tóth gabi
A nyilvánosság csaknem teljes kizárásával.
A megbeszélésről előzetesen annyit közöltek, hogy a fő témája az ukrajnai háború lesz.
A találkozóról annyit hoztak nyilvánosságra, hogy
Joe Biden nem csupán a katonai támogatást méltatta, de a német „morális” kiállást is Ukrajna mellett, ami az elnök megfogalmazása szerint nem volt könnyű Németországban. Az elnök elismeréssel említette a berlini kormány döntését a katonai kiadások növeléséről.
Olaf Scholz a találkozó rövid nyilvános részén úgy fogalmazott, hogy sok mindenről kell beszélniük, és fontosnak nevezte, hogy közösen azt az üzenetet közvetítsék: az Ukrajna melletti kiállás folytatódik, „tartson, ameddig szükséges”.
Olaf Scholz csütörtökön utazott az amerikai fővárosba, a pénteki találkozó Joe Bidennel nagyjából egy órán keresztül tartott jórészt az elnök dolgozószobájában, és részben kifejezetten négyszemközt. A német kancellár tavaly február elején, hivatalba lépése után alig két hónappal, és az ukrajnai háború kitörése előtt két héttel járt Washingtonban hivatalos látogatáson.
Csütörtökön egy magas rangú kormányzati tisztségviselő egy sajtóbeszélgetésen előzetesen annyit mondott, hogy
Az is elhangzott, hogy az ukrajnai háború összefüggésében szóba kerülhet Kína, és az általa keltett aggodalmak.
Az illetékes fontos jelzésként említette, hogy Olaf Scholz csütörtökön a német törvényhozásban
Az előzetes közlés szerint a megbeszélés lehetőség arra is, hogy a német kancellár szóba hozza az európai aggályokat az amerikai úgynevezett inflációcsökkentési törvénnyel kapcsolatban, amely támogatást ígér amerikai vállalkozásoknak a megújuló energiára és zöldgazdaságra való áttérés ösztönzésére. Európai álláspont szerint ez elfogadhatatlan protekcionista intézkedés.
Németország egyik legjelentősebb katonai segítsége Ukrajna számára a Leopard harckocsik szállítása, amit január végén jelentett be, és aminek a feltétele a hírek szerint német részről az volt, hogy – egyfajta szimmetria alapján – az Egyesült Államok is köteleződjön el. Az Egyesült Államok akkor azt jelentette be, hogy egy zászlóaljnyi Abrams harckocsit ad Ukrajnának.
A német kancellár pénteki látogatását egy héttel később követi Ursula von der Leyen utazása. Az Európai Bizottság német elnöke a Fehér Ház pénteki közlése szerint tárgyal majd Ukrajna további támogatásáról, valamint az Egyesült Államok és az EU közötti együttműködés további elemeiről.
Washingtonba utazik Ursula von der Leyen, hogy találkozzon Joe Bidennel – közölte a Fehér Ház. Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság elnökét az amerikai elnök hívta a Fehér Házba, hogy a háborúról, a kínai fegyverszállításokról és a szankciókról tárgyaljon vele. A Századvég jogi szakértője az M1-nek azt mondta: Joe Biden magához rendelte az Európai Bizottság elnökét, pont úgy, ahogyan azt a helytartó teszi az alárendeltjével. Az elemző azt is mondta, hogy az Egyesült Államok gyarmattartó magatartást tanúsít az Európai Unióval szemben.
Joe Biden az Egyesült Államokban találkozik Ursula von der Leyennel – erről írt pénteken a brüsszeli ügyekkel foglalkozó Politico. A cikk szerint az Európai Bizottság elnöke jövő pénteken utazik Washingtonba.
Joe Biden azért hívta meg a bizottság elnökét, mert a NATO szerint Kína fontolgatja, hogy fegyverekkel is segíti Oroszországot, ami miatt az Egyesült Államok szankciókat helyezett kilátásba Kínával szemben is. Biden pedig erre hívná fel Ursula von der Leyent is.
A találkozót a Fehér Ház is megerősítette. Azt írták: Joe Biden alig várja, hogy hivatalában fogadja az Európai Bizottság elnökét.
Február közepén robbant a hír, mely azóta bejárta a világsajtót: Brüsszel a tagállamok helyett az Egyesült Államokkal egyeztetett a szankciókról. A kiszivárgott információk szerint Ursula von der Leyen már 2021 decemberében tárgyalt az amerikai elnökkel az Oroszország elleni embargókról.
Vagyis már a fegyveres konfliktus kitörése előtt eldönthették az Európát súlyosan érintő gazdasági szankciók részleteit. Ursula von der Leyen végül egy müncheni panelbeszélgetésen elismerte az egyeztetéseket. „A kabinetem és a bizottság már decemberben megkezdte a potenciális szankciók kidolgozását a Fehér Házzal és az Egyesült Államok pénzügyminisztériumával” – fogalmazott Ursula von der Leyen, majd azt állította: a közelgő háborúról az amerikai hírszerzéstől kaptak információkat, emiatt indultak meg a szankciókról szóló tárgyalások is.
„Éjt nappallá téve dolgoztunk, hogy összehangoljuk a nagyon különböző kereskedelmi rendszerünket és olyan szankciókat dolgozzunk ki, amelyek a nélkülözhetetlen technológiát és termékeket célozzák. Ez tette lehetővé, hogy a háború második, negyedik és tizedik napján már nagyon kemény szankciós csomagot tudtunk az asztalra tenni. Ebben az Egyesült Államok háború előtti figyelmeztetése nagy segítség volt” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Elemzők szerint a szankciók azóta földre vitték az Európai Unió gazdaságát. Miközben az Egyesült Államok számos előnyre tett szert, például az Európába szállított gáz- és olajexportnak köszönhetően.
Ifj. Lomnici Zoltán: az Egyesült Államok a “gyarmattartó testtartásában” tárgyal Európával
Az Egyesült Államok egyfajta “posztmodern gyarmattartónak a testtartásában” tárgyal az Európai Unióval – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az M1 péntek délutáni műsorában annak kapcsán, hogy jövő pénteken Washingtonban találkozik Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, a Európai Bizottság elnöke.
A szakember kijelentette: a transzatlanti viszonyrendszerben az EU, illetve vezetése “alárendelt szerepet játszik”, Joe Biden és Ursula von der Leyen nem egyenrangú partnerek.
Ez esetben nem áll távol a valóságtól, hogy a “helytartó magához rendeli alárendeltjét” – fogalmazott, hozzátéve: ez az önállótlanság kihat a kétoldalú kapcsolatokra és az EU-n belüli is számos feszültséget gerjeszt.
Közölte: több szankciónak bevallottan az amerikai kormányzat az ötletgazdája. Gazdasági, politikai és katonai téren teljes káosz és fejetlenség jellemzi az EU-t – hangoztatta ifj. Lomnici Zoltán.
Igazuk lesz azoknak, akik szerint “az EU egy amerikai projekt”, a 2020-as évek már erről szól – mondta.
A kínai fegyverszállítások kritikája is a kettős mérce alkalmazását jelenti: amit az egyik oldalon természetesnek vesznek, az a másik oldalon tiltott – tette hozzá.
Az Európai Bizottság elnöke ellen jelenleg is vizsgálat zajlik Brüsszelben, miután kiderült, hogy 2020-ban 35 milliárd dollár értékben kötött szerződést a Pfizerrel az uniós vakcinabeszerzések kapcsán. A csaknem kétmilliárd adag oltóanyagról Von der Leyen és a többségében amerikai tulajdonú vállalat igazgatója csak egy sms-ben egyezett meg.