Indul a vadászrepülők szállítása Ukrajnába?

Krisjanis Karinš lett miniszterelnök az egyik vezető német lapnak azt mondta egy interjúban, hogy biztos abban, hogy a nyugati országok harci repülőgépeket fognak szállítani Ukrajnának, és csupán „idő kérdése”, hogy mikor születik meg ez a döntés.

„Ha az ukránoknak vadászgépekre van szükségük, akkor kapjanak”

– fogalmazott Karinš. Azt is, hozzátette, hogy az ukránok már többször is bebizonyították, gyorsan képesek megtanulni az új eszközök kezelését. Ezzel valószínűleg azon érvelésre reagált, miszerint azért nem célszerű az ukránok részére modern vadászgépeket adniuk a nyugati országoknak, mert az ezekre való kiképzés hosszú hónapokat vesz igénybe, ráadásul az ukrán erők jelenleg nem tudnak nagy számú embert nélkülözni.

A lett miniszterelnök kiállt amellett, hogy nem szabad az időt vesztegetni a kérdésben. „Nem látom okát, hogy a Nyugat miért ne tudna vadászgépeket szállítani” – hangsúlyozta a lett miniszterelnök.

Karins hozzátette: Riga nem habozna vadászrepülőgépeket küldeni Kijevnek, „ha lenne ilyenünk”.

A háború kitörése óta Lettország visszaállította a 18 és 27 év közötti férfiak számára kötelező katonai szolgálatot. Ezzel kapcsolatban a lett kormányfő kijelentette: „Egész Európában sokkal több tartalékosra van szükség: olyan képzett emberekre, akiket a legrövidebb időn belül be lehet vetni.”

Azt pedig az NBC hírportálja írta meg, hogy

két ukrán pilóta érkezett a napokban az Egyesült Államokba, ahol felmérik, hogy mennyi időbe telhet, amíg kiképzik őket támadó repülőgépek, köztük F-16-os vadászgépek vezetésére.

Mindezt a csatorna kongresszusi tisztviselőkre hivatkozva állítja.

Azt is tudni lehet, hogy az ukránok képességeit szimulátorokon értékelik az arizonai Tucsonban lévő katonai bázison, és hamarosan több pilótatársuk is csatlakozhat hozzájuk. Az amerikai hatóságok ugyanis jóváhagyták, hogy még ebben a hónapban újabb 10 ukrán pilótát hozzanak az Egyesült Államokba további értékelésre – mondták el a tisztviselők.

Látható, hogy amikor Ukrajnának az orosz támadás kezdetén hordozható páncéltörő fegyverekre volt szüksége, akkor azok érkeztek nagy számban. Később elengedhetetlenné váltak a légvédelmi rendszerek, amelyek a hátországot voltak hivatottak megvédeni az orosz rakéta- és dróntámadásoktól. Szinte ezzel párhuzamosan tüzérségi rendszereket is kaptak a védők, ezek közül egyértelműen az amerikai HIMARS rakétavető. Végül, de nem utolsó sorban a 2022-es év végén, majd 2023 elején az ukránok igencsak komoly ígéreteket kaptak modern nyugati harckocsik szállítására is. Ezek a harckocsik a megmerevedett állásokat hivatottak „megmozdítani”.

Alig véglegesítették ugyanakkor a harckocsikról szóló megállapodásokat a nyugati országok, az ukránok máris újabb kéréssel álltak elő: több száz vadászgépre tartanak igényt, amiket a légtér ellenőrzésére, az esetleges behatolások kivédésére, valamint a szárazföldi hadműveletek megtámogatására vennének igénybe. A Nyugat egyelőre elzárkózik a kéréstől, ám nem lepődhetünk meg, ha az előttünk álló hónapokban lassan, de biztosan megváltozik majd a hozzáállás. És hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre? A hirado.hu megmutatta:

Minden perc, amivel meghosszabbodik a háború, emberéleteket követelhet – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese a kormánypártok által az Országgyűlésnek benyújtott békehatározati javaslat kapcsán. Hivatalos adatok szerint több tízezer ember halt meg eddig az ukrán fronton, de a szakértők úgy számolnak, hogy a valóságban a százezret is meghaladhatta az áldozatok száma. Egy átlagos katona várható élettartama ugyanis négy óra a fronton.

