Hatalmas sztrájkra készülnek Németországban

Országos sztrájkra készül több szakszervezet Németországban a brüsszeli szankciók okozta infláció és az energiaválság miatt.

„Harmincegy éve nem volt Németországban olyan méretű sztrájk, mint amire hétfőn készül két szakszervezet. Gyakorlatilag semmi sem fog közlekedni, tehát nem járnak majd a repülőgépek, a vonatok – a távolsági és a helyi vonatközlekedés is szünetel –, a trolibuszok, a villamosok, és még az autópályákon is fennakadásokra lehet számítani, hiszen az autópálya személyzet is beszünteti a munkát” – közölte az M1 Híradó helyszíni tudósítója.

Hozzátette: Németország egyik legnagyobb szakszervezete, a Verdi február óta folyamatosan szólítja fel munkabeszüntetésre a szolgáltató ágazat dolgozóit. Vezetőjük azzal indokolta a sztrájkfelhívást, hogy a dolgozók egzisztenciális gondokkal küzdenek, az infláció és a megnövekedett energiaárak miatt az emberek nem tudják eltartani a családjaikat.

Az országos figyelemfelkeltő sztrájkot a Verdi és a vasutas szakszervezet szervezte meg. Jelentős béremelést kérnek, bár a követeléseik kis mértékben eltérőek: előbbi 10,5 százalékos, utóbbi 12 százalékos bérnövekedést szeretne elérni.

A magas infláció és az energiaválság miatt egyre több kórház kerül csődközeli helyzetbe Németországban.

Németországban sok helyen a szükségesnél kevesebb orvost és ápolót alkalmaznak vagy csökkentik az ágyak számát, miközben az orvosok a heti 40 óra helyett van, hogy 60-at dolgoznak. Az egészségügyi dolgozók a hónap közepén figyelmeztető sztrájkot tartottak, legalább 500 eurós béremelést követelve.

Az elöregedő társadalom miatt Németországban egyre többen szorulnak kórházi ellátásra, így elengedhetetlen az egészségügy reformja.

Noll Katalin, a közmédia berlini tudósítója elmondta, tavaly májusban létrehoztak egy bizottságot, amelyik azon dolgozik, hogy új alapokra helyezze a kórházak és az egészségügyi intézmények finanszírozását, és várhatóan nyárig tart ez a folyamat. Hozzátette: az egészségügyi intézmények arra hívják fel a figyelmet, hogy nagyon gyors anyagi segítségre van szükség.

Újra lángba borultak az utcák Franciaországban, a kormány nyugdíjreformja elleni tüntetéseken. A francia belügyminiszter szerint csak Párizsban 903 esetben gyújtogattak. Még Bordeaux elegáns városházának fából készült ajtaját is felgyújtották a tüntetők. Emmanuel Macron elnök kijelentette, hogy vállalja a politikai népszerűtlenséget, de nem mond le a reformról. A kormányfő pedig azt mondta: a szélsőbalos huligánok tehetnek a káoszról.

A bordeaux-i városháza, a Palais Rohan 18. században épült főbejáratát csütörtök éjjel gyújtották fel a város főterén összegyűlt, erőszakos tüntetők. Sűrű füst gomolygott Nantes belvárosában. A fekete ruhás, maszkos randalírozók kukákat gyújtottak fel, és megakasztották a francia nagyváros forgalmát csütörtök délután. Lille-ben már délután összecsaptak a rendbontók a rohamrendőrökkel. Macskakövekkel és üvegekkel dobálták meg az egyenruhásokat, akik vízágyúval és könnygázgránátokkal válaszoltak.

Párizs belvárosában, a Les Halles piac környékén tüntetők kukákat gyújtottak fel. Néhány utcával odébb az újságosbódét sem kímélték, de tűzre kerültek a párizsi tömegközlekedési vállalat kölcsönözhető elektromos rollerei is.

Felvétel készült arról is, ahogy a belvárost járó, fekete ruhás, maszkos fiatalok válogatás nélkül zúzzák be az üzletek kirakatait a párizsi opera környékén.

És azt is videóra vették, ahogy egy csoport fiatal berúgta egy gyorsétterem kirakatát. Volt, ahol a kukások hetek óta tartó sztrájkja miatt az utcákon összegyűlt szemétből raktak máglyát, és azt égették. Péntek hajnalig 140 helyre riasztották a tűzoltókat.

A csütörtöki volt a kilencedik országos megmozdulás, amit a nyugdíjreform ellen hívtak össze a francia szakszervezetek.

Csak Párizsban 120 ezren vonultak utcára a belügyminisztérium becslése szerint.

A tüntetőkhöz ezúttal sok középiskolás fiatal is csatlakozott. A szervezők nyolcszázezresre becsülték a fővárosban összegyűlt tömeget, országszerte pedig 3,5 millió részvevőről számoltak be.

Bár a szakszervezetek békés megmozdulást terveztek, a tömegbe vegyült szélsőségesek miatt szinte sehol sem kerülték el a rendbontást.

Az összecsapásokban százötven rendőr megsérült.

A szakszervezeti vezetők szerint az erőszakért nem ők, a tüntetések szervezői, hanem a kormány a felelős, amely rendelet útján, a nemzetgyűlést megkerülve vitte keresztül a vitatott reformjavaslatát. Azzal vádolták Marcon elnököt, hogy a szerda este sugárzott tévéinterjúban csak olajat öntött a tűzre. Pedig a szakszervezetek azt várták, hogy a megmozdulások erejét látva kompromisszumot ajánl.

Marcon azonban fogadkozott: legkésőbb az év végéig törvényerőre emelik a nyugdíjreformot.

