Franciaországban, Hollandiában és Csehországban is tüntetések voltak szombaton

Franciaországban, Hollandiában és Csehországban is tüntetések voltak szombaton. Többek között Párizsban is ismét utcára mentek az emberek Emmanuel Macron nyugdíjreformja ellen. 

A tüntetésekkel – valamint a kőolaj-finomítókat, a tömegközlekedést és szemétszállítást érintő gördülő sztrájkokkal – az emberek nyomást kívánnak gyakorolni a kormányra a nyugdíjreform visszavonása érdekében, amelynek egyik legfontosabb eleme a nyugdíjkorhatár két évvel, 64 évre történő emelése. 

A korábbi tüntetésekhez hasonlóan a szombati is békésen zajlott. Kedden 1,28 millió ember vonult az utcákra, a kormány adatai szerint ez volt a legnagyobb számú részvétel. 

A francia kormány szerint a reformra szükség van a nyugdíjkassza elegendő bevételének biztosításához, és azt közölte, hogy nem fog meghátrálni. A parlament felsőháza a hét végén is tárgyalja a reformról szóló törvényjavaslatot.

A francia szakszervezetek közös közleményben szólították fel a kormányt, hogy tartson minél előbb „állampolgári konzultációt” a kérdésben.

Prágában kormányellenes tüntetést tartottak  
 

Mintegy 20-25 ezren tüntettek szombaton délután Prágában a magas infláció és a nyugdíjtörvény módosítása ellen. A demonstrálók követelték az Oroszország által megtámadott Ukrajna katonai támogatásának leállítását, valamint Petr Fiala miniszterelnök kormányának lemondását. 

A szegénység elleni több mint háromórás megmozdulást a parlamenten kívüli Právo Respekt Odbornost (Jog, Tisztelet, Szakértelem – PRO) nevű párt szervezte. A Vencel téri tüntetők cseh zászlókat lengetve kormányellenes jelszavakat skandáltak. Jindrich Rajchl, a PRO elnöke bejelentette: amennyiben a kormány nem fogadja el követeléseiket, április 16-án újabb tüntetés lesz a Vencel téren,

A tüntetők azt is követelték, hogy a kormány állítsa le az Oroszország által megtámadott Ukrajna masszív katonai támogatását, és az ukránok helyett a cseh lakosság gondjaival foglalkozzon.

AJÁNLÓ

Ezrek tüntettek Ukrajna támogatása ellen Csehországban

A demonstrálók szerint a kormány többet törődik az ukránokkal, mint a csehek problémáival.

A megmozdulás végén néhány száz tüntető a cseh Nemzeti Múzeum elé vonult, majd követelte az épület homlokzatán lévő ukrán zászló eltávolítását. Miután követeléseikre senki sem reagált, többen megpróbáltak behatolni az épületbe, amit a rendőrségi kommandósok megakadályoztak. Dulakodás alakult ki, minek következtében 

Vít Rakusan belügyminiszter az oroszbarát személyek akciójának minősítette a tüntetést, majd azt mondta, hogy a rendőrség beavatkozása törvényes és szükséges volt.

Hollandiában is felforrósodott a levegő, de nem a közelgő tavasz miatt

Több mint tízezer holland gazda és környezetvédő tiltakozott szombaton Hágában a kormány politikája ellen, amellyel korlátozni kívánja a nitrogénkibocsátást, amely szerintünk ellehetetlenít számos gazdaságot és csapást mér az élelmiszeriparra. Sokan a nemzeti zászlót emelték magasba a gazdatüntetésen, 

és a hasonló belgiumi megmozdulást követte. A farmerek békés tüntetésén „Nincs farmer, nincs élelem” és „Nincs nitrogénprobléma” feliratú táblákkal vonultak fel.

A viszonylag nagyszámú állatállomány és a fokozott műtrágyahasználat miatt Hollandiában és Belgiumban az Európai Unió által engedélyezett szint fölé emelkedett a nitrogén szintje a talajban és a vizekben. Gazdaszervezetek szerint a problémát eltúlozzák, szerintük a javasolt megoldások méltánytalanok és nem hatékonyak.

