesz látogatást Finnországban és Svédországban a két állam NATO-csatlakozása ügyében. Kövér László a parlament elnöke a Hír TV Napi aktuális című műsorában péntek este beszélt erről.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáról azt mondta: ez nem jó modor vagy érzékenység kérdése, ezek az országok azontúl, hogy válogatott sértésekkel illették Magyarországot éveken keresztül, konkrét, nevesíthető károkat okoznak nemzeti érdekeinknek. Azért helyeznek nyomást európai intézményekre, hogy azok ne fizessék ki a magyaroknak járó uniós támogatásokat – húzta alá az Országgyűlés elnöke.

A házelnök közlése szerint

a Magyarországról utazó „jószolgálati” delegáció kedden és szerdán találkozik a svéd, majd a finn házelnökkel, a két ország szakbizottságaival és mindkét állam külügyminiszterével.

A delegációt Hende Csaba (Fidesz) vezeti, tagja Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi bizottság elnöke, továbbá csatlakozik hozzájuk Győri Enikő és Schaller-Baross Ernő kormánypárti EP-képviselő.

Kövér László kitért arra is, a két ország hadserege jól felkészült és jól felszerelt, csatlakozásukkal a NATO katonai, elrettentő ereje erősödik. Ugyanakkor a NATO-nak eddig Oroszországgal gyakorlatilag nem volt határa, most Finnország csatlakozásával 1340 kilométernyi közvetlen szárazföldi határ jön létre. Ez növeli egy jövőbeni katonai konfliktus veszélyét – mutatott rá.

Az Európai Unió tagállamainak katonai költségvetése ötszöröse az oroszokénak, így a két ország csatlakozása elhanyagolható jelentőségű ahhoz képest, ami a biztonságérzet csökkenésében bekövetkezik.

Szólt arról is, hogy a NATO és az unió államai most már 60 milliárd dollárt meghaladó értékben küldtek halált okozó katonai eszközöket Ukrajnába. Ez azt jelenti, hogy a NATO és az unió egyes tagállamai – még nem harcoló félként, de – részeseivé váltak a háborúnak.

A veszély felmérhetetlen, kísérteties hasonlóságot lehet felfedezni az első és a második világháború előtti időszakkal – mondta Kövér László. Hozzátette, a béke a két harcoló félen múlik alapvetően. Sem az unió, sem a NATO nem a béke irányába tesz lépéseket, hanem a háború eszkalációját növelik – hangsúlyozta.

Kijelentette,

mielőbb tárgyalóasztalhoz kell ülni, befejezve az öldöklést, és olyan kompromisszumra kell jutni, amely Ukrajna területi integritását és Oroszország biztonsági elvárásait egyaránt figyelembe veszi.

Arról, hogy Brüsszel folytatná a jogállamisági eljárást Magyarország ellen, azt mondta: a tónus, a megfogalmazás, a hangsúlyok nagyon hasonlóak a szovjet megszállás utolsó éveihez, csak a munkásmozgalmi értékek helyébe az európai értékek léptek, a Brezsnyev-doktrína helyébe a Jourová-doktrína.

A gyermekvédelmi törvény várható szigorításáról közölte, komplex, higgadt megközelítésre van szükség. Ez a kérdés érinti a büntetőjog mellett a nevelési, oktatási intézményeket és a média területét is. Utóbbi kapcsán át kell tekinteni azon médiumok szabályozását, amelyeknek nem Magyarországon van a telephelyük, de itt sugároznak – jelezte.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a gyermekvédelmi törvény teljes átgondolására van szükség, és nem az utólagos szankciókra, hanem a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.

Kövér László a szuverenitás olyan területének nevezte ezt a kérdést, ahol nincs hová hátrálni.

Ha Svédország és Finnország azt várja Magyarországtól, hogy legyen tisztességes és járuljon hozzá a NATO-tagságukhoz, akkor ezen országok is legyenek azok, és ne terjesszenek valótlanságot Magyarországról - mondta Orbán Viktor miniszterelnök két hete a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor először Törökországról beszélt. Azt mondta, meg kell halljuk a hangjukat, a török álláspontot, ugyanis komoly kifogásaik vannak, főleg ami Svédországot illeti. A svédeknél ugyanis működnek olyan magukat civilnek mondó szervezetek, amelyek Törökország ellen dolgoznak, a török értelmezés szerint terrorista szervezetek, Törökország pedig nem akar ilyen országot látni a NATO-ban. Erre kérnek garanciákat, amiket eddig nem kaptak meg. Ha nem lesz megoldás a török problémára, a bővítésből semmi sem lesz.

A miniszterelnök a magyar szempontokról is beszélt. Emlékeztetett, hogy Magyarország nem volt NATO-alapító, a kommunizmus összeomlása után felvettek minket, pedig el is utasíthattak volna. Ez ad egy erkölcsi kötelességet, hogy amennyiben nincs magyar érdeksérelem, mi is támogassuk más országok felvételét. Elmondta: azt kérte a frakciótól, hogy támogassák a finnek és a svédek NATO-tagságát, ezért a kormány úgy terjeszti be a parlamenthez a javaslatot, hogy a képviselők szavazzák meg.

A képviselőknek vannak azonban fenntartásaik – mondta Orbán Viktor.

Hiszen a csatlakozással a finnek esetében létrejön egy több mint 1000 km hosszú közvetlen határérintkezés háborús területtel. De a geopolitikai megfontolások mellett az is felmerült: váltani kellene néhány szót a finnekkel és a svédekkel, hogy miért is támogassuk őket, ha nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek Magyarországról, a magyar demokráciáról.