Kiutat jelenthet-e kínai béketerv?

A béketerv kiadását megelőzően Peking heteken keresztül igyekezett közvetítői szerepet játszani a konfliktusban, bejelentette: mélységesen aggódik az eszkalálódó ukrajnai háború miatt, amely „könnyen kikerülhet a résztvevő felek irányítása alól". Kína békepárti állásfoglalásának vegyes fogadtatása volt.

A háborús felek közötti párbeszéd folytatására, a nukleáris fegyverek bevetésének teljes tilalmára és a polgári lakosság megóvására szólította fel Oroszországot és Ukrajnát a háború kirobbanásának első évfordulóján közzétett, 12 pontból álló béketervében Peking.

A béketerv 1. pontja minden ország szuverenitásának tiszteletben tartásáról és annak hatékony fenntartásáról szól.„Minden ország, legyen az nagy vagy kicsi, erős vagy gyenge, gazdag vagy szegény, egyenrangú tagja a nemzetközi közösségnek. Minden félnek fenn kell tartania a nemzetközi kapcsolatokat szabályozó alapvető normákat, és meg kell védenie a nemzetközi méltányosságot és igazságosságot. Elő kell mozdítani a nemzetközi jog egyenlő és egységes alkalmazását, míg a kettős mércét el kell utasítani".

A 2. pontban a „hidegháborús mentalitással" való felhagyásra szólított fel Peking. Azt írták:

EGY RÉGIÓ BIZTONSÁGÁT NEM SZABAD KATONAI BLOKKOK MEGERŐSÍTÉSÉVEL VAGY BŐVÍTÉSÉVEL ELÉRNI,illetőleg minden ország jogos biztonsági érdekeit és aggodalmait komolyan kell venni, megfelelően kell kezelni. „Minden félnek hozzá kell járulnia egy kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható európai biztonsági struktúra kialakításához", meg kell akadályozni a blokkok közötti konfrontációt,együtt kell dolgozni az eurázsiai kontinens békéjéért és stabilitásáért.„A konfliktus és a háború senkinek sem használ" – szögezi le a 3. pont. Kína béketerve szerint minden félnek „észnél kell maradnia és önmérsékletet kell tanúsítania", „el kell kerülnie a lángok szítását és a feszültség fokozását" és „meg kell akadályoznia, hogy a válság tovább mélyüljön. Leszögezik: 

OROSZORSZÁGOT ÉS UKRAJNÁT TÁMOGATNI KELL ABBAN, HOGY FOLYTASSÁK A KÖZVETLEN PÁRBESZÉDET ÉS VÉGÜL ELÉRJÉK AZ ÁLTALÁNOS TŰZSZÜNETET.

Hamar kudarcba fulladtak a kezdeti béketárgyalások

FORRÁS: AFP/MURAT CETIN MUHURDAR

A 4. pont kijelenti:

A BÉKETÁRGYALÁSOKAT FOLYTATNI KELL,

ez az egyetlen lehetőség az ukrajnai válság megoldására. A béketerv a nemzetközi közösséget is felszólítja arra, segítsék a konfliktusban részt vevő feleket abban, hogy minél inkább a politikai rendezés felé nyissanak és újra megteremtődjenek a tárgyalások feltételei és platformja.

A humanitárius válság megoldásának fontosságát hangoztatja az 5. pont. „A humanitárius műveleteknek a semlegesség és pártatlanság elvét kell követniük, és

A HUMANITÁRIUS KÉRDÉSEKET NEM SZABAD ÁTPOLITIZÁLNI.A civilek biztonságát hatékonyan védeni kell, humanitárius folyosókat kell létrehozni a civilek konfliktusövezetekből való evakuálására". Peking szerint az ENSZ-t támogatni kell a humanitárius segélyek konfliktusövezetekbe való eljuttatásában.

A polgári lakosság mellett a hadifoglyok védelmét is követeli a 6. pont. Kína támogatja a hadifoglyok cseréjét Oroszország és Ukrajna között, és felszólítja a feleket, hogy teremtsenek kedvezőbb feltételeket ehhez.

Orosz katona járőrözik a Zaporizzsjai atomerőműnélFORRÁS: AFP/ANDREY BORODULIN

Kína ellenzi az atomerőművek vagy más békés célú nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadásokat – így a 7. pont –, és felszólítja a feleket, hogy tartsák be az ide vonatkozó nemzetközi jogot. A 8. békepont a nukleáris fegyverek elutasítása érdekében és az azokkal való fenyegetőzés ellen emel szót. „Kína ellenzi a vegyi és biológiai fegyverek fejlesztését és alkalmazását bármely ország részéről, bármilyen körülmények között".

Mindkét félnek végre kell hajtania az Oroszország, Törökország, Ukrajna és az ENSZ által aláírt Fekete-tengeri Gabonaegyezményt – a 9. pont szerint. AZ EGYOLDALÚ SZANKCIÓK LEÁLLÍTÁSÁT IS KÖVETELI A PEKINGI LISTA,  szerintük „a maximális nyomásgyakorlás" nem oldja meg a helyzetet, csak újabb problémákat okoz. Az érintett országoknak fel kellene hagyniuk az egyoldalú szankciókkal – áll a béketervben. A 11. pont szerint NEM SZABAD A VILÁGGAZDASÁGOT POLITIKAI CÉLOKRA FELHASZNÁLNI,  valamint közös erőfeszítésekre van szükség a válság további hatásainak enyhítése érdekében.

