Az ukránok nehéz helyzetben vannak a fronton

A kelet-ukrajnai hadi helyzet „nem jó” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Jomiuri Sinbun című japán lapban szombaton megjelent interjúban.

Ennek fő oka az elnök szerint a lőszerhiány. Egy lehetséges ukrán ellenoffenzíváról szólva azt mondta: „még nem tudjuk elkezdeni”. Harckocsik és tüzérség nélkül nem lehet „egyetlen bátor katonát” sem a frontra küldeni – jelentette ki.

„Arra várunk, hogy a lőszer megérkezzen partnereinktől” – mondta, hozzáfűzve, hogy az orosz hadsereg naponta háromszor annyi lőszert használ el, mint az ukrán erők. Az interjú március 23-án készült egy vonaton, amikor Zelenszkij a front közeli Herszon megyében tett látogatásáról Kijevbe utazott vissza.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy küszöbönáll az ukrán ellenoffenzíva. A parancsnok dicsérte az ukrán katonák bátorságát és kitartását.

Zelenszkij a katonai szakértők által hetek óta valószínűsített ukrán ellentámadásról szólva azt mondta: „Még nem kezdhetünk bele”.

Katonai elemzők szerint az orosz hadsereg naponta háromszor annyi lőszert lő ki, mint az ukrán erők.

Megszilárdították pozícióikat a közel két hónapja óta heves harcok sújtotta, kelet-ukrajnai Bahmut védői – közölte ezzel ellentétesen Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka szombaton.

„A védelmi erőink gigászi erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült stabilizálni a hrelyzetet” – írta Zaluzsnij a Facebook-oldalán azt követően, hogy telefonon egyeztetett brit kollégájával, Tony Radakinnel.

A Bahmutban és környékén húzódó frontvonal továbbra is a háború legnehezebb szakasza.

Az amerikai titkosszolgálatok értesülései szerint Kína eddig nem küldött fegyvereket Oroszországnak, hogy ily módon segítsen feltölteni Moszkva ukrajnai háborúban kimerült készleteit – közölte Joe Biden amerikai elnök a Justin Trudeau kanadai kormányfővel közösen tartott közös sajtótájékoztatóján Ottawában, pénteken.

„Immár három hónapja mást sem hallok, mint hogy Kína jelentős mennyiségű fegyvert fog szállítani Oroszországnak… de még nem tették meg. Ez nem jelenti azt, hogy nem fognak (fegyvert szállítani), de még nem tették meg” – jelentette ki Biden hivatalos kanadai látogatása során.

„Nem vesszük félvállról Kínát. Nem vesszük félvállról Oroszországot sem” – tette hozzá az amerikai elnök,

aki arra is utalt, hogy a Moszkva és Peking közötti közeledésről szóló hírek minden bizonnyal „túlzóak”.

Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök utóbbi hét eleji, moszkvai látogatása során „különleges jellegűnek” nevezte a két ország közötti kapcsolatokat.

Peking ugyanakkor elhatárolódott attól, hogy közvetlen módon fegyverekkel támogassa az orosz hadsereg ukrajnai erőfeszítéseit.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szintén a hét elején „érdekházasságnak” nevezte az Oroszország és Kína közötti kapcsolatok elmélyülését.

Blinken szerint Oroszország az „alárendelt partner” a Pekinghez kötődő viszonyrendszerben, és megerősítette: Kína eddig elutasította, hogy fegyvereket szállítson Moszkvának az ukrajnai háborúhoz.

Az ENSZ azzal vádolta meg pénteken, kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán és az orosz hadsereget, hogy számos hadifoglyot önkényesen kivégeztek, illetve foglyokat bántalmaztak.

„Mélyen aggaszt bennünket, hogy a harcokon kívül önkényesen kivégeztek huszonöt orosz, illetve tizenöt ukrán hadifoglyot” – jelentette ki Matilda Bogner, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője.

Matilda Bogner szerint az ENSZ dokumentálta az oroszoknak az ukrán fegyveres erők által történt kivégzését, amelyeket „gyakran közvetlenül azután hajtottak végre, hogy elfogták őket a harcmezőn”.

