Egy friss kutatás szerint Trump kiütné Bident

A többség úgy látja, igen rossz irányba mennek a dolgok, nem kevesen akadnak, akik szerint az Egyesült Államok egyik legnagyobb ellensége maga az elnök, Joe Biden; változást vár a többség, és javarészük úgy látja, ezt a változást Donald Trump exelnök hozhatná el.

Exkluzív felmérést készített a McLaughlin & Associates közvéleménykutató cég a Századvég Alapítvánnyal közösen a 2024-es amerikai elnökválasztás esélyeit latolgatva, mely szerint Donald Trump ma nem is kicsit verné meg az elnököt.

A kutatók idén februárban 1600, magát biztos választónak mondó polgárt, köztük 737 republikánust interjúvoltak meg az úgynevezett csatatérállamokban.

A csatatérállamok olyasmik, mint Magyarországon a billegő körzetek: sokszor ezekben néhány ezer vokson múlhat a teljes elnökválasztás kimenetele, így az átlagosnál nagyobb figyelem irányul rájuk (bővebben cikkünk végén).

Ami az adatsorokból egyértelműen látszik: az amerikaiak nagyobb része szerint rossz irányba haladnak a dolgok Joe Biden elnöksége alatt; Donald Trump volt elnöknek pedig jó esélye lehet legyőzni a jelenleg regnáló ellenfelét – s bár a nagy párton belüli rivális, Ron DeSantis floridai kormányzó általános imázsa valamicskét jobb lehet Trumpénál, ez egyáltalán nem biztos, hogy szavazatokra is váltható 2024-ben – olvasható a Mandineren.

Laposra vernék a demokratákat és Bident

Az első és legfontosabb kérdés volt, amit feltettek a választópolgároknak: hogy érzik, jó irányba halad-e Amerika Biden elnöksége alatt?

Itt elég egyértelmű volt az eredmény: a válaszadók kétharmada, 66 százaléka szerint rossz irányba haladnak a dolgok,

s ebből nagyobb volt az erősen elégedetlenek aránya (41 százalék), mint a csak valamelyest elégedetleneké (26 százalék).

Alig 34 százalék volt optimista, ezen belül mindössze 9 százaléknyian voltak, akik szerint nagyon jó irányba halad Amerika, és 24 szaléknyian azok, akik szerint csak inkább jó irányba (a módszertan és a kerekítések miatt a százalékok nem mindig jönnek ki 100-ra).

Természetesen a republikánus szimpatizánsok szerint még rosszabb a helyzet, közülük 87 százalék szerint mennek rosszul a dolgok (65 százalék szerint erősen rossz, 22 szerint inkább rossz), 13 százalék szerint jó (4 szerint nagyon, 10 szerint inkább).

Majd értelemszerűen jött a pártpreferenciát firtató kérdés: melyik pártra adná a voksát, s ha igen: biztosan, valószínűleg vagy talán?

A republikánusok előnye itt hibahatáron felüli, rájuk 48 százaléknyian voksolnának, míg a demokratákra 43 százaléknyian. Ráadásul a republikánusok választói elszántabbnak is tűnnek, magasabb a biztos szavazóik aránya mint a demokratákénak (31 százalék a 27-tel szemben). A bizonytalanok aránya 10 százalék volt.

Aztán következtek az egyes prominens politikusok imázsát firtató kérdések. Ezek alapján megmérettetett Joe Biden, akinek az imázsa az összes megkérdezett körében sem volt túl fényes.

Donald Trump volt amerikai elnök, aki 2024-ben ismét indul újraválasztásért, videónyilatkozatot tett közzé, amelyben „haladéktalan békére" szólított fel Ukrajnában.

„Minden egyes nappal, amikor ez a proxy-háború folytatódik Ukrajnában, egy globális háborút kockáztatunk. Teljesen egyértelművé kell tennünk, hogy a célunk az ellenségeskedések teljes beszüntetése, méghozzá azonnal”

– idézi Trump videóját a Breitbart című lap.

Az Egyesült Államok végtelen háború felé való további sodródásának megállítását ígérte Donald Trump újbóli elnökké választása esetére a CPAC amerikai konzervatív konferencia záróbeszédében szombaton Washingtonban.

Az előző elnök, aki tavaly novemberben hivatalosan is bejelentette újraindulását, beszédében az ukrajnai háborúra utalva az amerikai történelem legveszélyesebb időszakának nevezte a jelenlegit. Kijelentette, ha ő lett volna az elnök tavaly februárban, Oroszország nem támadja meg Ukrajnát, és hozzátette, elnökként meg tudna akadályozni egy harmadik világháborút.

Óriási hibának nevezte, hogy Oroszországot és Kínát egymás mellé sodorták az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének hozzájárulásával. Megjegyezte, hogy 2017 és 2021 közötti elnöksége idején Oroszország nem indított katonai akciót, Kína tiszteletben tartotta az Egyesült Államokat, és Iránt sikerült elszigetelnie.

A 2024-es elnökválasztási kampányának kulcsmondataként említette, hogy az emberek harcosa és igazsága lesz, az emberek nevében büntetéseket ígért.