A 12. pont már azt tárgyalja, hogy a nemzetközi közösségnek segítenie és támogatnia kell a háborús konfliktus utáni újjáépítést. „Kína készen áll arra, hogy segítséget nyújtson és konstruktív szerepet játsszon ebben a törekvésben."

Moszkva megfontolja, Zelenszkij kifogásokat keres

Moszkva bejelentette, hogy „osztja" Peking megfontolásait. „Elkötelezettjei vagyunk az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog, köztük a humanitárius jog normái tiszteletben tartásának, a biztonság oszthatatlanságának elvének, amely szerint egyetlen ország biztonságát sem szabad egy másik ország biztonságának rovására erősíteni" – áll az orosz diplomáciai tárca béketervre reagáló közleményében. Azt is írták:

 MOSZKVA NYITOTT ARRA, HOGY A „KÜLÖNLEGES HADMŰVELET" MINDEN CÉLJÁT DIPLOMÁCIAI ESZKÖZÖKKEL ÉRJE EL, EGYÚTTAL FELSZÓLÍTOTTA A NYUGATI ORSZÁGOKAT, HOGY HAGYJANAK FEL A FEGYVERSZÁLLÍTÁSOKKAL ÉS A ZSOLDOSOK UKRAJNÁBA KÜLDÉSÉVEL.

Moszkva emellett arra szólított fel, hogy garantálják az ukrán állampolgárok, köztük az orosz ajkú lakosság és a nemzeti kisebbségek képviselői minden elidegeníthetetlen jogát, beleértve az anyanyelvhasználatot és az anyanyelvi oktatást. A tárca rámutatott:              

A BÉKE LEGFŐBB AKADÁLYA JELENLEG AZ, HOGY A „KIJEVI REZSIM" TÖRVÉNYBEN UTASÍTOTTA EL, HOGY „TÁRGYALJON VLAGYIMIR PUTYINNAL".

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart Kijevben 2022. április 23-ánFORRÁS: MTI/EPA/SZERHIJ DOLZSENKO

Volodimir Zelenszkij valóban csak „óvatosan üdvözölte" Peking béketervét, kijelentette: az kizárólag akkor lenne elfogadható, ha Vlagyimir Putyin kivonná csapatait „az összes megszállt ukrán területről". Mint ismeretes, az ukrán fél válasza következetesen ugyanez az egyes béketárgyalásokra vagy tűzszünetre vonatkozó felhívásokra.

Béketervet állított össze a Vatikán - erről beszélt Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek. Eszerint a pápa az orosz–ukrán rendezésre vonatkozó tervet hozott létre - írja a Magyar Nemzet.

Szevasztyjanov azt állította: a kezdeményezés tartalmazza azt a tézist, miszerint minden konfliktusban egyenlően felelős minden fél. A tervvel a cél a hosszú és igazságos béke, és ezek garanciája a befogadás, a másik kultúrájának és nyelvének tisztelete, valamint az együttműködés minden fél között.

ELSŐDLEGES AZ EMBERI ÉLET ÉS AZ EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSE.

Ezen felül kiemelten fontos, hogy kívülálló országok ne vegyenek részt a konfliktusban részes felek fegyverrel való ellátásában.

Szevasztyjanov szerint a pápa a Vatikánt javasolja a béketárgyalások helyszínéül, mivel Róma a béke városa.

Ugyan egyelőre a pápai hivatalok részéről nem érkezett megerősítés arra vonatkozóan, hogy valóban van egy, a szentatya által jegyzett béketerv, a Vatikán vezetéséhez közel állók által tett nyilatkozatok alapján a fenti alapelvek és azokon túlmenő nézetek felvázolhatók.

ILYEN PÉLDÁUL AZ IGAZSÁGOS BÉKE KÉRDÉSKÖRE.

Az America című jezsuita magazinnak nyilatkozott a szentszék nemzetközi és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataiért felelős Paul R. Gallagher érsek, aki elmondta, a Vatikán számára az igazságos béke azt jelenti,hogy az orosz erők kivonulnak Ukrajna területéről. Igen, a béke az ellenségeskedések befejezését jelentené, és a béke bizonyos fokú tárgyalásokat foglal magában, hogy egy szerződéshez vagy legalábbis fegyverszünethez jussunk– fogalmazott az érsek.

Ferenc pápa 2022 decemberében egy Úrangyala imádságon maga hangsúlyozta a területi épség elsődlegességét: bírálta a Moszkva által az oroszok által megszállt övezetekben a területi annexiókat, a két népköztársaság elcsatolását. A pápa továbbá az imádság keretében arra kérte mindkét elnököt, hogy hagyják abba az erőszakot, és legyenek nyitottak a békéről szóló tárgyalásokra.

A Vatikán egyébként mindkét harcoló féllel fenntartja diplomáciai kapcsolatait:

A napokban ukrán parlamenti képviselők küldöttsége érkezett, és itt a Vatikánban is találkoztak. A kijevi nunciuson és az ukrán szentszéki nagyköveten keresztül tartjuk a kapcsolatot. Ami az orosz felet illeti, van egy nunciusunk Moszkvában, és az itteni szentszéki orosz nagykövet révén valósul meg a kapcsolattartás.