Európa is fokozni akarja a fegyverszállításokat Ukrajnába

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szombaton a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg)városban tett látogatásán azt szorgalmazta, hogy az uniós tagállamok küldjenek még több fegyvert Ukrajna támogatására, és komolyan vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is.

Metsola kiemelte, hogy továbbra is felhívásokat fog közzétenni annak érdekében, hogy a győzelemhez szükséges felszerelések eljussanak Ukrajnába.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban az EP elnöke úgy fogalmazott, reméli, hogy az erről szóló tárgyalások akár már az idén megindulhatnak. Elismeréssel szólt arról, hogy Ukrajna milyen gyors ütemben tett előrelépéseket a tagság érdekében, és azt hangoztatta, hogy az ország jövője az Európai Unióban van.

Az EU tavaly júniusban adott tagjelölti státuszt Ukrajnának, négy hónappal azt követően, hogy Oroszország megtámadta az országot.

Roberta Metsola találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Ruszlan Sztefancsuk házelnökkel is. Ukrán tájékoztatás szerint a megbeszéléseken a Kijev által javasolt békeformuláról, illetve egy béke-csúcstalálkozó lehetőségéről is tanácskoztak a felek.

Az EP elnöke részt vesz azon a nemzetközi konferencián is, amelynek témája, hogyan lehetne Oroszországot felelősségre vonni az Ukrajna elleni agresszió miatt. A rendezvénnyel kapcsolatban Metsola úgy nyilatkozott, hogy elszámoltathatóság, szabadság és igazság nélkül nem lehet béke. „A megbékítés soha nem működött” – tette hozzá.

Sajtóhírek szerint a német Rheinmetall hadiipari nagyvállalat harckocsigyár építését tervezi Ukrajnában. A Der Spiegel értesülései szerint a düsseldorfi konglomerátum vezetői tárgyalásokat folytatnak a kijevi vezetéssel egy gyártóüzem létrehozásáról, ahol a legújabb fejlesztésű Panther (Párduc) nehézharckocsikat szerelnék össze.

A Rheinmetall AG vezérigazgatója, Armin Papperger az ukrán kormány minisztereivel folytat tárgyalásokat egy új harckocsigyár építéséről a főváros, Kijev térségében. Sajtóinformációk szerint az üzem megépítése mintegy 200 millió euróba (kb. 72 milliárd forint) kerülne, és évente 400 Párduc típusú harckocsit volna képes előállítani.

„Az ukrán kormánnyal folytatott tárgyalások ígéretesek; remélem, hogy a következő két hónapban döntés születik az ügyben” – fogalmazott a német vállalat vezérigazgatója.

Első hallásra őrültségnek tűnhet egy komplett harckocsigyár megépítását Ukrajnában, ám Papperger szerint meg lehetne védeni az orosz légitámadások ellen. „A gyár légvédelemmel való biztosítása nem lenne kivitelezhetetlen” – mondta.

Szakértők szerint Ukrajnának legalább 600-800 darab modern tankra lenne szüksége ahhoz, hogy esélye legyen a győzelemre a jobban felszerelt orosz hadsereg ellen.

Ez a szám természetesen ma még igencsak távolinak tűnik, az elmúlt hónapokban a nyugati szövetségesek által tett felajánlások ennek csupán a töredékét teszik ki. Papperger elmondta, még ha a német hadsereg át is adná az összes készleten levő Leopard harckocsiját, az sem volna elég; ezért más megoldásra van szükség.

A vezérigazgató elmondása szerint a Rheinmetall eddig 250 harckocsival segítette az ukránokat.

„Teljes gőzzel dolgozunk, már több mint 40 Marder típusú gyalogsági harcjárművet állítottunk hadrendbe, és ez a szám az év végére eléri a százat. A beígért ötven Leopard 2A4-esből körülbelül harminc harckocsi áll készen. Ezen kívül van még körülbelül 100 régebbi Leopard 1-es, amelyek közül 88-at (hamarosan) újra hadra foghatóvá tudunk tenni” – idézi Pappergert a Spiegel Online.

A Rheinmetall vezére azt is elmondta, úgy számolnak, hogy a háború még évekig elhúzódik, hiszen egyfajta patthelyzet alakult ki a fronton amiatt, hogy mindeddig egyik fél sem volt képes áttörést elérni a Donyeck-medencében.

Ugyanakkor ahhoz mindkét háborúzó fél elegendő erőforrással rendelkezik, hogy elkerüljék a döntő vereséget.

„Ezt az egyensúlyi helyzetet csak úgy tudjuk feloldani, ha sokkal következetesebben támogatjuk Ukrajnát” – vonta le a következtetést düsseldorfi székhelyű cég vezetője.

Ukrajna 300 harckocsit kaphat Nyugatról az orosz támadás elleni védekezéshez, köztük 62 darabot a legmodernebbnek számító Leopard 2-esekből – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter egy vasárnapi interjúban.

