Az USA nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróságot...

Álszent hozzáállás, nem kétséges.

Az Egyesült Államok sem ismeri el azt a Nemzetközi Büntetőbíróságot, amelyik elfogatóparancsot adott ki az orosz államfő ellen, Biden elnök ennek ellenére üdvözli a döntést. Moszkva szerint az elfogatóparancs megalapozatlan és érvénytelen.

Putyin elnök szombaton az épp 9 éve Oroszország részévé tett Krímbe utazott. Eközben Kelet-Ukrajnában változatlan hevességgel tombolnak a harcok az ukrán és az orosz csapatok között –hangzott el az M1 híradójában.

Jogi front

Miközben Bahmut környékén változatlan intenzitással folynak a harcok, a nemzetközi színtéren is nyílt egy újabb, ezúttal jogi front. A Nemzetközi Büntetőbíróság pénteken elfogatóparancsot tett közzé Vlagyimir Putyin orosz elnök és egy másik vezető orosz politikus ellen.

„Ez egy fontos pillanat a Nemzetközi Törvényszék életében. A bíróink szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozott a gyanú, hogy ezek a személyek háborús bűnöket követtek el” – jelentette be Piotr Hofmański, Nemzetközi Büntetőbíróság főbírója.

A hágai székhelyű intézmény szerint az orosz elnök ukrajnai gyermekek Oroszországba deportálásával gyanúsítható. A Nemzetközi Törvényszék ugyanakkor nem tévesztendő össze a Nemzetközi Bírósággal, annál ugyanis sokkal korlátozottabb joghatósággal rendelkezik, nemcsak Oroszország, hanem az Egyesült Államok sem tekinti magára nézve kötelezőnek a döntéseit. Ezt az amerikai elnök is elismerte.

„A testület nemzetközileg nem elfogadott, többek között általunk sem. Ettől függetlenül előre mutatónak és megalapozottnak tartom a döntést” – fogalmazott Joe Biden.

Az ENSZ illetékese nem is kommentálta a döntést.

„Ahogy az már többször elmondtuk, a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenysége nem tartozik a hatáskörünkbe. Egy független szervezetről van szó, ezért nem véleményezzük a döntéseiket” – fogalmazott Stéphane Dujarric , az ENSZ főtitkár szóvivője.

Semmi jelentősége a Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének

Ahogy az várható volt, az ukrán elnök üdvözölte a határozatot.

„Történelmi jelentőségű döntésről van szó. A terrorista orosz állam feje háborús bűncselekmény gyanúsítottjává vált. Az ukrán rendfenntartók már több, mint 16 ezer esetet regisztráltak, ahol ukrán gyermekeket deportáltak Oroszországba, de a valós szám ennél jóval magasabb is lehet”– fogalmazott Volodimir Zelenszkij, aki szerint a tömeges gyermekrablások az orosz elnök utasítása nélkül nem történhettek volna meg.

Az ICC döntése feljogosítja a nemzetközi bírósághoz tartozó 123 államot, hogy amint az orosz elnök bármely tagállam területére lép, letartóztassa és a hágai bíróság elé vigye Putyint. Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője pénteken közölte, hogy Washington is arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország Ukrajna tavaly februári megtámadása óta háborús bűnöket követett el, emiatt is támogatják az ilyen bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását.

Az amerikai Yale Egyetem kutatói múlt hónapban egy kutatásban rámutattak, hogy Oroszország 42 táborban legkevesebb hatezer ukrajnai gyereket tartott fogva egy úgynevezett nagyszabású szisztematikus hálózat részeként.

A Kreml szóvivője szerint semmi jelentősége a Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének.

„Már maga a kérdés felmerülése is elfogadhatatlan és felháborító. Oroszország, sok más országhoz hasonlóan nem ismeri el ezt a joghatóságot. Ebből fakadóan az ehhez hasonló döntések üresek és érvénytelenek, semmilyen jelentőséggel nem bírnak” – jelentette ki a Dmitri Peszkov a Kreml szóvivője.

Amerika és Oroszország mellett például Kína és Törökország sem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatait, ami miatt péntek óta 123 országban elfogatóparancs van érvényben az orosz elnök ellen.

Őt magát ez a legkevésbé sem zavarta meg abban, hogy előre be nem jelentett látogatást tegyen Szevasztopolban – a Krím-félszigetet ugyanis Oroszország éppen 9 éve nyilvánította a saját területének, így Vlagyimir Putyin – az orosz álláspont szerint – szombaton nem is hagyta el az ország határát.

Az évfordulóra emlékezve hajnalban orosz fiatalok kifeszítették az ország nemzeti zászlaját a Krím-félsziget egyik ikonikus helyén, a festői Fehér Szikla tetején.

Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman „letartóztatását” elrendelő határozatát – közölte Marija Zaharova külügyi szóvivő pénteken a Telegram-csatornáján.

„Oroszország szempontjából nincs semmilyen jelentősége a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatának, egyebek között jogi szempontból sem” – írta Zaharova.

„Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, és nem is terheli semmilyen kötelezettség. Oroszország nem működik együtt ezzel a szervvel, és a Nemzetközi Büntetőbíróságtól származó esetleges letartóztatási előírások jogilag semmisek lesznek számunkra” – hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalás-előkészítő kamarája pénteken jelentette be, hogy elrendelte Putyin és Lvova-Belova „letartóztatását”, azzal vádolva meg őket, hogy „törvényellenesen hurcoltak el gyerekeket Ukrajnából”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta, hogy magának a kérdésnek a megfogalmazása is elfogadhatatlan. Szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva nem ismeri el a bíróság joghatóságát, és számára jogi szempontból minden döntése semmis.

