Így kerül be az orosz olaj az EU-ba

Kinek a hibája?

Közvetítőkön keresztül, a szankciókat megkerülve érkezhet kőolaj Oroszországból Európába. Azerbajdzsán tagadja, hogy közvetítőként venne részt a folyamatban, az Európai Bizottság egyelőre vizsgálódik és egy amerikai diplomatát bízott meg azzal, hogy az ügy végére járjon – írja hiradó.hu. 

Továbbra is jelentős mennyiségű orosz szénhidrogén, különösen kőolaj áramlik a szankciókat megkerülve az európai piacra, és ezen leginkább a közvetítők kaszálnak – állítják politikusok és iparági bennfentesek. Sajtóhírek szerint sikertelen volt az uniós tisztségviselők azon igyekezete, hogy biztosítsák a kontinens orosz olajtól és gáztól való függetlenségét.

A nyersolajat köztudottan nehéz nyomon követni a globális piacokon, hiszen a tranzitországokban könnyen összekeveredhet más szállítmányokkal, nagyobb olajtételt hozva így létre, amelynek eredetét már korántsem egyszerű meghatározni.

A finomítási folyamattal is el lehet tünteni az alapanyag eredetének csaknem minden nyomát. A titokzatosságot pedig még tovább növeli a hajózási társaságok bonyolult hálózata – egyeseket ezért azzal vádolnak, hogy trükközéssel segítik Oroszországot nyersolajexportja eredetének elrejtésében.

Mihail Hodorkovszkij a Jukosz olaj- és gázipari óriáscég korábbi vezérigazgatója, – aki az orosz elnök komoly kritikusának számít – szerint az embargó csupán a szállítási költségeket növelte meg, illetve a közvetítőket juttatta kedvezőbb pozícióba.

„A szankciók bevezetése óta az Oroszország által exportált nyersolaj mennyisége többé-kevésbé stabil maradt” – ezt már Saad Rahim, a Trafigura szingapúri székhelyű francia nyersanyagkereskedelmi vállalat vezető közgazdásza mondta, hozzátéve, hogy erős a gyanú arra, hogy az orosz olajat még mindig közvetítőkön keresztül adják el az EU-nak és a nyugati országoknak.

De hogyan lehet ezt kivitelezni? Az Európába vezető egyik lehetséges útvonal az Oroszországgal határos Azerbajdzsánon keresztül vezet, ahonnan a British Petroleum (BP), a világ egyik legnagyobb olaj- és gázvállalata által üzemeltetett Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezeték indul. A törökországi Ceyhan kikötője az egyik legfontosabb ellátási csomópont, ahonnan nyersolajat szállítanak Európába.

François Bellamy, francia európai parlamenti képviselő komoly gyanúját fejezte ki az említett útvonallal kapcsolatban. Véleménye szerint az adatok azt mutatják, hogy Azerbajdzsán tavaly április és július között napi 242 ezer hordóval többet exportált, mint amennyit termelt. „Hogyan csökkentheti egy ország egyszerre a termelését és növelheti az exportját?” – tette fel a kérdést Bellamy.

Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, a testület a szankciórendszerek kiskapuinak felszámolásán dolgozik, és – hogy, hogy nem – az EU korábbi amerikai nagykövetét, David O’Sullivant nevezte ki különmegbízottnak, akinek feladata a szankciók kijátszásának felfedése és kezelése lesz.

A tisztviselő rámutatott arra is, hogy a Bellamy által idézett, az azerbajdzsáni olajügyletekre vonatkozó adatok a szankciók hatályba lépése előtt történtek, így ebben az esetben nem lehet szó a szankciók kijátszásáról.

Határozottan elutasította a feltételezést Aykhan Hajizada, azeri külügyi szóvivő is.

„Azerbajdzsán nem exportál orosz olajat az EU-ba a Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezetéken keresztül”– jelentette ki.

A BP korábban kénytelen volt tagadni, hogy a vezetéken orosz olajat szállítanak, és a Politico által megismert adatok is azt mutatják, hogy az utóbbi időben visszaesett az EU-ba irányuló export mennyisége, a 2022 elején mért havi 3 millió tonnáról (mintegy 700 ezer hordó/nap) idén havi 2 millió tonnára.

Törökország ugyanakkor tavaly megduplázta az orosz kőolaj közvetlen importját, és elutasította az orosz nyersolajra vonatkozó szankciókat, annak ellenére, hogy egyidejűleg katonai és humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának. Egy finn kutatóintézet tavaly év végén arra figyelmeztetett, hogy az orosz kőolaj új útvonala az EU-ba Törökországon keresztül vezet, ahol azt szankciókkal nem sújtott olajtermékké finomítják és értékesítik tovább.

Hétfőn a Global Witness brit civil szervezet közzétett egy jelentést, amely szerint az orosz vezetékes olajat, amelyre nem vonatkozik teljes embargó, következetesen a G7-országok által tavaly decemberben bevezetett 60 dolláros felső határnál jóval magasabb áron adták el. A jelentésen dolgozó egyik aktivista szerint mindez nem véletlenül alakult így, a kormányok „szélesre tárt kiskapukat” kínáltak a nagy olajtársaságoknak, hogy azok folytathassák a szokásos üzletmenetet.

Nem először merül fel, hogy az orosz nyersolaj kerülőúton, de továbbra is nagy mennyiségben érkezik Európába. Tavaly ősszel a brit sajtó mutatott rá, hogy Nagy-Britannia kihasználja a kiskapukat, hogy orosz olajhoz jusson. Idén februárban pedig a Bloomberg cikkezett arról, hogy Indiai csomagolásban érkezik az orosz olaj a nyugati piacokra.