Durván visszaesett az EU támogatottsága Magyarországon

Az elégedetlenség az elmúlt fél évben sokkal jobban nőtt Magyarországon, mint az Európai Unióban átlagosan.

Az elmúlt fél évben nagyot esett, 12 százalékkal csökkent az Európai Uniót kedvezően értékelők száma Magyarországon.

Jelenleg honfitársainknak csupán 39 százaléka vélekedik pozitívan az EU-ról, ami 6 százalékponttal elmarad az uniós átlagtól. 

Itt is tapasztalható törés a bal- és jobboldali érzelmű megkérdezettek között: az előbbieknek 55, az utóbbiaknak 35 százaléka elégedett az EU-val. Az Eurobarométer friss felmérése szerint a csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy megváltozott a fiatalok véleménye, de a felmérés szerint a többi korosztályra is ez jellemző. A 15-24 évesek csupán 32 százaléka vélekedik pozitívan az Unióról.

Az elmúlt hat hónapban jelentősen, 69 százalékról 52 százalékra csökkent azok száma, akik elégedettek azzal, ahogyan a magyar kormány reagál Ukrajna orosz megszállására. Ugyanennyi magyar elégedett az Európai Unió válaszával. Honfitársaink legalább fele egyetért az Unió háborúra adott intézkedéseivel, arányuk azonban alacsonyabb, mint a közösség átlagában. A szankciók kivetésével például az EU27-ek 74 százaléka egyetért, a magyaroknál ez az arány csak 56 százalék.

Brüsszelnek nincs joga még részlegesen sem visszatartani az egyes tagállamoknak, így a hazánknak járó európai uniós források kifizetését, ehelyett együttműködésre és kompromisszumra kellene törekednie – vélekedik tízből hat magyar állampolgár a Századvég Alapítvány  kutatása szerint. A felmérés a Magyarországot jogosan megillető kohéziós és helyreállítási források kifizetésével kapcsolatos lakossági véleményekre volt kíváncsi.

A Századvég kutatásában a megkérdezettek kiválaszthatták, melyik állítással értenek leginkább egyet: van-e Brüsszelnek joga megtagadni a tagállamoknak járó források kifizetését, vagy sem. A kitöltők a „Nem tudja/Nem válaszol” lehetőséget is választhatták.

A közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy a megkérdezettek 60 százaléka szerint az Európai Unió egyenrangú és szabad országok szövetsége, ezért Brüsszelnek részben sincs joga visszatartani a tagállamoknak járó pénzügyi forrásokat, viszont kompromisszumra kellene törekednie – ismertette a Századvég. Emlékeztettek: az Európai Uniónak megalakulása óta az egyik legfontosabb tartópillére a közösséget alkotó országok egyenrangúsága, illetve ezen követelmény tiszteletben tartása.

Felidézték, hogy az egyes tagállamokkal szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés, valamint az adott ország jogos (pénzügyi) érdekeinek a figyelmen kívül hagyása alapjaiban veszélyezteti az Európai Unió egységét és eredményes működését különösen az orosz–ukrán háború, illetve az elhibázott brüsszeli szankciós politika okozta szorongatott helyzetben.

Az európai közösség mind az uniós szervek és a tagállamok, mind az egyes európai országok egymás közötti viszonyában kizárólag az együttműködés és a kompromisszum-készség szempontjainak figyelembevételével lehet sikeres – mutattak rá.

A Századvég egy korábbi elemzésében már rávilágított, hogy a magyarok döntő többsége nem érzi jogosnak, hogy Brüsszel visszatartja a Magyarországot megillető uniós források jelentős részét.

A Századvég egy korábbi közvélemény-kutatása feltérképezte, hogy a lakosság hogyan viszonyul a magyar kormány törekvéseihez az uniós források kifizetése érdekében, kitérve a Brüsszel által szabott újabb feltételek megítélésére – olvasható Századvég Alapítvány közleményében.

Magyarország teljesítette a kifizetéshez szükséges feltételeket

Magyarország kormánya hónapokon át tartó tárgyalássorozatot folytatott az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy hazánk hozzájuthasson a részére jogosan járó kohéziós forrásokhoz, illetve a helyreállítási alap összegeihez. A párbeszéd eredményeként Magyarország vállalta egy 17 pontból álló intézkedési csomag teljesítését, melynek elemeit az Országgyűlés az elmúlt hetekben törvénybe iktatta.

A kérdés közéleti jelentőségét mutatja, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyede (79 százaléka) hallott arról, hogy Brüsszel 17 jogi, intézményes feltétel teljesítéséhez kötötte hazánk számára az uniós források kifizetését. Megállapítható továbbá, hogy a jelentős többség támogatja a kormányzat törekvéseit a szóban forgó források kifizetéséhez szükséges feltételek teljesítésével kapcsolatban. A kutatás rávilágít arra, hogy a válaszadók 61 százaléka egyetért azzal, hogy Magyarország kormánya igyekszik teljesíteni az Európai Bizottság feltételeit, hogy hazánk megkaphassa az uniós forrásokat.

Méltánytalan hazánkkal szemben az Európai Bizottság

Habár az említett intézkedéscsomag elemei tárgyalásos úton, Brüsszel jóváhagyásával kerültek kialakításra, és Magyarország a vállalásait hiánytalanul teljesítette, az Európai Bizottság – utólag – mégis további feltételeket szabott az uniós források kifizetéséhez. Didier Reynders uniós igazságügyi biztos azzal indokolta a testület döntését, hogy 

A kutatási adatok tanúsága szerint a magyarok közel kétharmada (63 százaléka) hallott arról, hogy a brüsszeli testület mégsem elégszik meg a korábban általa szabott 17 feltétel teljesítésével, és – újabb feltételekkel előállva – továbbra sem fizet.

Kijelenthető, hogy a lakosság méltánytalannak ítéli Brüsszel lépését. A megkérdezettek több mint fele (57 százaléka) úgy gondolja, hogy az Európai Bizottság igazságtalanul jár el Magyarországgal szemben az újabb feltételek megfogalmazásával.