tóth gabi
Létrehozva: 2023.03.17.
Ez a véleménye a magyaroknak a dollárbaloldalról
Hogyan ítélik meg a guruló dollárok ügyét?
A magyarok 57 százaléka szerint szigorúbb jogszabályokra van szükség nemcsak a pártokra, de a kampányban részt vevő minden szervezetre vonatkozóan – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. Egy évvel ezelőtt az ellenzéki pártokhoz köthető háttérszervezetek amerikai és svájci forrásból több mint négymilliárd forint, valószínűsíthetően kampánycélú támogatásban részesültek, ami az állami támogatás ötszörösét jelenti – emlékeztetett az intézet.
Mint írták,
a rendszerváltás óta történt legnagyobb kampányfinanszírozási botrány nemcsak a kormánypárti (65 százalék), de a baloldali szavazók (43 százalék) többségét is a szigorítás szükségességéről győzte meg.
A Fidesz-szavazóknak mindössze ötöde, 19 százaléka, az ellenzékieknek mindössze harmada, 34 százaléka gondolja úgy, hogy nincs szükség szigorításra. Valamennyi társadalmi csoportban többségben vannak azok, akik szerint szigorúbb jogszabályokra lenne szükség, még az általában a kormányétól eltérő állásponton lévő felsőfokú végzettségűek 48 százaléka és a budapestiek 51 százaléka, vagyis többsége szerint sem elég szigorú a mostani szabályozás.
Arra a kérdésre, hogy mely országból jövő támogatás fogadható el választási kampányban a pártokhoz köthető szervezetek számára, a választók többsége, 56 százaléka azt felelte, hogy semmilyen külföldi támogatás sem elfogadható.
Tízből egyaránt nyolc-nyolc magyar szavazó, azaz 77-77 százalék szerint nem elfogadható, ha egyes, pártokhoz köthető szervezetek orosz vagy kínai támogatásban részesülnek, tízből heten, vagyis 71 százaléknyian ellenzik az amerikai támogatásokat, és tízből hatan, 59 százalék az EU-ból érkező támogatásokat sem tartja elfogadhatónak a választási kampányokban.
Ellenben mindössze minden negyedik magyar, azaz 27 százalék tartja elfogadhatónak az Európai Unión belülről érkező támogatásokat, mindössze minden hetedik (15 százalék) az Egyesült Államokból érkező kampánypénzeket, és csak minden tizedik a Kínából és Oroszországból érkező támogatásokat (kilenc-kilenc százalék) a pártokhoz köthető szervezetek számára.
Nyomozást indított Karácsony Gergely volt tanácsadója utazásaival kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a Magyar Nemzet. A napvilágot látott információk szerint ugyanis Korányi Dávid több nemzetközi útját is a fővárosi adófizetők állhatták, ráadásul a dollárbaloldal „intézőjének” minden második hivatalos külföldi látogatása az Egyesült Államok fővárosába vezetett.
Hűtlen kezelés bűntettének gyanújával indított büntetőeljárást Korányi DHirdetésávid külföldi útjaival összefüggésben a rendőrség – derült ki a Magyar Nemzet birtokába került hatósági határozatból.
A dokumentumban arra is kitértek, hogy Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány kérésére a nyomozásból az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kizárta a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK).
Az indokolás szerint az elfogultság látszatát is el kell kerülni, tekintettel arra, hogy Terdik Tamás rendőr vezérőrnagy a beosztásából adódóan napi munkakapcsolatban van a „feljelentéssel érintett személlyel”, Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével. Kerestük a rendőrséget is, tőlük azt a választ kaptuk, hogy az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja az eljárást.
A nyomozás előzménye, hogy a közérdekű bejelentéseiről ismertté vált Tényi István a hatóságokhoz fordult azután, hogy hetekkel ezelőtt kiderült: bár a főpolgármesteri hivatalba egy idő után szinte egyáltalán nem járt be Korányi Dávid, Karácsony Gergely tanácsadója több útját így is a fővárosi adófizetők állhatták. Ráadásul ezek az utak egyáltalán nem kapcsolódtak Korányi tanácsadói feladataihoz.