Az ENSZ-nek öt, Kijev által lefolytatott vizsgálatról van tudomása, amelyekben huszonkét áldozat érintett, de „nincs olyan értesülésünk, amely szerint bármilyen eljárás indult volna e bűnök elkövetői ellen”

– tette hozzá.

Matilda Bogner hozzátette, hogy „a röviddel a harctéren az orosz katonák által történt elfogásuk után kivégzett tizenöt ukrán katona közül tizenegy esetben a Wagner orosz magánhadsereg zsoldosai voltak az elkövetők. Az ukrajnai orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta Kijev és Moszkva kölcsönösen hadifoglyok bántalmazásával vádolja egymást, ami háborús bűncselekmény.

A pénteken közzétett jelentésében az ENSZ emberi jogi megfigyelő missziója közölte, hogy az ukrán haderő tagjai halálveszélynek, színlelt kivégzéseknek és nemi erőszaknak tettek ki orosz katonákat.

„Egyes esetekben tisztek hadifoglyokat vertek, és azt mondták nekik, hogy ezt Bucsáért kapják” – közölte a misszió, a Kijev melletti városra utalva, ahol atrocitások elkövetésével vádolták meg az orosz hadsereget. „A kihallgatás előtt figyelmeztetésként egy véres fejszét mutattak nekem” – jelentette ki a jelentés által idézett egyik orosz hadifogoly, akit állítása szerint árammal kínoztak meg.

A jelentés bírálta az orosz hadsereg kezén lévő ukrán hadifoglyok által elszenvedett bántalmazásokat – kínzást, az orvosi ellátás esetenként halált okozó megtagadását, nemi erőszakot, az ivóvíz és a táplálék megtagadását.

Az ukrán hadifoglyokat állításuk szerint megkínozták és más módon bántalmazták, hogy így jussanak információkhoz, illetve büntessék őket.

Azt mondták, hogy lapáttal ütötték őket, megkéselték, elektromos sokkolásnak tették ki és fojtogatták őket.

„Egyesek fogakat vagy ujjakat veszítettek el, eltörték a bordájukat, az ujjaikat vagy betörték az orrukat” – olvasható a jelentésben. „Nem elégedtek meg azzal, hogy megverjenek, megtörtek bennünket. A kezüket, lábukat, gumibotot és sokkolót használtak. Egyes hadifoglyoknak eltörték a karját vagy a lábát” – közölte a jelentés által idézett férfi.

Március elején egy feltételezett ukrán hadifogoly orosz katonák általi kivégzését bemutató videó váltott ki megdöbbenést Ukrajnában. Novemberben a Kreml fejezte ki felháborodását két videó miatt, amelyeken mintegy tíz feltételezett orosz hadifoglyot végeztek ki, akik röviddel azelőtt adták meg magukat az ukrán erőknek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét felszólította a Brüsszelben tanácskozó uniós vezetőket, hogy szállítsanak modern vadászrepülőgépeket Ukrajnának.

Az ukrán elnök videókapcsolaton keresztül csatlakozott a csütörtökön kezdődött EU-csúcshoz, amely során kifejtette: hálás Lengyelországnak és Szlovákiának a szovjet gyártmányú MiG–29-es vadászgépek átengedéséről szóló döntésért.

„Ezek (a vadászgépek) jelentősen megerősítik az ukrán légtér védelmét. De modern vadászrepülőgépekre is szükségünk van” – tette hozzá az államfő.

A német N–Tv hírtelevízió beszámolója szerint Zelenszkij ezután feltette a kérdést: van-e racionális oka annak, hogy a szövetségesek késlekednek a modern fegyverek szállításával?

Zelenszkij ezzel a vadászrepülők mellett a német Leopard–2-es harckocsik korábban megígért szállítására, illetve az általuk kiváltott orosz fenyegetésekre utalt.

Csütörtökön megszavazta az Európai Tanács az Ukrajnának nyújtandó lőszerszállításról szóló javaslatot. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján több napirendi pont mellett arról is döntés született, hogy az unió az Európai Békekeret terhére kétszer egymilliárd euró értékben szállít 155 milliméteres tüzérségi lőszert az ukrán hadsereg számára. A terv szerint az első egymillió darabot 12 hónap alatt szállítanák le, azonban a gyártási kapacitások és a nyersanyagok hiánya miatt inkább tűnik „csodavárásnak” a javaslat, mintsem reálisan teljesíthető célnak. A témában Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője nyilatkozott a hirado.hu-nak.