Boris Pistorius a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte: bízik abban, hogy sikerül megvalósítani azt a német-lengyel kezdeményezést, hogy az orosz agresszió elhárítását segítő nyugati országok két harckocsizó zászlóaljnyi, azaz 62 darab Leopard 2-essel segítsék az ukrán hadsereget.

Az A4-es jelzésű modellből már össze is jött egy zászlóaljra való, és az újabb, Leopard 2 A6-os modellből is egyre többet ajánlanak fel a partnerek – fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy formálódnak újabb megállapodások, amelyekről még nem közölhet részleteket.

Mint mondta, valamennyi harckocsifajtát együttvéve Ukrajna 2024 tavaszáig megkaphatja az előirányzott mennyiséget, azaz 300 darabot, „és majd meglátjuk, hogy ezután miként változik a háború menete”.

A szövetségi kormány 18 darab Leopard 2 A6-os harckocsit ad át a hadsereg (Bundeswehr) állományából. Március végéig le is szállítja mindet, és a Bundeswehr befejezi az ukrán katonák első turnusának kiképzését a harckocsi használatára. További felajánlásokra ebből a típusból egyelőre nem lehet számítani német részről, mert be kell várni, hogy a gyártó pótolja az Ukrajnának átadott darabokat.

„Ha minden harckocsit átadunk, nem tudunk gyakorlatozni, és ha nem tudunk gyakorlatozni, kiképezni sem tudunk”

– mondta a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy Németország Ukrajna támogatásával „közvetett módon” ugyan részt vesz Oroszország Ukrajna elleni háborújában, de nem hadviselő fél, és a részvételnek ezt a két eltérő fajtáját Vlagyimir Putyin orosz elnök is külön kezeli.

Kifejtette: érthető, hogy egy teljes évvel az orosz támadás kezdete után, amikor még egyáltalán nem látszik, hogy miként lehet vége az öldöklésnek, egyre nagyobb az aggodalom, hogy Németország belesodródhat a háborúba. Ezért a szövetségi kormány Ukrajna támogatása mellet arra törekszik, hogy elkerülje a háború kiterjedését.

Ez a két alapelv együtt érvényesül, így „addig támogatjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges, és mindennel, amire csak szüksége van” – mondta a szociáldemokrata politikus (SPD).

Németország azért támogatja Ukrajnát, mert a nemzetközi közösség nem engedheti, hogy Oroszország támadó háborúval érvényesítse akaratát. Ez a támogatás „üzenete” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a konkrét célokat tekintve „nem feltétlenül katonai győzelemről van szó, bár ez is egy lehetőség”, de lehet akár tárgyalóasztalnál elért eredmény is, például egy megállapodás az orosz csapatok kivonásáról.

Mindez nem számít, egyedül az a fontos, hogy „olyan eredmény legyen, amelyet Ukrajna szuverén államként elfogad”.

Ukrajna ugyanis nem „jó vagy gonosz hatalmak tevékenységének tárgya”, hanem szuverén állam, amely önállóan dönt, hogy mikor és milyen feltételek mellett kezdeményez tárgyalást – mondta a német védelmi miniszter.

A tárgyalásos rendezésről szóló kínai javaslatokkal kapcsolatban hozzátette, hogy üdvözli a kezdeményezést, de „nem a kínaiaknak kell eldönteniük, hogy ki tárgyal”.

Kifejtette, hogy Peking részéről javaslatok megfogalmazása után a békét szolgáló tettekre is szükség lenne. Mint mondta, amikor egyszerre szólnak hírek arról, hogy Kína béketervet mutat be, és állítólag öngyilkos drónok Oroszországnak szállítását tervezi, „akkor azt javaslom, hogy Kínát a tettei, és ne a nyilatkozatai alapján ítéljük meg”.

Oroszországot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt felelősségre kell vonni az ukrajnai háború során elkövetett bűncselekményekért – húzta alá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) létrehozásával kapcsolatban szombaton kiadott brüsszeli közleményében.

Az Oroszország indította ukrajnai háború során elkövetett bűncselekmények elszámoltathatósága érdekében Együtt az igazságért címmel tartanak konferenciát a hétvégén Kijevben. A tervek szerint ezen aláírják az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust struktúráján belül működő ICPA létrehozásáról szóló megállapodást.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy egyre több bizonyíték áll rendelkezésre a polgári lakosság, valamint az energia- és egyéb infrastruktúra elleni közvetlen támadásokra.

Azt is bizonyítani lehet, hogy az orosz erők kínzásokat alkalmaztak, szexuális erőszakot követtek el, és kivégzéseket hajtottak végre. Az orosz katonák még a gyerekeket sem kímélték – hívta fel a figyelmet.

„Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy az elkövetőket bíróság elé állítsuk” – fogalmazott.

Közölte: az Európai Unió támogatja a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények, például a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények kivizsgálására létrehozott, hágai központú Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkáját, ugyanakkor úgy véli, hogy külön bíróságra van szükség az orosz agresszió során elkövetett bűncselekmények kivizsgálására.