„Nem akarom újraválasztatni magam, ezt az alkotmány sem teszi lehetővé. És ha választanom kell a rövid távú népszerűség, illetve a nemzeti érdek között, az utóbbit választom. Ha emiatt népszerűtlen leszek, hát azt is vállalom”

– jelentette ki az elnök. Hangsúlyozta: ő sem örül annak, hogy két évvel fel kell emelnie a nyugdíjkorhatárt, de erre van szükség ahhoz, hogy elkerüljék a rendszer összeomlását. Az államfő hozzátette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy Franciaország-szerte helyreálljon a rend az utcákon.

A szakszervezetek továbbra is a nyomásgyakorlás erejében bíznak. Tárgyalásokat, ezek hiányában pedig a kormány lemondását, valamint a nyugdíjreform-rendelet visszavonását követelik. Azt ígérték: folytatják a tömegközlekedést bénító országos sztrájkot, és jövő keddre újabb országos tiltakozást hirdettek.

Szükséges rossznak nevezte az erősen vitatott módon kihirdetett, országos zavargásokat kirobbantó nyugdíjreformot Emmanuel Macron szerdai interjújában, melyet a TF1 és a France 2 televíziós csatorna élőben sugárzott. A francia köztársasági elnök leszögezte: bizalma töretlen a kormányfőben és az elharapódzó tiltakozó mozgalmakra reflektálva kijelentette: „Nem fogunk eltűrni semmilyen túlkapást!”

Bár némileg visszavett kedd esti, nagy meghökkenést keltő kijelentéseinek stílusából, Emmanuel Macron kifejezte eltökéltségét a vitatott körülmények között – a nemzetgyűlés megkerülésével – kihirdetett nyugdíjreform végrehajtása mellett – olvasható a Le Figaro című lap online kiadásában.

Kijelentette: „A reformnak az év végéig hatályba kell lépnie.” Szerinte ez a záloga annak, hogy „összesen 1,8 millió honfitársunknak évente 600 euró körüli összeggel emelkedhessen a nyugdíja”.

Emmanuel Macron múlt csütörtökön döntött úgy, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, amely a nyugdíjkorhatár felemelését irányozza elő 62-ről 64 évre.

Mégsem csőcselék

Azt követően, hogy  kedd este csőcseléknek nevezte az országos zavargások résztvevőit,

szerdai nyilatkozatában Macron már jóval visszafogottabb volt, korábbi nyilatkozatát átfogalmazva azt mondta: egyáltalán nem illegitimek a tüntetők.

Kedd este az államfő még arról beszélt, hogy azoknak, akik részt vesznek a nyugdíjreform elleni országos tiltakozó akciókban, „nincs legitimitásuk a néppel szemben, amely szuverén módon fejezi ki magát választott képviselőin keresztül”. Akkor még azt is hozzátette: „a csőcselék nem uralkodhat a nép képviselőin”, és óvott attól, hogy Franciaországban is előforduljon a brazíliai vagy az egyesült államokbeli erőszakhullámhoz hasonló.

A francia kormány nyugdíjreformja ellen tüntetők egy építkezés anyagait dobják lángoló barikádra a párizsi Concorde téren, a parlamenti alsóház, a nemzetgyűlés közelében 2023. március 17-én. A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését előirányzó törvényt a francia elnök parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki, mert elfogadásához nincs biztosítva a többség a nemzegyűlésben.
MTI/EPA/Teresa Suárez

Feszült várakozás előzte meg Macron szerdai nyilatkozatát.

Hat nappal azután, hogy a kormány az alkotmány 49-3 cikkelyét felhasználva szavazás nélkül, egyoldalúan elfogadta a nyugdíjreformot a nemzetgyűlésben, a tiltakozás továbbra is erős. A sztrájkok és blokádok számos ágazatban folytatódnak, és csütörtökre újabb mozgósítási napot terveznek. Emmanuel Macron a Le Figaro szerint arra számított, hogy a televíziós interjú enyhíti a feszültséget.

Fel fogják oszlatni a zavargásokat

A kormány elleni bizalmatlansági indítvány kismértékű elutasításával bebizonyosodott, hogy nincs alternatív többség – kommentálta Emmanuel Macron a benyújtott, ám elbukott indítványt. Az interjúban az államfő

további bizalmáról biztosította Elisabeth Borne miniszterelnök asszonyt,

szerinte a politikus tovább vezeti a kormánycsapatot.

Az elnök – azzal együtt, hogy a nyugdíjreformot maga is szükséges rossznak nevezte, az országszerte kitört tiltakozó akciókra és a csütörtökre tervezett országos sztrájkra utalva kijelentette: „Nem fogunk eltűrni semmilyen garázdálkodást!” Jelezte: fel fogják oszlatni a zavargásokat.

Arra buzdította a kormányt, hogy lépjen fel erővel, és a hatósági kötelezettség kényszerítő eszközével úgy, ahogy a szemétszállításokra is rendőri erővel kötelezték sok helyen a sztrájkolókat.

Nem érdekli a népszerűség

A szakszervezetekkel kötött kompromisszum hiánya miatt sajnálatát fejezte ki ugyan, de jelezte: eddig egyetlen szakszervezeti erő sem lépett fel tárgyalási javaslattal. Azt is kifejtette: a népszerűséggel szemben a közérdeket választja, nem pedig a közvélemény-kutatásokat és a rövid távot.

Macron arra reflektált, hogy a Le Journal du Dimanche című lap legfrissebb havi felmérése szerint (melyet az Ifop közvélemény-kutató végzett)

az elnök politikájával elégedettek aránya 28 százalékra csökkent

– ez a legalacsonyabb mutató a sárga mellényesek válsága óta.