Lvova-Belova a határozattal kapcsolatban megjegyezte: a nemzetközi közösség ekként „értékelte” a munkát, amelyet azoknak a gyerekeknek a megsegítése érdekében végzett, akiket elszállítottak a háborús övezetből, és akik számára jó életkörülményeket teremtettek. Hangsúlyozta, hogy kész folytatni ezt a munkát.

Andrej Klisasz, az orosz parlementi felsőház alkotmányügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy

a Nemzetközi Büntetőbíróság a jogalap nélkül meghozott döntésével az önfelszámolás útjára lépett.

Emlékeztetett arra, hogy a szervezetet számos ország nem ismeri el, köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsának több állandó tagja sem.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke pénteken az orosz igazságügyi minisztérium igazgatótanácsának ülésén felszólalva egy nemzetközi igazságügyi szerv felállítását kezdeményezte az ukrán háborús bűnösök bírósági felelősségre vonására, válaszul arra, hogy korábban több nyugati ország előkészületet tett annak érdekében, hogy Oroszországot nemzetközi bíróság elé állítsák. Korábban Basztrikin arról beszélt, hogy a 2014 óta elkövetett ukrán bűncselekményeket elbíráló törvényszék munkájában a FÁK, a BRICS-csoport és azSanghaji Együttműködési Szervezet tagállamainak képviselői vehetnének részt.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással.

A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá).

Putyin 2016-ban kiadott egy rendeletet, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé”.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke hétfőn a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a bíróság ugyan nem hozhat döntést Oroszország ellen, „de megpróbálja”. Rámutatott, hogy a Római Statútumhoz 123 állam csatlakozott, közülük 25 NATO-ország, vagy azok szövetségesei, „akik finanszírozzák az ukrajnai háborút, és felfegyverzik a kijevi rezsimet azért, hogy nemzetközi bűncselekményeket kövessen el”. A szenátor szerint ugyanezek az országok „privatizálták” a bíróság titkárságát, azt saját állampolgáraikkal töltve fel.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság NATO-módra való igazságszolgáltatás. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem tartozik a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá”

– hangsúlyozta a politikus.

Koszacsov szelektívnek minősítette a testület igazágszolgáltatási gyakorlatát. Ő is kifogásolta, hogy a bíróság sohasem adott jogi értékelést a ukrán állam által 2014 óta elkövetett „bűncselekményekről”, annak ellenére, hogy a Római Statútum 6-9. cikkei alkalmazhatók a tömeggyilkosságokra, a hadviselés eszközeinek és módszereinek megsértésére, a hadifoglyok kínzására, biológiai kísérletekre és más bűncselekményekre is.

Vlagyimir Putyin hivatalosan nemzetközi bűncselekmény gyanúsítottja lett, így Oroszországon kívül letartóztathatják és bíróság elé állíthatják – jelentette ki Andrij Kosztyin ukrán főügyész, reagálva arra, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pénteken háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen.

„Mostantól az orosz elnök hivatalosan gyanúsítotti státuszban van egy nemzetközi bűncselekmény, nevezetesen ukrán gyermekek illegális kitelepítése miatt. A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin orosz elnök és Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen. Ez azt jelenti, hogy Oroszországon kívül le kell tartóztatni, és bíróság elé kell állítani Putyint. A világ vezetői pedig háromszor meggondolják, mielőtt kezet fognak vagy tárgyalóasztalhoz ülnek vele. A világ kapott egy jelzést, hogy az orosz rezsim bűnöző, vezetése és csatlósai felelősségre vonhatók” – hangsúlyozta a főügyész.

Kosztyin szavai szerint az ukrán főügyészi hivatal több mint negyven kötetnyi anyagot – több mint ezer oldalt – adott át az ICC-nek. Több mint 16 ezer gyermek Ukrajnából – Donyeck, Luhanszk, Harkiv és Herszon megyékből – Oroszországba szállítását rögzítette az ukrán főügyészség.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson pontosította: Putyint és az orosz gyermekjogi biztost azokban az országokban tartóztathatják le, amelyek ratifikálták az ICC római statútumát. Ez pedig az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint 123 ország, többek között dél-amerikai országok és Afrikának mintegy a fele. Nem írta alá, illetve nem ratifikálta többek között Kína, India, Fehéroroszország, Törökország és Kazahsztán. Oroszország és az Egyesült Államok aláírta, de később nem vált az egyezmény részesévé.

Jermak emlékeztetett arra, hogy Ukrajna rendszeresen együttműködik a Nemzetközi Büntetőbírósággal. Megjegyezte, hogy több mint 16 ezer jogellenesen Oroszországba vitt gyermeket tartanak nyilván az Ukrajnában kivizsgált eljárásokban, valós számuk azonban ennek a többszöröse is lehet. Hozzátette: eddig 308 gyerek került vissza Ukrajnába. „Ez egy elég nehéz folyamat, de dolgozunk rajta” – jelentette ki az ukrán elnöki iroda vezetője.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon történelminek nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, amellyel szavai szerint kezdetét veszi a történelmi felelősségre vonás. „Gyermekek elválasztása családjuktól, a rokonaikkal való kapcsolatfelvétel megakadályozása, gyermekek orosz területen való elrejtése, szétszórása távoli régiókban – mindez nyilvánvalóan Oroszország állami politikája, állami döntés és állami gonoszság, ami pontosan ennek az államnak az első számú tisztségviselőjével kezdődik” – jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy lehetetlen lenne ilyen bűncselekményt végrehajtani Oroszország legfelső vezetője, Vlagyimir Putyin elnök utasítása nélkül.