kulcsár edina
Orbán Viktor Ankarában.
Fontos, hogy a béke hangja felvegye a versenyt a háború hangjának erejével, és fontos, hogy világossá tegyük, a globális többség békét akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Ankarában, a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján mondott beszédében. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette Magyarország újabb 105 tonnányi egészségügyi eszközzel segít Törökországnak a februári földrengés után.
A Türk Államok Szervezetének rendkívüli csúcstalálkozóját az azeri elnök kezdeményezésére hívták össze Ankarában. Az egyeztetés legfontosabb témája a februári törökországi-szíriai földrengés és humanitárius következményeinek kezelése. A Türk Államok Szervezetének tagjai Törökország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, megfigyelőként pedig Magyarország mellett Türkmenisztán csatlakozott. Orbán Viktor a találkozón kétoldalú tárgyalásokat is folytatott több türk tagállam elnökével.
Elsőként Savkat Mirzijojev üzbég államfővel egyeztetett a csúcstalálkozóját megelőzően. A megbeszélésen az ukrajnai háború és a szankciós válság is téma volt. A felek egyetértettek abban, hogy a veszélyes időkben is sikerült továbbfejleszteni a két ország kapcsolatát. Valamint, hogy
Ukrajna Magyarországgal szomszédos állam, ezért a háború hatásai súlyosak és közvetlenek – jelentette ki Orbán Viktor a csúcstalálkozón mondott beszédében.
Az infláció az egekben van, az energiaárak is történelmi magasságban –tette hozzá a miniszterelnök, jelezve azt is, hogy a háborúban most már sok magyar ember is meghalt, mert a Nyugat-Ukrajnában élő magyar közösség tagjai közül is besorozzák a férfiakat a hadseregbe. A kormányfő kiemelte: Magyarország számára a legfontosabb az emberéletek mentése, ezért azt képviseli, hogy legyen minél hamarabb tűzszünet és legyenek béketárgyalások. Egyúttal pedig megköszönte, hogy a türk államok vezetői a béke hangját erősítik.
„Sajnos Európa háborús pszichózisban szenved, és a kontinens, ahonnan én jövök napról-napra sodródik bele a háborúba. Fontos, hogy a béke hangja felvegye a versenyt a háború hangjának erejével, és fontos, hogy világossá tegyük, hogy a globális többség az békét akar” – fogalmazott a magyar kormányfő.
A miniszterelnök elmondta:
– erről beszélt Szijjártó Péter a Türk Államok külügyminisztereinek ülésén. A külgazdasági és külügyminiszter közölte: a februárban küldött 1500 kilogrammnyi gyógyszer után, újabb nagy mennyiségű egészségügyi adományt juttatott el Magyarország Törökországba.
„105 tonna egészségügyi, orvosi és kórházi eszközt hoztunk a török barátainknak. Ezt a 105 tonna egészségügyi eszközt a cargo gépünk három körben tudja leszállítani. A török hatóságokkal történt konzultációt követően, lélegeztetőgépek, kötszerek, infúziós eszközök, gyógyszerek találhatóak ebben a nagy szállítmányban” – mondta Szijjártó Péter.
A tárcavezető hangsúlyozta: az eredményes fellépéshez nemzetközi összefogásra van szükség, Magyarország ezért támogatja, hogy jöjjön létre a Türk Államok Szervezetén belül a katasztrófavédelmi tevékenység összehangolásáról szóló megállapodás, amiben részt is kíván venni.
Az ukrajnai háború és energiabiztonsági kérdések álltak Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő ankarai tárgyalásainak középpontjában – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön.
Erdogan elnök köszönetet mondott Magyarországnak a törökországi földrengés után mutatott szolidaritásért, a sok segítségért, külön kiemelve a magyar kutató-mentőcsapatok hősies helytállását.
A Türk Államok Szervezetének rendkívüli csúcstalálkozóját az azeri elnök kezdeményezésére rendezik meg Ankarában. A találkozó legfontosabb témája a februári törökországi-szíriai földrengés és humanitárius következményeinek kezelése. A Türk Államok Szervezetének tagjai Törökország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, megfigyelőként pedig Magyarország mellett Türkmenisztán csatlakozott.
Orbán Viktor elsőként Savkat Mirzijojev üzbég államfővel egyeztetett a csúcstalálkozót megelőzően. A megbeszélésen az ukrajnai háború és a szankciós válság is téma volt. A felek egyetértettek abban, hogy nehéz és veszélyes időket élünk, ami mindkét államot súlyosan érinti. A globális átrendeződések pedig csak még sürgetőbbé teszik a tűzszünet és a béke megteremtését, ahogyan Magyarország és Üzbegisztán összefogását is.