A Magyar Nemzethez eljutott ugyanis egy összesítő táblázat a dollárbaloldalt az Egyesült Államokból több milliárd forinthoz juttató Action for Democracy alapítójának hivatalos külföldi utazásairól, valamint azt is megírtuk, hogy 2022. február 18-a és február 20-a között Karácsony Gergely volt főtanácsadója egy konferencián vett részt Alex Sorossal. Pár napra rá, február 24-én pedig meg is történt az első átutalás a Korányi-féle szervezettől Magyarországra. Ezek az elszámolt, hivatalos külföldi utazások összességükben mintegy 1,6 millió forintba kerültek.
Ide tartozik, hogy Korányi felesége maga is bevallotta: több mint egy évig nem jártak Magyarországon, ugyanakkor ebben az időszakban Korányi még a főpolgármesteri hivatal fizetett alkalmazottja volt, hiszen csak tavaly november végén szüntették meg a megbízását. Karácsony Gergely korábbi városdiplomáciai főtanácsadója azért maradhatott távol a Városházától, mert 2020 júniusában a főpolgármester lehetővé tette számára, hogy munkakörét részben távmunkavégzésben, méghozzá változatlanul havi kilencszázezer forintos illetményért lássa el.
Kitértünk arra is, hogy a Korányi hivatalos, elszámolt külföldi utazásait feldolgozó adatsor szerint Bajnai Gordon korábbi kormányfő és Karácsony Gergely főpolgármester volt tanácsadója nyolc ilyen jellegű látogatáson vett részt.
Ezek közül négynek Washington volt az úti célja, azaz az Action for Democracy révén 2022 elejétől a dollárbaloldal pénzgyűjtését intéző Bajnai-bizalmas minden második hivatalos külföldi útja az Egyesült Államok fővárosába vezetett. Mindemellett Korányi egy brüsszeli és londoni, egy pozsonyi, egy müncheni és egy glasgow-i útról adott számot. A főtanácsadó az USA-beli útjainál útiköltséget nem számolt el, csak dologi költségeket.
Fontos megjegyezni, hogy a legdrágább egy 2021. november 8–12. közötti skóciai út volt, amely 636 574 forintjába került a fővárosi adófizetőknek. Ekkoriban rendezték Glasgow-ban a COP 26 globális klímacsúcsot, melyre a résztvevők egy része négyszáz magánrepülőgéppel érkezett. A skóciai klímacsúcs alkalmával Korányi útiköltsége közel negyedmilliós (241 561 forint) volt, de elszámolt 168 174 forint szállásköltséget, valamint 158 647 forint dologi költséget is. Emellett 60 408 forint napidíj felszámolására is sor került.
A főpolgármester egykori bizalmasa kapcsán – az utazásain kívül – azt is érdemes megemlíteni, hogy korábban az országgyűlési kampányban és még azt követően is komoly összegek áramlottak a Márki-Zay Péter vezette ellenzékhez. Az első hírek arról szóltak, hogy több mint 1,8 milliárd forintnyi segítség pedig éppen a Korányi Dávid vezette Action for Democracy nevű szervezeten keresztül érkezett a baloldalhoz.
Mivel az amerikai pénzek miatt sérülhetett az ország szuverenitása, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is vizsgálódik, a rendőrség pénzmosás és sikkasztás gyanújával nyomozást indított, valamint költségvetési csalás miatt a NAV is eljárást rendelt el.
Később egy nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésből az is kiderült, hogy az Action for Democracy nemcsak Márki-Zay Péter mozgalmának utalt, hanem egymilliárd forintot kapott az Ezalényeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója, továbbá több mint egymilliárd forinthoz jutott hozzá a DatAdat is, amely az egyesült ellenzék kampányát segítette. Utóbbi, Bajnai Gordon volt miniszterelnök által fémjelzett céggel összefüggésben szintén a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytat eljárást.
Azóta újabb, a minősítés alól feloldott titkosszolgálati dokumentum került napvilágra, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy nem egy, hanem két nagy külföldi támogató szervezete van a dollárbaloldalnak: az amerikai, Bajnai Gordonékhoz köthető Action for Democracy mellett egy svájci alapítvány is közel egymilliárd forintot utalt. A svájci utalások a baloldali előválasztási időszak kezdetétől indultak, 2021 szeptembere és 2022 februárja között történtek, öt részletben.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