A város más részében az Extinction Rebellion klímaaktivista szervezet vezette több ezer környezetvédő torlaszolt el egy nem engedélyezett tüntetésen egy fő közlekedési útvonalat az adószabályok ellen tiltakozva, amely szerintük a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását növeli. 

A tüntetők azt követelték, hogy a kormány szüntesse meg a kőolaj-finomítóknak és a szénipari cégeknek a kettős adózás elkerülése érdekében nyújtott adómentességet, csakúgy, mint az európai uniós szinten egyeztetett, a légi közlekedési és a hajózási iparágaknak nyújtott adókedvezményeket.

Borítókép: Tüntetés Franciaországban március 11-én (Fotó: MTI/AP/Lewis Joly)

Hatalmas, összesen mintegy 225 milliárd dolláros nyereséget termelt a hat legnagyobb nyugati olajvállalat tavaly. A szinte felfoghatatlan mértékű profit nagyjából a tavalyi magyar GDP másfélszerese. Elemzők szerint az óriási bevételt a brüsszeli szankcióknak köszönhetik, ugyanis az Oroszország elleni energetikai embargók miatt ugrottak meg az árak tavaly. Ahogy az egész EU-ban, úgy nálunk is komoly problémákat okoz a szankciós infláció.

Megállás nélkül dolgoznak a norvég Equinor olajfúrótornyai az Északi tengeren. Az energetikai óriás idén fokozta a kitermelést.

Nincs pihenés a francia TOTAL finomítóiban sem. Folyamatosan dolgozzák fel a nyersolajat, készül a benzin és a dízel. Az olajipar minden nyugati szereplőjénél hasonló a helyzet, a kitermelést és a feldolgozást is csúcsra járatták 2022-ben.

A feszített tempónak meg lett az eredménye: a hat legnagyobb nyugati olajipari vállalat történelmi rekordokat ért el tavaly. A brit BP, a norvég Equinor, a francia TOTAL, a brit-holland Shell, illetve az amerikai Chevron és Exxon együtt több mint 225 milliárd dollár –vagyis jóval több mint 80 ezer milliárd forint- profitot, vagyis hasznot termelt.  Ez az összeg csaknem a 2022-es magyar GDP másfélszerese.

Az energetikai ágazat brutális nyeresége mögött Brüsszel szankciói és az azok miatt elszabadult olaj, gáz és áram árak állnak. Az EU ugyanis – bár nem ezt ígérte – mégis energetikai embargókkal válaszolt arra, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A szankciós politika miatt energiaválság és háborús infláció tombol Európában.

Amíg az energiaipar szárnyal és elképzelhetetlen hasznot termel, addig más ágazatok a szakadék szélén táncolnak a brüsszeli szankciók miatt. Az energia mellett jelentősen drágultak például az alapanyagok, a szállítási költségek, ahogy a mezőgazdasági termelés is.

Az unió országai szenvednek a drasztikusan emelkedő áraktól és azon dolgoznak, hogy valahogy letörjék a szankciós inflációt, ami egyébként Magyarországra is begyűrűzik. Itthon is minden áru vagy szolgáltatás jelentősen drágább lett, és mind közül kiemelkedik az élelmiszerárak emelkedése. Elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy az árakat mesterségesen tartják magasan, vagy emelik a multinacionális üzletláncok, ahogy sokak szerint a spekulánsok is megjelentek.

A decemberi 24,5 százalékos hazai inflációért és magas árakért felerészben közvetlenül a háború és a szankciók a felelősek, felerészben pedig azok a helyi tényezők, amelyek közvetett módon szintén kapcsolódnak a szankciókhoz és a háborúhoz – mutatta ki a Makronóm Intézet. A kutatás megállapítja: az infláció a felére esne vissza, ha újra béke lenne.

A bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal. A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig a brüsszeli szankció – mondta Orbán Viktor évértékelő beszédében. A miniszterelnök hangsúlyozta a szankciók csak Magyarországon 4000 milliárd forintot vettek ki az emberek zsebéből.

„Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok csak a szankciók miatt energiára Magyarországon. Ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre, vagy családtámogatásra. A családok pedig lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre. Az ember csak áll a brüsszeli üvegpaloták között és nem akarja elhinni, hogy mi folyik ott” – sorolta a kormányfő.
Orbán Viktor kiemelte: Brüsszelnek a háború helyett a szankciós infláció elleni küzdelemmel kellene foglalkoznia, ahogy azt a magyar kormány is teszi.

Világszerte akár 140 milliónál is több ember szegényedhet el az infláció miatt – derül ki egy friss tanulmányból. Becslések szerint az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta több mint 60 százalékkal emelkedtek a háztartások energiakiadásai. A tanulmány szerint az Európai Unióban is drámai folyamatok zajlanak, ugyanis a brüsszeli szankciók miatt emelkedő energiaárak az egekbe emelték az inflációt, s így Magyarország sem tudja elkerülni az Európában tomboló pénzromlást.

A németek csaknem 40 százaléka már tavaly nyáron attól félt, hogy télen nem, vagy csak nehezen tudja kifizetni a folyamatosan dráguló gázt és elektromos áramot. Ugyanis a szolgáltatók a szankciók miatt megemelkedett költségeiket Németországban a fogyasztókkal fizettetik meg.

Németországban a becslések szerint minden negyedik ember él energiaszegénységben

– számolt be a V4NA hírügynökség. Ráadásul a középosztálybeli háztartások elszegényedésének veszélye is fenyeget a drasztikusan emelkedő energiaárak miatt.

Kritikus a helyzet Hollandiában is: ott 540 ezer háztartás megélhetése van veszélyben, mert nem vagy csak nehéz tudják fizetni a megdrágult energia számlákat.

A hírügynökség szerint az energiaárak a brüsszeli szankciók miatt emelkedtek az egekbe. Ráadásul nemcsak a háztartásoknak, hanem a vállalatoknak is többet kell fizetni az energiáért. Így a termékek és szolgáltatások ára is emelkedik, ami felfelé húzza az inflációt.

Az unió országai szenvednek a gyorsan emelkedő áraktól, és azon dolgoznak, hogy letörjék a szankciós és háborús inflációt, ami egyébként Magyarországra is begyűrűzött. Ahogy Európa-szerte, úgy itthon is minden áru vagy szolgáltatás sokkal drágább lett a szankciók miatt. Mind közül kiemelkedik az élelmiszerárak drágulása. Elemzők szerint ha nem lennének a szankciók, akkor az infláció azonnal a felére csökkenne. Csakhogy egyre erősebb a gyanú, hogy a szankciós politika hátterében megjelentek a spekulánsok is.

A brüsszeli szankciókon Soros György és még jó néhány pénzügyi alap óriási összegeket keresett, mert az emberek érdeke ellen az energiaárak emelkedésére spekuláltak

– mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban. A kormányfő hangsúlyozta: még ha az EU jóhiszeműen is hozta meg a szankcióit, a miattuk megemelkedett energiaárak Magyarországon akkor is 4000 milliárd forintot vettek ki az emberek zsebéből, aminek máshol lett volna a helye.

„Itt vannak keveset kereső foglalkozási csoportok, önkormányzatok, oktatás, egészségügy, innováció, fejlesztések. Volna helye ennek a pénznek. Ezt most elveszik tőlünk, egy rossz brüsszeli döntés értelmében, ráadásul előre látható módon, hiszen megmondtuk, hogy ez lesz. Ezt a pénzt kiveszik a magyarok zsebéből, velünk fizettetik meg a rossz szankciós döntésnek az árát” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor leszögezte: a kormány már meghozta azokat az intézkedéseket, amik a következő hónapokban lassítják áremelkedést, így 2023 végére egy számjegyűre csökkenhet az infláció.