POLITIK
Felszólították a háborúzó feleket a harci cselekmények leállítására.
A pontok között szerepel egyebek mellett: a Moszkva és Kijev között tárgyalások újrakezdése, a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartása, valamint a további eszkaláció megakadályozása is.
A tervre vegyes reakciók érkeztek. Fehéroroszország például támogatásáról biztosította Kínát.
Fehéroroszország aktívan küzd a különböző béketervek sikeréért, és ezek között kiemelten támogatja a kínait – ezzel a mondattal jelentette be kedden Pekingben a fehérorosz elnök, hogy ő teljes vállszélességgel kiáll az ukrajnai háborúra vonatkozó kínai béketerv mellett. Aljakszandr Lukasenka úgy fogalmazott: új megközelítésre és felelős politikai döntésekre van szükség, mert csak így kerülhető el egy olyan világméretű összeütközés, amelynek senki se lehet nyertese.
A terv mögé Orbán Viktor is beállt. A miniszterelnök néhány nappal ezelőtt a parlamentben beszélt arról, hogy a világ nagyobbik része békét akar, csakúgy mint Magyarország.
Orbán Viktor elmondta: ha a háború folytatódik, egyre többen fognak meghalni, és gazdasági összeomlás is fenyeget. Hazánk így a mielőbbi békét sürgeti.
„Magyarország minden nemzetközi fórumon a békét szorgalmazza, és úgy látom, hogy a világ nagy többsége is a békét támogatja. Magyarország nem szigetelheti el magát a világ nagyobbik részétől, amely békét akar. Ezért Kína béketervét is fontosnak tartjuk és támogatjuk” – mondta a magyar kormányfő.
Az érintett felek közben óvatosan reagáltak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta: a terv egyes részei üdvözlendők. Ugyanakkor ő továbbra is pénzt és fegyvereket kér a Nyugattól.
Az orosz elnöki szóvivő pedig hétfőn beszélt arról, hogy figyelemre méltónak tartják a javaslatot, és megígérte, hogy elemezni fogják azt.
„Minden kísérlet, amely olyan tervek kidolgozására irányul, amely segíti a konfliktus békés mederbe terelését, figyelmet érdemel. Ekként nagy figyelemmel tekintünk kínai barátaink tervére is. A részleteket azonban elemezni kell, figyelembe véve a felek érdekeit” – fogalmazott Dmitrij Peszkov.
Az Egyesült Államokat nem nyűgözte le az ötlet.
Elemzők szerint nem meglepő, hiszen kínai terv kemény üzenet Brüsszelnek és Amerikának.
Az ugyanis kitér a szankciós politikára is: a tizedik pontban Kína a békekötés feltételeként jelöli meg, hogy minden érintett fél hagyjon fel az egyoldalú büntetőintézkedések, azaz szankciók kivetésével, a tizenegyedik pontjában pedig az áll, minden félnek alázattal fenn kell tartania a meglévő világgazdasági rendszert, és tartózkodnia kell attól, hogy a világgazdaságot politikai célokra eszközként vagy fegyverként használja.
Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken azzal vádolta meg Kínát, hogy csak el akarja terelni a figyelmet arról a tényről, hogy valójában Oroszországot támogatja. Joe Biden amerikai elnök pedig újságírói kérdésre azt mondta: nem látott semmit a tervben, ami Oroszországon kívül bárki más hasznát is szolgálná.
Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO – mondta a Weltwoche című svájci hetilapnak Orbán Viktor. A miniszterelnök felhívta arra a figyelmet, hogy ezt a háborút senki sem nyerheti meg, a patthelyzet ugyanakkor könnyen világháborúvá fajulhat.
A háború kimeneteléről szólva kijelentette: azt senki sem nyerheti meg. „Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat” – mutatott rá.
A magyar kormányfő az interjúban kifejtette azt is, hogy Oroszország egy másik civilizáció, ahol az európai politikai normák nem működnek. Nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem – jegyezte meg. Hozzátette: meg kell találnunk a módját annak, hogy együtt tudjunk élni egy olyan nagy, veszélyes hatalommal, mint a szomszédunkban lévő Oroszország.
Orbán Viktor közölte: elképzelni sem szeretné, hogy mi történik akkor, ha Oroszország elveszíti a háborút.
„Oroszország egy atomhatalom. Ez egy geopolitikai sokk lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító földrengés, sokkal rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása. Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról tanúskodik”
– hangsúlyozta.
Egy orosz Tu-95 Bear “H”, amelyet a RAF Typhoon gyorsreagálású riasztási repülőgépe (QRA) a 6. század 6. repülőszázadának a skóciai RAF Leucharsból fényképezett. A repülőgépeket később orosz katonai felderítőként (Bears) azonosították.
A béketeremtésről szólva közölte, hogy a béke a szívben kezdődik, el kell érnie a fejet, amely aztán a kezet vezeti.
Ez a sorrend: kívánni kell a békét, aztán akarni kell, majd meg kell teremteni. Ma már hiányzik az akarat, legalábbis Nyugaton – fűzte hozzá, majd arról beszélt, hogy a kínaiak, az indiaiak, az arabok, a törökök, a brazilok békét akarnak.
„A Nyugat elvesztette azt a képességét, hogy a világot egy ügy érdekében egyesítse. Térben korlátozottak a filozófiai alaptételei. Ez egy új jelenség”
– hívta fel a figyelmet. Orbán Viktor Magyarországnak a béketeremtésben játszott szerepét úgy fogalmazta meg: ha barátaink és szövetségeseink fel akarják adni a háborús álláspontot, látniuk kell egy alternatívát.
Kína: nemzetközi jogi alapelvek betartásának kötelme, illetve erős üzenet a nyugati államoknak
Kína béketerve bizonyos pontokban kimondottan hasonlatos a Vatikán által hangoztatott alapértékekhez. Kína rendezési tervében is kitüntetett helyen szerepel ugyanis a harcok azonnali befejezése, béketárgyalások megkezdése, az országok szuverenitásának tisztelete. Nem szól ugyanakkor konkrétan a nukleáris fegyverek léte ellen, azonban hangsúlyozza, hogy nem kerülhet sor a bevetésükre, illetve – a nukleáris szennyezés megakadályozása érdekében – külön kimondja, hogy a nukleáris erőműveket és környéküket kiemelt védelemben kell részesíteni.
Meg kell oldani Kína szerint a háború nyomán kibontakozó humanitárius válsághelyzetet, biztosítani kell a hadifoglyok és a civilek biztonságát, és nem szabad érvényesíteni azt a beállítottságot, melyet a dokumentum hidegháborús gondolkodásnak nevez: egyik ország sem növelheti saját biztonságát a másik biztonságának kárára.
A kínai terv elég erőteljes üzenetet is tartalmaz az Európai Unió és az Egyesült Államok részére.
Tizenkét pontjából ugyanis kettő külön foglalkozik a szankciós politikával: a tizedik pontban Kína a békekötés feltételeként jelöli meg, hogy minden érintett fél hagyjon fel az egyoldalú büntetőintézkedések (azaz szankciók) kivetésével, illetve tizenegyedik pontjában pedig az áll, minden félnek alázattal fenn kell tartania a meglévő világgazdasági rendszert, és tartózkodnia kell attól, hogy a világgazdaságot politikai célokra eszközként vagy fegyverként használja.
Ripost hírek