Az Európai Unió partnereivel együtt továbbra is azon fog dolgozni, hogy Oroszország megfizessen az elkövetett bűncselekményekért – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Washingtonba utazik Ursula von der Leyen, hogy találkozzon Joe Bidennel – közölte a Fehér Ház. Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság elnökét az amerikai elnök hívta a Fehér Házba, hogy a háborúról, a kínai fegyverszállításokról és a szankciókról tárgyaljon vele. A Századvég jogi szakértője az M1-nek azt mondta: Joe Biden magához rendelte az Európai Bizottság elnökét, pont úgy, ahogyan azt a helytartó teszi az alárendeltjével. Az elemző azt is mondta, hogy az Egyesült Államok gyarmattartó magatartást tanúsít az Európai Unióval szemben.  

Joe Biden az Egyesült Államokban találkozik Ursula von der Leyennel – erről írt pénteken a brüsszeli ügyekkel foglalkozó Politico. A cikk szerint az Európai Bizottság elnöke jövő pénteken utazik Washingtonba.

Joe Biden azért hívta meg a bizottság elnökét, mert a NATO szerint Kína fontolgatja, hogy fegyverekkel is segíti Oroszországot, ami miatt az Egyesült Államok szankciókat helyezett kilátásba Kínával szemben is. Biden pedig erre hívná fel Ursula von der Leyent is.

A találkozót a Fehér Ház is megerősítette. Azt írták: Joe Biden alig várja, hogy hivatalában fogadja az Európai Bizottság elnökét.

Február közepén robbant a hír, mely azóta bejárta a világsajtót: Brüsszel a tagállamok helyett az Egyesült Államokkal egyeztetett a szankciókról. A kiszivárgott információk szerint Ursula von der Leyen már 2021 decemberében tárgyalt az amerikai elnökkel az Oroszország elleni embargókról.

Vagyis már a fegyveres konfliktus kitörése előtt eldönthették az Európát súlyosan érintő gazdasági szankciók részleteit. Ursula von der Leyen végül egy müncheni panelbeszélgetésen elismerte az egyeztetéseket. „A kabinetem és a bizottság már decemberben megkezdte a potenciális szankciók kidolgozását a Fehér Házzal és az Egyesült Államok pénzügyminisztériumával” – fogalmazott Ursula von der Leyen, majd azt állította: a közelgő háborúról az amerikai hírszerzéstől kaptak információkat, emiatt indultak meg a szankciókról szóló tárgyalások is.

„Éjt nappallá téve dolgoztunk, hogy összehangoljuk a nagyon különböző kereskedelmi rendszerünket és olyan szankciókat dolgozzunk ki, amelyek a nélkülözhetetlen technológiát és termékeket célozzák. Ez tette lehetővé, hogy a háború második, negyedik és tizedik napján már nagyon kemény szankciós csomagot tudtunk az asztalra tenni. Ebben az Egyesült Államok háború előtti figyelmeztetése nagy segítség volt” – mondta az Európai Bizottság elnöke.

Elemzők szerint a szankciók azóta földre vitték az Európai Unió gazdaságát. Miközben az Egyesült Államok számos előnyre tett szert, például az Európába szállított gáz- és olajexportnak köszönhetően.

Ifj. Lomnici Zoltán: az Egyesült Államok a “gyarmattartó testtartásában” tárgyal Európával

Az Egyesült Államok egyfajta “posztmodern gyarmattartónak a testtartásában” tárgyal az Európai Unióval – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az M1 péntek délutáni műsorában annak kapcsán, hogy jövő pénteken Washingtonban találkozik Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, a Európai Bizottság elnöke.

A szakember kijelentette: a transzatlanti viszonyrendszerben az EU, illetve vezetése “alárendelt szerepet játszik”, Joe Biden és Ursula von der Leyen nem egyenrangú partnerek.

Ez esetben nem áll távol a valóságtól, hogy a “helytartó magához rendeli alárendeltjét” – fogalmazott, hozzátéve: ez az önállótlanság kihat a kétoldalú kapcsolatokra és az EU-n belüli is számos feszültséget gerjeszt.

Közölte: több szankciónak bevallottan az amerikai kormányzat az ötletgazdája. Gazdasági, politikai és katonai téren teljes káosz és fejetlenség jellemzi az EU-t – hangoztatta ifj. Lomnici Zoltán.
Igazuk lesz azoknak, akik szerint “az EU egy amerikai projekt”, a 2020-as évek már erről szól – mondta.

A kínai fegyverszállítások kritikája is a kettős mérce alkalmazását jelenti: amit az egyik oldalon természetesnek vesznek, az a másik oldalon tiltott – tette hozzá.

Az Európai Bizottság elnöke ellen jelenleg is vizsgálat zajlik Brüsszelben, miután kiderült, hogy 2020-ban 35 milliárd dollár értékben kötött szerződést a Pfizerrel az uniós vakcinabeszerzések kapcsán. A csaknem kétmilliárd adag oltóanyagról Von der Leyen és a többségében amerikai tulajdonú vállalat igazgatója csak egy sms-ben egyezett meg.