Bulgária nem küld fegyvereket Ukrajnának

Bulgária sem lőszert, sem fegyvereket nem küld Ukrajnának − jelentette ki határozottan Rumen Radev. Az államfő hangsúlyozta, az ellenzék támadásai ellenére sem hagyja, hogy országa háborúba sodródjon. A bolgár társadalom túlnyomó része nem pártolja Ukrajna katonai támogatását.

Ameddig otthon a bolgár parlamenti pártok többsége azon versenyzik, hogy minél jobban megfeleljenek az amerikai külügyminisztérium és a szófiai amerikai nagykövetség elvárásainak Ukrajna katonai támogatása kapcsán, addig Rumen Radev köztársasági elnök a jelenlegi ügyvivő kormánya nevében az e heti EU-csúcson bejelentette, hogy Bulgária nem vesz részt az Európai Unió kollektív lőszervásárlási programjában, nem küld se lőszert, se fegyvereket Ukrajnának. Hozzátette, hogy országa feltölti saját készleteit és segíteni fogja a többi tagországot, hogy azok is hasonlóan tegyenek. „A mi kapacitásunk nagyobb, mint 30 másik országé, ha kérnek tőlünk lőszert, elemzést készítünk és akkor döntünk” − fogalmazott az államfő. 

Ugyanakkor elismerte, hogy Szófiának nem áll módjában ellenőrizni, mi történik a katonai termékekkel, miután átadták őket a vevőknek.

Radev a támadások ellenére sem tágít

Válaszképpen a korábbi kormánypártok, a Folytatjuk a változást–Demokratikus Bulgária választási koalíció háborúpárti képviselői nekiestek az államfőnek: „A bolgár parlament tavaly év végén nem egyszeri, hanem folyamatos Ukrajnának történő katonai-technikai segítségnyújtásról döntött, most pedig az elnök azt mondja, hogy amíg az ügyvivő kormány van hatalmon, addig nem küldünk semmit.” A választási koalíció vélekedése szerint az államfőnek joga van orosz- vagy Putyin-barátnak vagy bármi másnak lennie, de nem kelthet olyan félelmet a lakosságban, hogy az oroszok holnap partra szállhatnak Bulgáriában, és ahhoz sincs joga, hogy szembemenjen az ország nemzeti érdekeivel.

Azt is elmondta, hogy teljes meggyőződéssel nem írta alá Ukrajna NATO-hoz való csatlakozásának nyilatkozatát, mert ez a NATO−Oroszország háborúhoz vezetne. Politikai szakértők felhívták a figyelmet, hogy Rumen Radev az ukrajnai háborúhoz való viszonyulása sok tekintetben megegyezik Orbán Viktoréval.

A társadalom ellenzi a katonai segítségnyújtást

A bolgárok megosztottak az Oroszország elleni szankciók kérdésében is: a megkérdezettek 47 százaléka helyesli a büntetőintézkedéseket, 41 százalékuk pedig szeretné, ha azok megszűnnének. Csupán a megkérdezett bolgárok egyharmada támogatja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítséget, 57 százalékuk pedig ellenezte. A bolgárok túlnyomó többsége, mintegy 81 százaléka egyetért a szolidaritás szükségességével, a menekülteknek nyújtandó humanitárius segítséggel.

Bulgáriában április másodikán lesznek az előre hozott parlamenti választások, addig Rumen Radev államfő által kinevezett ideiglenes kabinet kormányoz. Amennyiben a következő választások sem hoznak kellő többségi eredményt, akkor ősszel kettő az egyben, parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak.

Franciaország, Bulgária és Lengyelország is szerepel azoknak az európai országoknak a listáján, amelyek fegyvergyártóit a napokban végigjárja Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos. Brüsszel célja ugyanis egy háborús gazdaság alapjainak megteremtése, hogy az unió minél hamarabb, saját fegyverkészleteiből láthassa el Ukrajnát.

Uniós körút a fegyvergyártóknál

Ahogy Thierry Breton egykor, a koronavírus-válság idején gyárakat látogatott meg a vakcina-előállítás fellendítése érdekében, úgy az uniós biztos most a fegyvergyártókat keresi fel, hogy feltérképezze, képesek-e az ukrán és az európai igényeket kielégíteni.

A francia biztos európai körútjának részeként a fegyverkereskedelem európai fellegvárát, Franciaországot már az elsők között meglátogatta. Utazását szerdán Csehországban és Szlovákiában, a jövő héten pedig Lengyelországban és várhatóan Olaszországban folytatja. Brüsszel nem titkolt célja, hogy a gyártókat termelésük felgyorsítására késztessék egy háborús gazdaság létrehozása érdekében.

– Nem elég az a fejlődés, amelyen az elmúlt években ment keresztül a védelmi szektor – közölte Thierry Breton. Bár a termelés a gyártóknál a háború kezdete óta javában tart, a kapacitásaik növeléséhez szerződéseket és uniós, illetve állami támogatásokat várnak. A Nexter francia fegyvergyártó 2025-ig meg akarja duplázni a 155 milliméteres lövedékek gyártását – amelyekből Kijev egymilliót kért szövetségeseitől –, azt ugyanakkor nem árulta el, jelenleg mennyit állít elő belőlük. Ahogyan lapunk korábban megírta, az európai hadiipari vállalatok jelenleg ennek töredékét, mindössze háromszázezret tudnak legyártani a lövedékekből egy év alatt. A Politico brüsszeli hírportál szerint az uniós állam- és kormányfők a hét végi csúcstalálkozón fogadhatják el azt a tervet, hogy a következő egy évben leszállítsák a lövedékekből a kért mennyiséget Ukrajnának.

Virágzik az európai hadiipar

A háborús gazdaságra való átállást korábban már francia vezető tisztségviselők, köztük Emmanuel Macron is felvetette a hazai fegyvergyártóknak. A francia elnök kilátásba helyezte, hogy 2024 és 2030 között a harmadával növeli a katonai költségvetést a fegyveres erő modernizálása érdekében. Az egyre nagyobb nyomást érzékelve a Nexter szeptember óta 120 millió eurót fektetett be még több lőszer és ágyú legyártására.

A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb jelentéséből kiderült, a világ öt legnagyobb fegyverexportőre továbbra is az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Kína és Németország. Ugyan a listavezetők sorrendje egy ideje nem változott, elképzelhető, hogy a második helyre küzdi fel magát Franciaország, amely a globális export 11 százalékát adta 2018 és 2022 között, miközben 2013 és 2017 között 7,1 százalékát. Ehhez képest Oroszország részesedése a világ fegyverexportjában 22 százalékról 16 százalékra esett vissza az elmúlt években. A SIPRI rámutatott továbbá, az uniós államok közül Franciaországon és Németországon kívül Olaszország és Spanyolország is a világ első tíz országa közé tartozik a fegyverkivitel tekintetében.

A délkelet-európai állam tavalyi fegyverkivitelét mintegy négymilliárd euróra becsülik, amely háromszorosa az előző év rekordjának. Mindez pedig az unió figyelmét sem kerülte el, így Thierry Breton már útba is ejtette az ország középső részén található kazanlaki fegyvergyárat. Az üzemet új gyártósorral is felszerelték az ukrán hadseregnek szükséges 155 milliméteres tüzérségi lövedékek előállításához. Ugyan a bolgár állam nem küld fegyvereket Ukrajnának, az országban legyártott készletet például Románia és Lengyelország vásárolja fel, mielőtt Kijevbe szállítaná.