Bahmutnál elesett ukrán katonák koporsóit szegekkel zárják le az orosz Wagner-alakulat zsoldosai az M1 Híradóban bemutatott videón. A koporsók métereken át sorakoztak egymás mellett.

A zsoldoshadsereg alapítója, Jevgenyij Prigozsin úgy fogalmazott: újabb szállítmányt küldenek haza az ukrán hadsereg elesett katonáiból, akik bátran harcoltak, de meghaltak.

Brutális harcok folynak Bahmutnál, a várost három irányból támadják az oroszok. A France Press francia hírügynökség stábjának élete is csak pillanatokon múlt, amikor egy tüzérségi lövedék a közelükben csapódott be.

Elszenesedett romok emlékeztetnek azokra a házakra, amelyek falai között alig több, mint egy éve még családok éltek. Az otthonok mostanra elpusztultak, a családok elmenekültek vagy meghaltak.

Vuhledarban egy szétlőtt iskolában rendeztek be korábban frontkórházat. Ide szállítják az életveszélyes állapotú katonákat. Annyi a sebesült, hogy a legszükségesebb, életmentő műtétekre is csak néhány perc jut. A segítség ellenére rengetegen halnak meg.

A mészárlásnak nincs vége, a katonák halomra lövik egymást, a tankok lánctalpai mindent és mindenkit eltaposnak, miközben a harci repülők porig bombázzák az épületeket. A harctereken tucatjával hevernek a temetetlen halottak, sokszor heteken át.

Bár a hivatalos adatok nincsenek, az orosz és az ukrán oldalon is több tízezresre becsülik a veszteségeket, de meg nem erősített hírek szerint akár a százezret is meghaladhatta már a háború áldozatainak száma.

„El kell kerülni, hogy Európa belesodródjon a háborúba ”– mondta a Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a héten az Országgyűlésben, amikor a kormánypártok benyújtották békepárti határozati javaslatukat.

A FIDESZ és a KDNP képviselői a nemzetközi közösségtől azt várják, hogy a béke érdekében lépjenek fel, és kerüljék azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak. Megerősítik: fegyverszállítások és további szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség.

„A nyugati politikusok és a hazai dollárbaloldal háborúpárti nyilatkozatai a világháború felé vezetnek” – erről a KDNP frakcióvezető-helyettese beszélt a Kossuth Rádióban. Nacsa Lőrinc szerint az EU-nak a fegyverszállítások és a szankciók helyett azzal kellene foglalkoznia, hogy mielőbb béke legyen.

„Minden diplomáciai csatornát, minden politikai nyomást és minden eszközét az EU-nak arra kellene használni, hogy mielőbb tűzszünet legyen. Mert nem csak ez az európai érdek, hanem legfőképpen ezzel mentünk életeket. Több százezren hunytak már el ebben a szörnyű háborúban. Minden egyes perc, amivel meghosszabbodik ez a háború az további emberéleteket követelhet. A legfontosabb, hogy megmentsük az életeket” – fogalmazott a frakcióvezető-helyettes.

Nacsa Lőrinc aláhúzta: Brüsszel és Washington azért hibáztatja Magyarországot, mert nem szállít fegyvereket. A kormány azonban kiáll a béke mellett és nem hagyja, hogy az országot belesodorják a háborúba.

A Fidesz-KDNP nem fogja hagyni, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba! 

Nacsa Lőrinc hangsúlyozta, hogy több mint egy éve tart Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, aminek a végétől egyre messzebb kerülünk és hihetetlen nyomás helyeződik Magyarországra, a magyar kormányra.