Donald Trump a Joe Biden vezette kormányzatot az Egyesült Államok történetének legkorruptabbjának, az elnököt és fiát, Hunter Bident bűnözőknek nevezte. Azt mondta, hogy megválasztása esetén eltávolítja hivatalukból a nem választott bürokratákat, akik a szövetségi hatóságokat politikai fegyverként használják.

Donald Trump záróbeszédet mond a CPAC amerikai konzervatív konferencián (Fotó: EPA/JIM LO SCALZO)

Beszédében hatékony határvédelmet ígért, a déli határfal meghosszabbítását, és azt, hogy hivatalba lépésének első napján intézkedik a határőrség megerősítéséről, valamint a kitoloncolások felgyorsításáról. Bírálta a demokrata adminisztrációt és a demokrata városvezetőket a puha büntetőpolitikáért, amely véleménye szerint okozója a nagyvárosi bűnözés növekedésének.

Azt mondta,

harcolni fog a szülők jogaiért, és törvényt ígért arról, hogy az iskolavezetőket kötelezően a szülők válasszák meg.

Minden olyan jogszabály eltörlését is kilátásba helyezte, amely a Biden-adminisztráció idején született, és amely lehetővé teszi a gyerekek nemváltó beavatkozásait.

A korábbi elnök kijelentette, hogy befejezi, amit hivatalban elkezdett, és Amerikát ismét naggyá teszi – ami utalás a korábbi kampányszlogenjére, a Tegyük ismét naggyá Amerikát (Make America Great Again – MAGA) mondatra.

A CPAC-konferencián hagyomány, hogy a résztvevőket szavaztatják arról, kit látnának legszívesebben elnöknek. A szombati zárónapon, nem sokkal Donald Trump beszéde előtt hozták nyilvánosságra a szervezők, hogy a Washingtonban tartott esemény több ezer látogatójának 62 százaléka voksolt Donald Trumpra, míg 20 százalék Ron DeSantis floridai kormányzóra, akit esélyes kihívónak tartanak, bár eddig hivatalosan nem jelentette be, hogy versenybe száll a republikánus elnökjelölti pozícióért a 2024-es elnökválasztáson.

A legtöbb fontos kérdésben megegyezik az amerikai jobboldal és a magyar kormány álláspontja – erről beszélt a Századvég jogi szakértője az M1-en azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban tartották Amerika legnagyobb konzervatív rendezvényét Washingtonban. Lomnici Zoltán szerint közös véleményen vannak a felek a családvédelem, a migráció és a genderkérdések ügyében is. A központi téma pedig most a háború, és annak a mielőbbi  lezárása lesz.

A rendezvény Texasból 4 év után visszatért Washingtonba, a fővárosba. Az eseményre politikusok, aktivisták, kutatók, és fiatalok tömegei utaztak. Ezekben a napokban az amerikai konzervatív oldal vezető személyiségei tartanak beszédeket, fejtik ki véleményüket és vitáznak az Egyesült Államok politikai életének legfontosabb témáiról.

Tavaly Orbán Viktor is beszédet mondott az Egyesült Államok legnagyobb konzervatív eseményén, Dallasban. De idén is van magyar résztvevője a CPAC-nek. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője pénteken egy panelbeszélgetésen szólalt fel, emellett a szombati zárónapon is beszédet tart.

Az esemény egyik központi témája az orosz-ukrán háború volt. Szánthó Miklós a Híradónak azt mondta, az amerikai konzervatívok véleménye megegyezik a magyar kormány álláspontjával, amely szerint nem a fegyverszállításokat kell fokozni Ukrajnába, hanem a békére kellene törekedni.

„Nyilvánvalóan az ukrajnai háború kapcsán békére és biztonságra elsősorban azért van szükség, hogy az emberi életeket kíméljük, és végre nyugalom legyen abban a régióban. De másodsorban persze azért is fontos a béke és biztonság megteremtése, és a háború hátunk mögött hagyása, mert akkor a konzervatívok, a jobboldaliak tudnak azokra a konfliktusokra, problémákra koncentrálni, amelyek előttünk állnak, mint kihívások” – fogalmazott az Alapjogokért Központ igazgatója.

Hozzátette,

az Egyesült Államok demokrata vezetésének nem célja, hogy béke legyen, ellentétben a konzervatív oldallal.

„A békét egyébként csak így lehet elérni, a nemzetek együttműködésével, és a jobboldali erők, a nemzeti erők együttműködésével. Ha konzervatív kormány lenne az USA-ban, ha Trump tovább kormányoz, biztos, hogy nem lenne ilyen konfliktus Európában, ez száz százalék” – mondta Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

A mostani CPAC kiemelt témái közé tartozott a családvédelem, az illegális bevándorlás és a genderkérdések is. Erről már a Századvég jogi szakértője beszélt az M1-en. Ifjabb Lomnici Zoltán hozzátette, a legtöbb fontos kérdésben az amerikai jobboldal véleménye megegyezik a magyar kormány álláspontjával.

„Például ennek a közös metszéspontnak a területén helyezkedik el a családvédelem, a gyermekvédelem, az érintett csoportok szempontjából megfelelő adózási környezet, a patrióta gazdasági politika. És még sorolhatnánk több olyan szempontot”

– magyarázta az alkotmányjogász.