– erről beszélt Szijjártó Péter a Türk Államok külügyminisztereinek ülésén. A külgazdasági és külügyminiszter közölte: a februárban küldött 1500 kilogrammnyi gyógyszer után, újabb nagy mennyiségű egészségügyi adományt juttat el Magyarország Törökországba.
„105 tonna egészségügyi, orvosi és kórházi eszközt hoztunk a török barátainknak. Ezt a 105 tonna egészségügyi eszközt a cargo gépünk három körben tudja leszállítani. A török hatóságokkal történt konzultációt követően, lélegeztetőgépek, kötszerek, infúziós eszközök, gyógyszerek találhatóak ebben a nagy szállítmányban” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter az ukrajnai háború kapcsán megerősítette: Magyarország békét akar.
Ebben a háborúban sajnos magyar emberek is meghaltak már, a legfontosabb feladat pedig az emberéletek mentése, amihez békére van szükség – szögezte le Szijjártó Péter, aki egyúttal megköszönte, hogy a Türk Államok Szervezetének tagországai mind-mind a béke hangján szólnak.
A kormányfő hangsúlyozta: Európa fő kérdése ma a háború, és ez nehéz helyzet elé állítja Magyarországot. Ukrajna szomszédos állam, a háború hatásai azért súlyosak és közvetlenek, az infláció az egekben van, és az energiaárak is történelmi magasságban – tette hozzá, jelezve azt is, hogy a háborúban most már sok magyar ember is meghalt, mert a Nyugat-Ukrajnában élő magyar közösség tagjai közül is besorozzák a férfiakat a hadseregbe.
A miniszterelnök ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy amit most látnak Európában, az több mint háború, mert valójában „egész Európa hatalmi viszonyainak újraszerkesztése történik”, és ez kihat majd a türk világra is. Hozzátette, Magyarországról egy másik veszélyt is látnak: olyan folyamatok zajlanak a világgazdaságban, hogy újra blokkosodás történhet.
Kijelentette: a világgazdaság blokkosodása ellentétes a magyar érdekkel, Magyarország nem a blokkosodásban, hanem a kollektivitásban, az összekötésben látja a jövőt.
Ebben a türk államok kulcsszerepet játszhatnak, hiszen itt együtt vagyunk európai, kaukázusi és közép-ázsiai országok, amelyek a kölcsönös tisztelet alapján kapcsolódnak össze egymással, jó példát adva az egész világnak – fogalmazott.
Közölte: Magyarország támogatja, hogy gazdasági, kereskedelmi és energetikai összeköttetéseik a türk államokkal új dimenzióba lépjenek. Szeretnénk részt venni minél hamarabb a türk befektetési alapban is, a szükséges pénzügyi eszközeink rendelkezésre állnak – jelezte.
A kormányfő kifejezte Magyarország részvétét a Törökországot ért drámai földrengés miatt, és nagyrabecsüléséről biztosította azokat, akik bátor munkával mentették az embereket. Hangsúlyozta: Magyarország kutató- és mentőegységei az első napokban csatlakoztak török társaikhoz, és sok embert sikerült megmenteniük.
Megjegyezte: látva Törökország hatalmas fejlődését az elmúlt 23 évben, illetve az elmúlt tíz év fantasztikus előre lépéseit, amit Recep Tayyip Erdogan elnök irányításával megtett az ország, biztos abban, hogy az újjáépítés is sikeres lesz.
Orbán Viktor a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából arra is emlékeztetett, hogy a török-magyar barátság hosszú, mély gyökerekkel rendelkezik. Felidézte: az 1848-as magyar függetlenségi háborút a németek és az oroszok leverték, ezután katonatisztek, tudósok és politikusok százai menekültek Törökországba, akiket a törökök befogadtak.
Elhangzott: Magyarország közvetlenül, Törökország pedig a tengeren keresztül szomszédja a háború sújtotta Ukrajnának, így mindkét ország érdekelt a mielőbbi igazságos békében, amelyet diplomáciai eszközökkel kell elérni. A háborúba sodrodást, a háború eszkalációját mindenképpen el kell kerülni – szögezték le.
Orbán Viktor kérte a török elnököt, hogy országa továbbra is legyen megbízható partner a magyar energiabiztonság szempontjából kulcsfontosságú keleti gázszállítások tranzitjában.