Ez egy háborúpárti politikai nyomás, ami kívülről és belülről is érkezik – mondta, hozzátéve, azért nyújtottak be békepárti határozati javaslatot az Országgyűlésnek, mert meg kell erősítenünk a béke melletti elköteleződésünket és a politikai nyomásra politikai választ kell adnunk.

A frakcióvezető-helyettes kifejtette: Európa a háborúba sodródás napjait éli, az Európai Parlament határozatokban követeli fegyverek szállítását, háborúpárti amerikai és brüsszeli politikusok próbálják Magyarországot nyomás alá helyezni, hogy álljon be a háborúpárti sorba.

„Mi a béke mellett állunk és a béke mellett fogunk kiállni akkor is, hogy ha a háborúpártiak továbbra is nyomást gyakorolnak ránk” – jelentette ki.

Nacsa Lőrinc elmondta, hogy mindezidáig 35 ország szállított fegyvert Ukrajnának, így nem beszélhetünk már helyi konfliktusról. Emellett az európai parlamenti határozatok, amelyek hétről hétre megszületnek, háborúpárti nyilatkozatok, amelyeket felelőtlenül tesz a Nyugat és ez a világháború felé vezető út – fogalmazott.

Ennek kell egy megálljt parancsolni, ezért nyújtották be a kormánypártok a békepárti határozatot – emelte ki.

A politikus szerint a határozatnak van gazdasági oldala is, mert a szankciók ártanak Magyarországnak, nem Oroszországot sújtják, hanem Európát.

A szankciókat, legfőképpen az energetikával foglalkozó szankciókat felül kell vizsgálni és azokat az erőfeszítéseket, amelyek a szankciók kigondolására és bevezetésére mennek, inkább arra kellene fordítani, hogy mielőbb tűzszünet legyen – hangsúlyozta.

Ez nem csak európai érdek, hiszen több százezren hunytak már el ebben a háborúban, és minden egyes perc, amellyel meghosszabbodik, további emberéleteket követelhet – szögezte le.

Nacsa Lőrinc beszélt arról is, hogy ha az elmúlt egy évet nézzük, akkor „világosan kijelenthető, hogy a dollárbaloldal háborúpárti, ők fegyverszállításokat követelnek, az összes ezzel kapcsolatos európai parlamenti határozatot megszavazták, adott esetben még élő erőt is bevetnének”.

Hozzátette: ennek fényében nem számít arra, hogy a békepárti határozatot az ellenzék megszavazná.

A kisebbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese a beszélgetésben kitért arra is, hogy Magyarország érdekelt abban, hogy a NATO fennmaradjon, megerősödjön és bővüljön, ezért „alapvetően támogatjuk Svédország és Finnország NATO-csatlakozását”.

Ugyanakkor a frakcióülésen vita volt arról, hogy ez a döntés, ne olyan automatizmus legyen a parlamentben, mint általában a nemzetközi szerződéseknél szokás.

Nacsa Lőrinc kifejtette, Svédország és Finnország éveken keresztül dobálta ránk a szemetet, feljelentettek mindenféle nemzetközi fórum előtt. „Olyan mondat is elhangzott hivatalban lévő svéd minisztertől, hogy a magyar családvédelmi akcióterv számára a harmincas évek Németországát idézi és számtalan alkalommal a magyar embereket sértegették, most pedig szíveséget kérnek Magyarországtól” – mondta.

Kiemelte, hogy ezeket a politikai vitákat tisztázni kell, mert egy másik szövetségi rendszerben is szövetségesek leszünk, így a kommunikációt és a kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet alapjára és a párbeszédre kell helyzeni.

Hozzátette: a jövő héten utazó delegáció azt kéri svéd és finn barátainktól, hogy mostantól beszéljük meg egymás között az ügyeket, ne a sajtóba harsogjunk mindenféle hazugságot a másik nemzetről, legfőképpen ők rólunk, és ne a magyarokra tegyenek megjegyzéseket.