Kína és Oroszország, egyre inkább egymásra találnak

Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin közös sajtótájékoztatóján a két vezető arról beszélt, hogy a kínai és az orosz nézőpont a legtöbb nemzetközi kérdésben megegyezik. Szinten egyetértettek abban, hogy jelenleg turbulens időszakot élünk, egyre nagyobb egy globális politikai és gazdasági válság veszélye. Kína és Oroszország azonban tiszteletben fogja tartani a nemzetközi normákat.

VLAGYIMIR PUTYIN KIEMELTE, HOGY A KORÁBBAN KÍNA ÁLTAL BEMUTATOTT, AZ UKRÁN KONFLIKTUS LEZÁRÁSÁRA IRÁNYULÓ BÉKETERVEZET MOSZKVA SZÁMÁRA ELFOGADHATÓ, ÉS ALAPUL LEHET VENNI AZ ESETLEGES BÉKETÁRGYALÁSOK SORÁN.

Azonban Putyin aláhúzta, hogy a béketárgyalásoknak csak akkor van esélye, ha erre Kijev és a Nyugat is hajlandóságot mutat.

Oroszország hajlandó megkezdeni a tárgyalásokat a kínai békejavaslat alapjánFORRÁS: MTI/EPA/SZPUTNYIK/OROSZ ELNÖKI SAJTÓSZOLGÁLAT/SZERGEJ KARPUHIN

A 12 pontot tartalmazó kínai béketerv az alábbiak szerint tevődik össze:

• Minden ország függetlenségét tiszteletben kell tartani
• A hidegháborús mentalitás hátrahagyása
• A háborús tevékenység befejezése
• A béketárgyalások folytatása
• A humanitárius krízis kezelése
• A civilek és a háborús foglyok védelme
• Az atomerőművek biztonságának garantálása
• A stratégiai kockázat mérséklése (atomháború elkerülése)
• A gabonaexport folyamatosságának biztosítása
• A szankciós politika befejezése
• Az ipari és ellátási hálózatok stabilitásának biztosítása
• A konfliktus utáni helyreállítás lehetőségének megteremtése

Oroszország szerint ezek a feltételek jó kiindulópontot biztosítanak a tárgyalásokhoz, Putyin szerint viszont a Nyugat a béke helyett újabb és újabb fegyverszállítmányokat küld Ukrajna számára hozzátéve, hogy a Nyugat már nem csak szavakban, hanem tettekben is bebizonyította, hogy az utolsó ukránig harcolni fognak.

Kedden egyébként Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy minden háború a békével fejeződik be, azonban a békéhez vezető pontos feltételeket nem nevezte meg.

Hszi Csin-ping az orosz - kínai csúcson kiemelte, hogy az ENSZ charta alapján állították össze a béketervezetet, valamint kiemelte, hogy Kína továbbra is független a konfliktusban, de szívesen segít annak rendezésében, közvetítői szerepben. Emlékeztetett, hogy Kína hasonló szerepben már bizonyított, nemrég Szaúd-Arábia és Irán között közvetítettek. Ráadásul mindezt egy olyan régióban tették, amelyről az Egyesült Államok úgy gondolta, hogy csak ők lehetnek képesek sikeresen rendezni a konfliktusokat.

Kína klasszikus értelembe vett amerikai érdekszférába volt képes betörni

FORRÁS: MTI/EPA/SZPUTNYIK/AZ OROSZ KORMÁNY SAJTÓSZOLGÁLATA/DMITRIJ ASZTAHOV

Az Egyesült Államok azonban azt mondta, hogy a kínai béketerv nem más, csak időnyerés az oroszok számára, legalábbis erről beszélt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter hozzátéve, hogy bármilyen olyan javaslat, amely azt eredményezi, hogy orosz katonák ukrán területen maradjanak, elfogadhatatlan. Szerinte ugyanis ez egyet jelentene az Oroszország által elfoglalt területek ratifikációjával.

AZ AMERIKAIAK TOVÁBBRA IS FIGYELMEN KÍVÜL HAGYJÁK AZ OROSZOKAT AGGASZTÓ BIZTONSÁGI KÉRDÉSEKET, AMILYEN PÉLDÁUL A NATO KELETI IRÁNYBA TÖRTÉNŐ TERJESZKEDÉSE.

Peking ugyanakkor az orosz aggodalmakat megalapozottnak tartja, szemben az Egyesült Államokkal. 

Gazdasági tekintetben megtudtuk, hogy a Kína és Oroszország közötti kereskedelem 2023-ban meghaladhatja a 200 milliárd dolláros értéket, ami azt jelzi, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politika pusztán arra volt jó, hogy az európai piac elveszítse egyik legfontosabb partnerét, míg Moszkva hamar helyettesíteni tudta a kereskedelmi kiesést és Kína mellett például Indiával is jövedelmező gazdasági kapcsolatot épített ki.

Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök

FORRÁS: AFP/SERGEI CHIRIKOV

Vlagyimir Putyin ennek kapcsán megjegyezte, hogy az orosz energetikai szektor képes kielégíteni a kínai ipar egyre növekvő energiaszükségletét. Jelenleg is több projekt működik a két ország között, de újabbak is életbe lépnek a közeljövőben. Az orosz elnök kiemelte azt is, hogy a Kínával folytatott kereskedelem nagy nyertese az orosz élelmiszeripar, amely egyre jelentősebb mértékben exportál a kínai piacra.

PUTYIN MEGEMLÍTETTE, HOGY OROSZORSZÁG KÉSZ KÍNAI JÜANBAN KERESKEDNI AZ ÁZSIAI, LATIN-AMERIKAI ÉS AFRIKAI KERESKEDELMI PARTNEREKKEL.Ezzel Moszkva és Peking még inkább az amerikai dollár külkereskedelemből való kiszorítását kívánja ösztönözni. Emellett Moszkva újra elköteleződött az Egy Kína elv mentén és elutasította Tajvan függetlenségét, Tajvant a Kínai Népköztársaság szerves részének tekinti és támogat minden olyan kínai törekvést, amely saját területi integritásának megőrzésére irányul.

A két ország nyilatkozatot adott ki a NATO tevékenységével kapcsolatban is, amelyben felszólították a szövetséget, hogy szigorúan a regionális védelmi feladatok ellátására fókuszáljanak és tartsák tiszteletben más országok függetlenségét. A nyilatkozatban szintén olvasható, hogy "nincs magasabb szintű demokrácia", egy ország nem erőltetheti rá az értékeit egy másikra. Minden bizonnyal a nyilatkozat ezen része az Egyesült Államoknak lett címezve, amely mindkét fél szerint felsőbbrendűnek tekinti magát és megpróbálja a saját arcára formálni a világot.

A TÁRGYALÁSOK SORÁN AZ OROSZ ÉS A KÍNAI ELNÖK NYOLC FŐBB EGYÜTTMŰKÖDÉSI PONTOT IS MEGHATÁROZTAK, AMELYET 2030-IG TELJESÍTENI KÍVÁNNAK.Ezek között szerepel a kereskedelmi volumen növelése, a logisztikai hálózat bővítése, a mélyebb pénzügyi, mezőgazdasági és energetikai együttműködés, valamint a technológiai és kutatási partnerség szorosabbá fűzése. Egyre jobban látszik, hogy egy orosz - kínai tengely jön létre szemben az Egyesült Államokkal, ehhez pedig India mellett az arab országok és teljes Dél-Amerika is csatlakozhat.