„Jelenleg azt tudjuk, hogy az ukrán hadsereg havonta 40–50 ezer darabot használ el a 155 milliméteres lőszerből. Tehát az unió által felajánlott egymillió darab lőszer mennyiségben elegendő lenne egy évre” – mondta a szakértő, aki azonban arra is rámutatott, hogy a vállalás teljesítésének komoly akadálya van, mégpedig, hogy mind Európa, mind az Egyesült Államok szűkölködik a gyártókapacitásban. Horváth József emlékeztetett:

a nyugati országok korábban vagy minimalizálták ezen lőszerek gyártását, vagy teljesen megszüntették azt. Pedig az ukrajnai háború példája is mutatja, hogy a klasszikus tüzérséget még mindig nem lehet leírni.

A gyártási kapacitások szűkössége mellett alapanyagból is hiány van. A szakértő kiemelte, hogy lőport például vásárolhatna az EU Kínától is, de az ellátási láncokban fennakadások vannak. „Pénzből nem lesz lőszer varázsütésre” – fogalmazott.

A drágulás is jelentős

A meglévő fizikai akadályok mellett tovább nehezíti az európai vállalás teljesítését, hogy a háború kitörésével ismét felpörgött a fegyverüzlet. Horváth József hangsúlyozta, hogy a felfutó kereslet drágulást eredményezett, melynek köszönhetően egyetlen darab 155 milliméteres lőszer 4 ezer dollárba kerül.

Az ukrán hadsereg egyetlen ütegből napi szinten több száz millió forintnak megfelelő lőszert lő ki. Ezzel szemben Oroszországnak lehet ugyan, hogy kevesebb high-tech fegyvere van, de a klasszikus tüzérségi lőszerből hatalmas tartalékokkal rendelkezik még a szovjet időkből

– fejtette ki.

A szakértő úgy látja, hogy Oroszország jelenleg egy anyagháborút is folytat Ukrajna ellen. „Emberállomány és lőszer vonatkozásában egyaránt fölényben vannak, ezért az ukrán erők kifárasztására és elfogyasztására törekednek” – fogalmazott. Az ukrán hadsereg korlátozott lehetőségei kapcsán pedig azt is felidézte, hogy Petr Pavel cseh elnök is úgy fogalmazott egy interjúban a múlt héten, hogy Ukrajnának már csak egyetlen lehetősége maradt, hogy sikeresen ellentámadást hajtson végre az oroszokkal szemben, máskülönben nagyon nehéz lesz megalapozni egy következő műveletet.

Az orosz elnök túlzása

Lapunk annak kapcsán is kérdezte a biztonságpolitikai szakértőt, hogy az elmúlt napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, hogy az Egyesült Királyság nukleáris fegyvert küld az ukrán hadseregnek. Mint ismert, az Egyesült Királyság szegényített urániumot tartalmazó páncéltörő lövedéket is küld Ukrajnának a Challenger 2-es harckocsik mellé. Ezzel kapcsolatban Vlagyimir Putyin orosz úgy fogalmazott, hogy „Oroszország kénytelen lesz reagálni, ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be”.

Horváth József azonban elmondta, hogy az orosz elnök kijelentése inkább a két fél közötti, a médiában is zajló háború része.

Vlagyimir Putyin orosz elnök állítása az urániummal kapcsolatban költői túlzásnak tekinthető – fogalmazott, majd elmagyarázta: minden ilyen lőszer vagy eszköz sugároz bizonyos mértékig, ami akkor okoz sugárfertőzést, ha az ember közvetlenül érintkezik vele. Ennek azonban semmi köze a piszkos atombombához, amely meghatározott területen sugárzással pusztít.

Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az iraki háborúban is bevetettek ilyen lőszereket, az ENSZ pedig később kimutatta, hogy az érintett területeken valóban nagyobb arányban fordultak elő rákos megbetegedések.